Mire lehet elég a Szabad Városok Szövetsége?

2019.12.17 16:21

„Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterei szabad városokról álmodnak, de mozgásterük alig van – állapította meg a V4-es fővárosainak polgármesteri találkozójáról közölt terjedelmes és infografikákkal gazdagon illusztrált beszámolójában a Neue Zürcher Zeitung. A következtetése: „a Szabad Városok megállapodása nem alternatíva a nemzeti szintű, többségképes program kifejlesztéséhez, de nagyon is láthatóvá tudja tenni a városvezetések sikereit”. A budapesti találkozóról beszámoltak a nemzetközi hírügynökségek – ezek alapján sok más között a The New York Times is –, valamint az európai sajtó, de az MTI nem adott hírt az eseményről.

 
A Neue Zürcher Zeitung írása a többi között megállapítja, hogy Közép-Kelet-Európa fővárosai fontos központok, és mind a négyet az ellenzék vezeti, de politikai ellensúlynak nemigen alkalmasak. A találkozót a CEU-n tartották, abban az akadémiai csúcsintézményben, amely a magyar kormány aljas kampányának célpontjává vált. A „Szabad Városok megállapodása” – amelyet hétfőn írtak alá a résztvevők – büszke történelemre utal, a korai újkorban számos város viselte a „szabad” jelzőt. Ennek gazdasági és politikai értelemben egyaránt a régión túlmutató jelképe van, és ehhez a történelemhez kapcsolódott most a négy polgármester. A négy főváros a világra való nyitottság központjai, és a jobboldali populizmus, a nacionalizmus elleni harc bástyái akarnak lenni, meg akarják mutatni, hogy a négy állam nem csupán a szándékok megvalósításának akadályozásához ért, hanem megoldásokkal is kész szolgálni. Ezt hivatott demonstrálni az államokon átnyúló összefogásuk. Tény, hogy mind a négy főváros túlproporcionált súllyal rendelkezik az országában. A többi között, a GDP 25-50 százalékát termelik meg. Az ebből adódó jóléti különbség az egyik jelentős oka annak a polarizálásnak, amely a populisták útját egyengette.
 
A nemzeti kormányokkal ellentétben, mind a négy főváros az ellenzék kezében van – mutat rá a szerző, aki ismerteti az e tekintetben a négy ország között mutatkozó eltéréseket, de megállapítja: mind a négy főpolgármester aktív megvalósító, és ez látható a közös dokumentumból is, ahol a közös értékek elismerése után, nagyon is konkrét dolgokról van szó: a levegőszennyezésről, lakásárakról, a lakosság öregedéséről és a közlekedésről.
 
A visszafogottság az aláírók realista voltáról tanúskodik, hiszen a főpolgármesterek politikai kompetenciái a centralizált hatalom országaiban csekély – mutat rá a cikk.
 
Az írás felidézi a főpolgármestereket érő támadásokat – Magyarországgal kapcsolatban például a további forrásmegvonásokat emelte ki. Megállapította: a fővárosok polgármestereinek tehát csökkenő forrásokkal kell számolniuk, már csak a Brexit miatt is. Ezért (is) meg akarják győzni az EU-t, hogy a jövőben a kohéziós alapból többet juttassanak egyenesen a településeknek – kihagyva a kormányokat. A főpolgármesterek az Orbán és Babis körüli demokrácia-deficittel és korrupciós ügyekkel érvelnek. Brüsszelben alighanem örömmel fogadják a javaslatot, hiszen ott is a kifizetések jogállami feltételekhez kötéséről tárgyalnak.
 
„A terv azonban valójában nem realista, mert a legtöbb uniós támogatás kormányoknak való folyósítása az EU egyik alapelve, amelyen a szervezet aligha fog változtatni négy polgármester miatt. A városvezetők szabadsága továbbra is szűk korlátok közé szorítva marad, és mindig mérlegelniük kell a nemzeti kormányokkal való konfrontáció és együttműködés között. A Szabad Városok megállapodása nem alternatíva a nemzeti szintű, többségképes program kifejlesztéséhez, de nagyon is láthatóvá tudja tenni a városvezetések sikereit. Ehhez azonban eredmények kellenek” – írta a lap.
 
nzz.ch/international/budapest / hirklikk.hu