Munka nyugdíj és korhatár előtti ellátás mellett: erre nagyon figyeljen!

2015.01.28 17:33

Ki dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett, és kinek, mikor szünetel a nyugellátása, illetve a korhatár előtti ellátása, ha mindezek mellett munkát vállal? Példákon keresztül mutatjuk be cikkünkben az egyes eseteket.

A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt átalakítását követően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, továbbá a köznyelvben csak „nők 40”-ként emlegetett kedvezményes nyugdíjban részesülő személyek részére folyósítanak. Korhatár előtti ellátást pedig a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyek kaphatnak.

Bár a korhatár előtti ellátás csupán nyugdíjszerű ellátás, azonban a folyósított ellátásnak a munkavégzés, keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a saját jogú nyugdíjra vonatkozó, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) rögzített jogi szabályozást kell alkalmazni.

A Tny. két szakasza foglalkozik a folyósított nyugellátás keresőtevékenység miatti korlátozásával. A Tny. 83/B paragrafusa a keresőtevékenységből származó kereset mértékétől, míg a Tny. 83/C paragrafusa a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony típusától teszi függővé az ellátás folyósításának korlátozását, függetlenül az abból származó kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától.

A Tny. 83/B § (1) bekezdésének rendelkezéseit, mely a nyugellátásnak a keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset összegének mértékétől teszi függővé az ellátás folyósításának a szüneteltetését, a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők esetében kell alkalmazni.

A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének a tizennyolcszorosát, 2015-ben 105 ezer forint x 18 = 1 millió 890 ezer forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Az e pont szerinti szüneteltetésről a nyugdíjfolyósító szerv az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján hivatalból intézkedik. Ugyanakkor a nyugellátásban/ellátásban részesülő személy köteles bejelenteni azon tényt, hogy a keresőtevékenységből – Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszony, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenység folytatása esetén is – származó nyugdíjjárulék alapja meghaladta a fenti összeghatárt. A bejelentési kötelezettség 15 napos határideje attól a naptól számítandó, amelytől az ellátásban részesülő a keretösszeg eléréséről tudomást szerzett.

Például a 2015. május hónapra járó havi illetményt, mellyel meghaladja az éves keretösszeget, az érintett személy 2015. június 5-én kapja kézhez, az ezen dátumot követő 15 napon belül köteles értesíteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a keretösszeg meghaladásáról. Ebben az esetben az ellátás folyósítása 2015. június 1-jétől az év végéig szünetel. Ha a 2014. december havi illetményt az érintett személy 2015. január 5-én kapja kézhez, és ezzel az összeggel meghaladja a 2014. évi keretösszeget, úgy ezen tényt be kell jelenteni a folyósító szervnek, a 2014. december havi nyugellátást/ellátást pedig vissza kell fizetni.

Az éves keretösszeg elérése miatti nyugellátás/ellátás szüneteltetését nem befolyásolja, hogy a keretösszeg elérését követően az érintett személy megszünteti-e a munkaviszonyát. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az érintett személy az adott éven belül nem tölti be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugellátása/ellátása az év végéig szünetel, függetlenül attól, hogy a keretösszeg elérését követően továbbdolgozik-e vagy sem.

A fentiektől eltérően, a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szabályozás nem a nyugellátás/ellátás melletti munkavégzésből származó keresetek összegére tekintettel, hanem a munkavégzés, jogviszony jellegétől teszi kötelezővé a nyugellátás/ellátás szüneteltetését.

A Tny. 83/C paragrafus (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

–       közalkalmazotti jogviszonyban,
–       kormányzati szolgálati jogviszonyban,
–       állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
–       köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
–       bírói szolgálati jogviszonyban,
–       igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
–       ügyészségi szolgálati viszonyban,
–       fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
–       a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A szüneteltetési, és ebből következőleg a bejelentési kötelezettséget tehát az határozza meg, hogy a nyugellátásban/ellátásban részesülő személy a munkavégzésre irányuló tevékenységét milyen jogviszony keretei között látja el. Amennyiben a foglalkoztatásra a fenti jogviszonyok egyikében kerül sor, azt az ellátásban részesülőnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a jogviszony létesítését követő 15 napon belül be kell jelentenie.

Példa: 1951. november 5-én született, öregségi nyugdíjban részesülő személy 2015. január 1-jétől közszolgálati jogviszonyt létesít, a nyugdíjának szüneteltetéséről 2015. február 1-jétől kell intézkedni, a szüneteltetés pedig a közszolgálati jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig fennáll. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kapott nyugellátás/ellátás teljes összegének a visszafizetésére kötelezhető.

Fontos hangsúlyozni, hogy ellentétben a Tny. 83/B paragrafusa szerinti szabályozással, a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szüneteltetés nemcsak az adott évre vonatkozik, hanem mindaddig fennáll, amíg az alapjául szolgáló biztosítási jogviszony nem szűnik meg. Ha azonban az érintett személy azon biztosítási jogviszonya, mely megalapozta a Tny. 83/C paragrafusa szerinti szüneteltetést, még az adott éven belül megszűnik, úgy abban az esetben a nyugellátás a jogviszony megszüntetését követő hónap első napjától ismételten folyósítható.

A Tny. 83/B paragrafusa szerinti éves keretösszeg számításánál a Tny. 83/C paragrafus miatti szünetelés időtartama alatt fennállt jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet nem kell figyelembe venni.

Meg kell még említeni, hogy amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában alkalmazták – vagyis feketén dolgozott – a nyugdíjszerv megszünteti az ellátását. A megszüntetést követően az érintett személynek – ha az ellátást kevesebb, mint egy éve állapították meg – a folyósított ellátás teljes összegét, egyéb esetben az ellátás megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság összegét vissza kell fizetnie. A megszüntetést követően viszont már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság újbóli megállapítására.

adozona.hu