Most már tudjuk: Ezért fájt ez a január a magyar nyugdíjasoknak (+ ár-index lista)

2020.02.13 17:23

Januárban átlagosan 4,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ha azonban megnézzük az egyes termékek árváltozását, kiderül, hogy éppen azok az alapvető áruk - zömmel élelmiszerek - drágultak leginkább, amelyek minden háztartás - köztük a rendkívül árérzékeny nyugdíjasok - kosarában megtalálhatók.

Képtalálatok a következőre: sertéscomb
illusztráció

 

Nem hiába érzik a 2,8 százalékos emelést kapó nyugdíjasok, hogy kevesebbet ér a pénzük. Itt nem csak arról van szó, hogy a nyugdíjemelés szintjét még a 4,7 százalékos átlagos árnövekedés is meghaladja, hanem, hogy őket nem vigasztalja, ha egy LCD-LED televízióhoz 4 ezer forinttal olcsóbban jutnak hozzá, ha közben a gyümölcsök ára 21, vagy felvágottaké 17 százalékkal emelkedett egy év alatt.
 
A KSH által csütörtökön közölt 4,7 százalékos inflációs szint nem mellesleg jócskán felülmúlja a 4,4 százalékos piaci várakozást, ráadásul gyorsan távolodik az MNB monetáris tanácsa által az inflációs célkitűzés alkalmazása keretében meghatározott toleranciasáv felső, 4 százalékos szélétől is.
 
Az élelmiszerek átlagos drágulása 6,9 százalék volt. A legtöbben ezen a termékcsoporton keresztül találkoznak az inflációval és különösen az alapélelmiszerek drágulása érinti rosszul az embereket.
 
A rekorder a sertéshús, amelyért a globális - főleg a kínai - pestisjárvány miatt 27,6 százalékkal kell többet fizetni most, mint egy évvel korábban. Ezen belül is vannak eltérések, például egy kilogramm rövidkaraj idén januárban 1 800 forintba került, szemben az egy évvel korábbi 1 470 forinttal. Ez 22,4 százalékos drágulás. A sertéscomb kilója viszont 33,6 százalékkal kerül többe, már 1 590 forintot kell érte fizetni átlagosan.
 
A friss hazai és déligyümölcs 21,9 százalékkal drágult. (Fontos, hogy ez éves bázisú növekedés, tehát a szezonális hatások ebben nem játszanak szerepet - szerk.). Például egy kilogramm alma idén 345, tavaly pedig még csak 264 forint volt. A citrom ára 636 forintról nőtt 725-re, a banáné 422-ről 508-ra, a narancsé pedig 394-ről 478-ra.
 
A párizsi és a kolbász ára 17,4 százalékkal emelkedett, a szalámié és a sonkáé 9-6-tal. Egy évvel ezelőtt 10 deka párizsiért 146 forintot kellett fizetni, most viszont már 175-öt. A szárazkolbász kilója 3 880 forintra nőtt a 3 440-ről. Az sem jár jól, aki szalonnát venne, mert 13 százalékkal kell többet fizetnie. 10 deka gépsonka ára 226 forintról 253-ra emelkedett.
 
Nem úszták meg a drágulást olyan termékek sem, mint a cukor, amely 8,4 százalékkal kerül többe most, mint egy éve. Egy kilogramm kristálycukor például 223 forintba kerül szemben az egy évvel korábbi 202 forinttal.
 
A tej az átlaghoz közeli mértékben, 7,3 százalékkal drágult. A KSH az ESL tejek árát vizsgálja minden hónapban. Egy doboz 2,8 százalék zsírtartalmú tej ára 258 forint szemben a 2019 januári 237 forinttal. A 1,5 százalékos ára idén és tavaly 237 és 218 forint.
 
