Mindenki kidob az ablakon 20 ezer forintot - egyre nagyobb a pocsékolás

2019.07.01 10:51

Nyolc évvel ezelőtt 100 milliárd forint ment a szemétbe a készpénzezés miatt, ma pedig már 400 milliárdos a számla. A készpénz visszaszorításával 100 milliárdokat lehetne spórolni. Leegyszerűsítve ott tartunk, hogy a készpénzmániával mindenki elpocsékol fejenként évi 20 ezer forintot.

Sokba kerül nekünk a készpénzzel való fizetés!
 
Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán
 
Hatalmas a magyar gazdaság készpénzigénye, a GDP-arányos készpénzállomány 8 százalék feletti, ez jelentős, évente akár 100 milliárd forintos társadalmi költséget okoz - mondta még 2011 tavaszán Simor András akkori jegybankelnök.
 
Most - nyolc évvel később - pedig a GDP 14,2 százalékára rúg a készpénzállomány, tehát jelentősen romlott a helyzet. A Pénzügyminisztérium pedig 400-450 milliárd forintra becsüli évente a készpénzhasználat költségét. Ha pedig a készpénzállomány a felére csökkenne, az 200-250 milliárdos pluszt jelentene a gazdaságnak. Erről beszélt Balogh László, a szaktárca pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára is a Napi.hu konferenciáján. Ez európai szinten is nagyon magas arány. A listát Görögország vezeti, a balti országok és Bulgária vannak még Magyarország mellett az élbolyban.
 
Így tehát 2011-hez képest nominálisan négyszeresére nőtt a készpénzhez köthető kiadás. Végtelenül leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy fejenként évi 40 ezer forintba kerül mindenkinek a készpénzezés. Másként: ha sikerülne megfelezni a készpénzállományt, akkor fejenként legkevesebb 20 ezer forintot elpocsékolása helyett ennyit lehetne megspórolni.
 
Nem könnyű feladat
 
A készpénz visszaszorításában az elektronikus fizetések térnyerésének lenne fontos szerepe, de ez nem olyan egyszerű. Sok kiskereskedő még mindig nem fogadja el az elektronikus fizetési módokat. Vannak, akik nem akarnak olyan nyomot hagyni, amelyet az adóhatóság ellenőrizni tud, márpedig egy pos (point of sale) terminálon keresztül végrehajtott tranzakció nem tűnik el.
 
A készpénzboomban szerepet játszik a tranzakció illeték korábbi bevezetése is - erre Varga Mihály nemzetgazdasági minisztereként utalt korábban. Nagy Márton, az MNB alelnöke tavaly ősszel pedig arról beszélt, hogy a jelentős készpénzállomány más megtakarítási formáktól veszi el a forrásokat. Az alelnök szerint, ha a készpénzállomány kevesebb mint felét a lakosság állampapír-vásárlásra fordítaná, akkor lakosság kezében lévő értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg.
 
Rövid és hosszú táv
 
Az is tény ugyanakkor, hogy a készpénz logikus döntés a háztartások részéről, de csak rövid távon. Ugyanis a készpénzhasználat százmilliárdos összkiadása rengeteg tranzakcióból - készpénzes fizetésből - jön össze, egy-egy vásárlásra relatív alacsony költség jut.
 
Szemben az elektronikus fizetéssel, amelynél például az informatikai infrastruktúra létrehozása jelentős egyszeri kiadást jelent. Hosszabb távon azonban az utóbbi a nyerő.
 
Svéd búcsú a készpénztől 4 év múlva?
 
Nemzetközi összevetésben Svédország a legjobbak közé tartozik: nagyon közel van a készpénzmentességhez. Jonas Hedman, a Copenhagen Business School professzora és szerzőtársai által publikált kutatás konkrét időpontot is megadott:
 
Eszerint Svédországban 2023. március 24-ére eltűnik a készpénz a gazdaságból. Ez egy elméleti becslés: addigra olyan alacsonyra csökken a svédországi készpénzhasználat, hogy pazarlás lenne a készpénzelfogadáshoz szükséges infrastruktúrát a későbbiekben fenntartani.
 
Van kockázata a készpénzmentességnek
 
A Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének blogja ugyanakkor rávilágít arra, hogy egy-egy ország jegybankjának a készpénzmentes gazdaságban olyan fizetési megoldásokat is biztosítania kell, amelyek offline környezetben is működőképesek. Emellett a digitális rendszer várhatóan hatékonyabbá teszi a bűncselekmények felderítését, ugyanakkor fokozottabb a kockázata a magánélet feletti kontroll lehetőségének.
 
Választ kell adni arra is, hogy milyen biztonsági vagy akár geopolitikai kockázatokat jelenthet, különösen válsághelyzetben, politikai-katonai konfliktus esetén, hogy egy ország fizetési rendszerének működése alapvetően egy másik országban működő szolgáltató - például kártyatársaság - működésén, döntésein múlik. A készpénz búcsúja érzékeny kérdés továbbá az idősek, betegek, hátrányos helyzetűek szempontjából is. Valamint fontos kérdés, hogy mennyire biztonságos a digitális pénzek mögötti technológia, képes-e megvédeni az emberek pénzét, adatait a különböző támadásokkal szemben.
 
Csernátony Csaba
napi.hu