Minden rendben, a beteg meghalt

2016.10.08 07:17

A kórházi fertőzések töredéke kerül be a statisztikákba, de egy év alatt még a hivatalos jelentés szerint is kétszeresére nőtt a kórokozók miatti halálesetek száma, bár a kormány ezt titkolni próbálja. Az intézmények mind kevesebb pénzt tudnak fertőtlenítőszerekre, steril eszközökre fordítani.

Korábban ismeretlen fertőzési mechanizmus okozta három beteg halálát májusban a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben – ezt Szentes Tamás országos tisztifőorvos jelentette be a kórházban tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Elmondása szerint még nem tudják pontosan, hogy a vizes környezetben szaporodó baktérium hogyan okozott véráram-fertőzést, de azt bátran kijelentette, hogy a történteknek nincs felelőse és az intézetben minden a legnagyobb rendben van. Dánielisz Ágnes, a vizsgálatot vezető főorvos kicsit pontosítva a tisztifőorvos szavait elmondta, a gyógyszerek infúzióval történő hígítása során történhetett olyan lépés, ami a fertőzéshez vezethetett.

Az esetet azért is kísérheti kiemelt figyelem, mert a héten jelent meg az Országos Epidemiológiai Központ jelentése a 2015-ben rögzített kórházi fertőzésekről és ez alapján az MTI győzelmi jelentést tett közzé, mondván, hogy három nagy fertőzéstípus esetében öt százalékkal javult a helyzet. Az idei májusi tragikus fertőzések ugyan majd csak a következő statisztikában jelennek meg, de azt azért jelzik, hogy érdemes fenntartásokkal fogadni az optimista helyzetértékelést. A Népszava megkeresésére több szakmai szervezet is megkérdőjelezte, hogy kevesebb lett a kórházi fertőzések száma, de elmondásuk szerint saját szakértőik még készítik az adatsorok és az alkalmazott módszertan elemzését, és csak ennek a megalapozott álláspontnak az ismeretében akarnak részletes cáfolatokkal a közvélemény elé állni.

A hivatalos beszámoló szerint folyamatosan javul a jelentési fegyelem Magyarországon, ezért „egyre átfogóbb és a helyzetet megfelelően visszatükröző képet lehet alkotni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről”- ismertette a jelentést szerdán a távirati iroda. A kincstári állásponttal szemben az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy látják, szó sincs jelentési fegyelemről, a valóságban a kórházak csak akkor jelentenek, amikor azt nem lehet elkerülni, mert például kénytelenek voltak segítséget kérni az intézmény higiénikusától. Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos úgy látja, ami az éves adatsorokban megjelenik, az csak a jégyhegy csúcsa, a valóságban a közreadott eseteknél nagyságrendekkel több fertőzés történik az intézményekben.

A kórházi fertőzésekről legutóbb tavasszal alakult ki éles szakmai vita az egészségügyben. A cikkünkben már idézett Epidemiológiai Központ korábbi kórházi járványügyi osztályának vezetője akkor egy szakmai portálon arról írt, hogy a műhibák után ezek a fertőzések okozzák a legnagyobb veszélyforrást a betegek számára. Böröcz Karolina Falus értékelésével összhangban úgy fogalmazott, a jelentések esetlegesek, tehát a statisztikákban a valós fertőzések töredéke jelenik meg. Sajnos az is biztos, hogy a nyilvánosságra került adatoknál sokkal több beteg haláláért felelősek az intézményekben terjedő vírusos vagy baktériumfertőzések, de az igazság többnyire nem derül ki, mert boncolás ritkán történik, azt, hogy miért vesztette életét a páciens, a kezelőorvos állapítja meg – emlékeztetett a járványügyi szakember.

Akkor sem lehetünk azonban megnyugodva, ha csak a rendelkezésre álló adatokat nézzük meg közelebbről. Az országos központ jelentése szerint 2015-ben a bármilyen közösségben előforduló járványok, például influenzafertőzések az esetek majdnem 70 százalékát tették ki, s a kizárólag kórházi környezetben terjedő specifikus kórokozók adták az esetek 30 százalékát. A két esettípust összeadva 2016 beteget regisztráltak, ez a szám 2014-ben még csak 1326 volt. Hogy a majdnem duplájára nőtt esetszámból hogy született a hírekben megjelentetett javuló statisztika, azon érdemes elgondolkodni, különösen, ha hozzávesszük, hogy a csak kórházakban „begyűjthető” fertőzések miatt tavaly 33 beteg halt meg, az előző évben azonban „csak” 16. Ez több mint kétszeres adat, ennek az elhallgatása több mint riasztó.

Falus Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházak dologi költségvetésének értéke romlott, vagyis azon az összegen, amit például fertőtlenítő szerekre költhetnek, az utóbbi években 30 százalékkal kevesebbet eszközt tudnak vásárolni. Így aztán érthető, hogy míg a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke, Hegedüs Zsolt korábban az angliai gyakorlatot ismertetve többször is hangsúlyozta, hogy ott a látogatók is csak fertőtlenítő képmosás után mehetnek be a kórtermekbe, addig Magyarországon még az orvosoknál sincs alkoholos fertőtlenítő, hogy ne vigyék át a kezükön, a telefonjukon vagy a fonendoszkópjukon a fertőzéseket egyik betegről a másikra.

Falus Ferenc és a megkérdezett gyakorló orvosok is hangsúlyozták, hogy a beteget nem érdekli, mennyivel javult az orvos fizetése, ha nincs a kézméretében megfelelő steril kesztyű, nincs tiszta ágynemű az osztályon, vagy használhatatlan a mosdó, ő csak gyógyulni akar és ehhez joggal várná el a megfelelő feltételeket. Egybehangzóan arra figyelmeztettek, változatlanul egy helyben topog a hazai egészségügy és ennek tüneteként biztosan nem javult és a közeljövőben nem is fog változni a fertőzési statisztika, akár beismeri ezt az ágazat vezetése, akár a valóság elkendőzésére kényszeríti az állami médiumokat.

 

Alvó ápolók ébresztése

A kormány a jövő év januárjától 4,5 milliárd forint ösztöndíjat biztosít az egészségügyi szakképzésben résztvevőknek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára pénteken Debrecenben. Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyarországi Egészségügyi Napokon rendezett szakmai fórumon jó ötletnek nevezte az egyik felszólalónak az "alvó ápolók" képzésére vonatkozó felvetését. Azt ígérte, megvizsgálják egy olyan gyors és egyszerű képzés lehetőségét, amelyben a pályát korábban elhagyó ápolók a tudásukat felfrissítve és megújítva térnének vissza a hivatásukhoz.

Gulyás Erika
nepszava.hu