Ezzel szemben a jelenleg ismert kormánystruktúra “a gazdaság szempontjából erős lábakon áll, és ez lehetőséget ad arra, hogy egy nagyon jó fenntarthatósági lábat is kialakítsanak, bár ez utóbbi még nem körvonalazódik” – mondta.
A szakértő szerint a széttagoltságból fakadó kockázat az is, hogy a különböző gazdasági területekért felelős minisztériumok a termelésben és rövid távú növekedésben érdekelt ágazatoknak igyekeznek majd kedvezni. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy a rájuk bízott klímavédelmi, környezetvédelmi feladatokat – amelyek haszna bár hosszú távon érvényesül – felülírják az általuk rövid távon esetleg hátrányosan érintett fent jelzett gazdasági érdekek.
A jelenlegi felállás szerint lesz egy
- természetvédelemért felelős államtitkár az agrárminisztériumban,
- környezetvédelmi államtitkár a technológiai és ipari minisztériumban
- energetikáért és klímavédelemért felelős államtitkár ugyancsak a technológiai minisztériumban.
Nagy István szerint a természetvédelem az önálló államtitkárság révén az eddigieknél hatékonyabban érvényesítheti a környezeti szempontokat, Palkovics László ipari és technológiai miniszter pedig azért tartotta jónak, hogy a tárcájánál lett egy környezetvédelmi államtitkárság is, mert a minisztériumában összpontosulnak a környezeti kihívásokra adható megoldási lehetőségek is.
Egészségügy, környezet és demográfia
Dedák Dalma szerint nagyon szomorú, hogy a környezetvédelem mellett az egészségügy sem kapott saját minisztériumot, ráadásul a két terület szorosan össze is függ. Elég, ha a daganatos megbetegedések vagy a levegőminőség okozta betegségek és idő előtti elhalálozások nemzetközi szinten is magas arányát nézzük, amik számos ponton összefüggnek a környezet állapotával.
Arra emlékeztetett, hogy a kormány a demográfiai mutatók javítására prioritásként tekint, azonban a meglévő, születésszámok növekedését célzó, egyébként sikeres programok mellől hiányoznak a lakosság egészségi állapotának a javításával foglalkozó átfogó intézkedések.
Ha nem is a zöld ügyek irányából tekintünk a környezetvédelemre, hanem csak az emberi egészség biztosítására alkalmas környezet megteremtését nézzük, akkor is elszomorító, hogy ezek a területek nem élveznek prioritást.
– mondta a szakértő, aki az új kormány jelenleg ismert konstrukciójából kiindulva abban lát lehetőséget, ha prioritásként jelenne meg a fenntarthatóság akár a gazdaságpolitikát, akár a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást érintő döntésekben.
A WWF szakértője szerint a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás olyan hosszú távú nemzeti érdek, ami nem csak feladata minden kormánynak, de az Alkotmányból fakadóan kötelessége is. “Mi semmi mást nem szeretnénk, csak hogy az Alaptörvényben lefektetett kötelezettségek és vállalások megfelelően érvényesüljenek.”
Eddig is inkább magasabb szinten dőlhetett el
Szimbolikus értéke lenne, de nem feltétlenül szükséges a jó klímapolitikához az, hogy önálló tárcát kapjon a kérdés – mondta a hvg.hu-nak Huszár András, a Green Policy Center vezetője. A klímapolitikai szakértő a német vagy francia példát említette, ahol egyrészt külön kezelik a környezetvédelmi és külön a klímapolitikát, másrészt mivel olyan sok területet érint a kérdés, a szakminisztériumi szintnél magasabb, központi koordináció valósul meg.
Ezt itthon is megvalósítható szerinte, egy központi koordinációt végző vezető személyében, aki az egymással gyakran küzdelembe bonyolódó szakminisztériumok tevékenységét hangolja össze, aki egy személyben felelős a témáért és annak érvényre juttatásán dolgozik. Nem kell, hogy szakminiszter legyen, államtitkári szintű ember is tudná koordinálni, csak nem valamelyik szaktárca alá beosztva – bár ott sem árt, ha van felelőse a kérdésnek –, hanem felsőbb szinten, például a Miniszterelnökségen – mondta.Ha ez nem így lesz, akkor a klíma témája szakpolitikai kérdésként tűnhet föl, jóllehet ez témákon átívelő terület, és a cél, hogy magukban a szakpolitikákban jelenjenek meg központi koordinációval a zöld szempontok.
A kormányzat eddig is azzal érvelt, hogy a klíma- és környezetpolitika mindenhol megjelenik kicsit a tárcák kompetenciájában. Ezt persze lehet jól és rosszul is csinálni, aki szerint sajnos inkább az utóbbira láttunk példákat, az ügy nem jelent meg kiemelt szempontként a szaktárcák munkájában – mondta Huszár András.
Huszár András szerint az előző kormányban is az látszott, hogy bár volt, aki képviselje Magyarországot a nemzetközi szervezetek és az EU klímapolitikai tárgyalásain, a döntések valószínűsíthetően magasabb szinten születtek. Vagyis ha már eddig is így volt a valóságban, akkor ennek érdemes lenne intézményesen is leképeződnie.