Emiatt kritizálják a nyugdíjrendszert
 
Nem véletlen, hogy a hazai inflációkövető nyugdíjemelési rendszert, valamint az azt csak az év végén kipótló novemberi nyugdíjkorrekciót egyre több kritika éri szakértők és érdekvédelmi szervezetek részéről. Ugyanis az idősek legalább 10 hónapon keresztül szenvedik el a megemelkedett árakat.
Persze voltak olyan élelmiszerek is, amelyeknek csökkent vagy alig emelkedett az ára. Ilyen például a kávé, a csokoládé, a kakaó, az étolaj, a margarin, vagy a friss zöldség. A burgonya csak 2,1 százalékkal kerül többe, bár ehhez hozzátartozik, hogy tavaly 70-80 százalékos drágulást is mért a KSH.
 
Az élelmiszerek árváltozása éves bázison
TERMÉK SZÁZALÉK
Sertéshús 27,6
Friss hazai és déligyümölcs 21,9
Párizsi felvágott, kolbász 17,4
Szalonna 13,0
Sertészsiradék 9,7
Szalámi, szárazkolbász, sonka 9,6
Büféáruk 8,9
Cukor 8,4
Tej 7,3
Péksütemények 7,3
Munkahelyi előfizetéses menü étkezés 7,2
Tartósított zöldség 7,1
Kenyér 7,0
Éttermi étkezés (nem előfizetéses) 7,0
Liszt 6,5
Eszpresszókávé 6,4
Tejtermékek (sajt nélkül) 5,9
Marhahús 5,7
Belsőségek 5,4
Fűszerek, ételízesítők 5,4
Dió, mák, mogyoró 4,4
Tartósított húsos ételek 4,4
Sajt 4,3
Cukrászáru, jégkrém 4,2
Tea 3,9
Hal 3,8
Száraztészta 3,6
Tartósított gyümölcs 3,0
Óvodai, bölcsődei étkezés 3,0
Baromfihús 2,9
Iskolai étkezés 2,9
Édesipari lisztesáru 2,7
Alkoholmentes üdítőitalok 2,7
Tojás 2,4
Rizs, hántolmányok 2,3
Gyümölcs-, zöldséglé 2,2
Burgonya 2,1
Vaj, vajkrém 2,0
Cukorka, méz 1,7
Egyéb hús 1,3
Száraz hüvelyesek 1,3
Tartósított hústalan ételek 1,3
Halkonzerv 0,4
Friss zöldség 0,3
Húskonzerv 0,2
Margarin -0,3
Étolaj -0,4
Csokoládé, kakaó -3,3
Kávé (bolti) -4,3
Összesen 6,9
Forrás: KSH
 
 
Cigaretta, alkohol
 
A dohányárukért nagy részben a jövedékiadó-emelés miatt 11,3 százalékkal kell többet fizetni, az égetett szeszek 5, a sörök 4,7 százalékkal drágultak, a borokért viszont 0,1 százalékkal kevesebbet kell fizetni.
 
Üzemanyagok
 
Az inflációs kosárban jelentős, 6,7 százalékos súlyt képviselő üzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak. A benzin átlagára januárban 398 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 346 forinttal. A gázolaj 420 forintba került, tavaly januárban még csak 378 forintot kellett érte fizetni. Most februárban részben a koronavírus miatti keresletcsökkenés következtében ennél kevesebbet kell fizetni a kutakon.
 
Kik jártak jól?
 
Az áremelkedés alig érintette a ruházati termékeket, amelyek mindössze 0,3 százalékkal kerülnek többe mint egy éve. A tartós fogyasztási cikkek ára pedig 0,9 százalékkal még csökkent is. Utóbbiak között kivételnek számítanak az ékszerek, amelyek 11,9 százalékkal kerülnek többe az arany drágulása miatt.
 
Folytatódott viszont a televíziók évek óta tartó árcsökkenése, most januárban például 11,2 százalékkal kevesebbet kell értük fizetni éves bázison. Egy 76-82 centiméteres LCD-LED televízió átlagára 70 170 forint, szemben az egy évvel korábbi 74 390 forinttal.
 
Szász Péter
napi.hu