Mire elég a nyugdíj?

2014.12.27 08:54

Öregségi nyugdíj címén átlagosan havi 116 ezer forintra lehet számítani hazánkban; a férfiak járandósága érdemben magasabb, mint a nőké. A vásárlóerőt tekintve az uniós sereghajtók közé tartozunk: egy osztrák nyugdíjasnak 2,5-szer több árura és szolgáltatásra futja, mint egy magyarnak.

Összesen 2,8 millióan kaptak Magyarországon valamiféle nyugdíjszerű ellátást vagy egyéb járandóságot 2014 januárjában. Az érintettek száma az egy évvel korábbihoz képet 2,4 százalékkal csökkent, miközben a kapott átlagos összeg 2,9 százalékkal, 103,4 ezer forintra nőtt.

A jogcímek három fő csoportba sorolhatók. A legtöbben saját jogú nyugdíjban részesülnek, ezen belül is természetesen a főellátásként öregségi nyugdíjat kapók köre a legnagyobb: az összes érintett több mint 70 százaléka, bő 2 millió ember – a 60 éves vagy idősebb népesség 86 százaléka – tartozik közéjük. A vizsgált évben a KSH összesítései szerint egyedül ennél a részcsoportnál emelkedett a létszám, 1,8 százalékkal. Hozzájuk januárban 115,8 ezer forinttal csöngetett be a postás. A férfiak ennél 10 ezer forinttal többre, a nők 6 ezerrel kevesebbre számíthattak. E téren erős földrajzi eltérések is mutatkoznak; míg például Budapesten egy ellátottnak átlagosan 137,1 ezer forint jár, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 34 ezer forinttal soványabb a summa.

Az első főcsoporton belül viszonylag gyakori ellátási formának számít a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, amire mintegy 420 ezren jogosultak. Ők csupán 66 ezer forinttal kalkulálhatnak egy hónapban, s egyedül az ő járandóságaik mérséklődtek egy év távlatában. Az ellátottak közel felének korhatár alatti rokkantsági, 39 százalékának rehabilitációs ellátást folyósítottak.

A saját jogú nyugdíjban részesülők legszűkebb körét az úgynevezett életkoron alapuló (más néven korhatár alattiaknak járó) ellátást kapók alkotják, számuk az év elején 100 ezer alá csúszott. A leglátványosabban e részcsoport létszáma szűkült – 38 százalékkal –, ami elsősorban a sajátosságaiból adódik. Ezek az ellátások a 2012-ben megszűnt különféle korai öregségi nyugdíjakat (például korkedvezményes, korengedményes, vagy épp bányásznyugdíj) váltották fel, s a korhatár betöltésekor automatikusan átváltanak öregségi nyugdíjba. Átlagosan messze ezen érintettek kapják azonban a legtöbbet: 145,7 ezer forintot.

A második főcsoport a hozzátartozói nyugellátásban részesülőké. Közülük özvegyi és szülői nyugdíjat mintegy 100 ezren (95 százalékban nők), árvaellátást valamivel kevesebb kapnak. Előbbiek 66 ezer forinttal, utóbbiak 38 ezerrel számolhatnak havonta.

Végül a harmadik, legkisebb főcsoport az egyéb járandóságokhoz jutók mezőnye, ahová például mezőgazdasági szövetkezeti, baleseti és rokkantsági járadékokat kapók, házastársi vagy jövedelempótlékban részesülők tartoznak. Az átlagosan 30 ezer forint körüli összegre jogosult 66 ezres csoport közel felének rokkantság címén utalnak járadékot.

Az öregségi nyugdíjak vásárlóereje Európában a sereghajtók közé pozícionálja Magyarországot: a legfrissebb, 2011-es összehasonlítható adatok szerint a 28 uniós tagállamból a 21. hely a miénk. Egy osztrák vagy dán átlagnyugdíjas (az árszínvonalak különbségét kiszűrve, a járandóságokat vásárlóerő-egységben kifejezve) minimum 2,5-szer annyi árut vagy szolgáltatás tud beszerezni ellátmányából, mint egy magyar. A visegrádi országok nagyjából hasonló szinten állnak (a legjobb helyzetben közülük a lengyelek vannak), de például a sor végén kullogó letteknél és bolgároknál a nyugdíjak vásárlóereje fele a magyarénak.

Zsubori Ervin
munkajog.hu