Na ezért nem fog csökkenni a kenyér ára

2015.01.21 06:15

Rogán Antal egy, a héten megjelent interjúban feltette azt az első látásra logikusnak tűnő kérdést, hogy miért nem csökken egyes termékek és szolgáltatások ára, ha már az üzemanyagé mélyrepülésben van. Elég azonban csak egy kicsit utánaszámolni, hogy lássuk: az üzemanyag deflációs hatása a termékek és szolgáltatások árára közel nem akkora, mint azt gondolnánk.

Ahogy arról már múltkor is írtunk, az üzemanyag árának csökkenése komoly összeget hagy az autósoknál, amely nagy mértékben megdobhatja a kiskereskedelmi forgalmat és jótékony hatással van a közhangulatra is. A kútoszlopokon látott alacsony számok ugyanakkor könnyen azt a képzetet kelthetik, hogy ennek azonnal és hasonló mértékben kellene megjelennie a fogyasztói árakban. Vélhetően ennek a felületes megállapításnak a "hullámára ült fel" Rogán Antal, mikor a kifli és a kenyér árának csökkentését kérte számon az érdekképviseletektől.

A Magyar Pékszövetség korábbi közléséből tudjuk, hogy a szállítási költség 16-20 százalékot tesz ki az összes költségből, mivel azonban ebben az üzemanyagon kívül számos más elem is benne foglaltatik, az üzemanyagok súlya körülbelül egy százalékra mérséklődik. Legalábbis ők így számolnak. Mivel ez az arány a költségekre vonatkozik, nem pedig a bolti árakra, nincs benne az áfa, nem tudjuk pontosan, hogy a pékek milyen árréssel dolgoznak, illetve feltételezhetjük, hogy az érdekvédelmi szervezet ezúttal kicsit alábecsüli az üzemanyag súlyát. Talán nem tévedünk nagyot, ha ennél magasabbra becsüljük a valós értéket, körülbelül 3 százalék körülire, a nettó fogyasztói árhoz viszonyítva. (Egyébként akár többel, akár kevesebbel számolnuk, a nagyságrendeken sokat nem változtat).

Nos, ez nettó 1000 forint sütőipari termék esetében 30 forintot jelent. A gázolaj ára jelenleg 345 forinton áll, 2014-es átlagára január és október között pedig 421 forint volt, vagyis 18 százalékos csökkenés volt eddig. Éppen ezért a pékek példánk szerinti tiszta "üzemanyagköltsége"  30-ról 24,6 forintra esett az elmúlt hónapokban. Ez alapján Rogán Antal joggal kívánná, hogy az a kenyér mennyiség, amelyért korábban 1000 forintot fizettünk, most 5,4 forinttal legyen olcsóbb, vagyis 994,6 forint. Ez ugyanakkor szinte kimutathatatlan különbség, legalábbis fasorban sincs azzal, amit autósként nyerünk egy tankolásnál és termékek szintjén sem lenne észrevehető.

Az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy - amint arról az MTI által idézett cikk is beszámol - korábban a 40-50 forintos dízeldrágulás miért eredményezett 12-18 százalékos kenyérdrágulást? Ha ugyanis akkor jogos volt a drágítás, akkor most hasonló mértékű visszaesés lenne indokolt.

Mi a helyzet a taxikkal?
Mivel Rogán Antal a szolgáltatások esetében is hiányolta az árcsökkentést, számoljunk, egy olyan szolgáltatással, amely igencsak ki van téve az üzemanyagár változásának, a taxizással. Előrevetítem, hogy sem Rogán Antal, sem más politikus nem szorgalmazta eddig a taxitarifák csökkentését, tehát ez inkább csak egy gondolatkísérlet.

Talán nem rugaszkodunk el a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy egy taxi átlagosan napi 150 km-t fut és a sofőr hetente csak egy pihenőnapot tart. Ez 3900 km-es havi futásteljesítményt és 8 literes városi fogyasztással 312 liter elégetett üzemanyagot jelent.

A változatosság kedvéért számoljunk a benzinnel, amelynek első 10 havi átlagára 412 forint volt, szemben a legutolsó 323-mal. Vagyis az a mennyiség, amennyiért egy taxis 128 500 forintot fizetett 2014 első 10 hónapjának átlagában, a jelenlegi árszinten 101 ezret jelent. A 27 ezres különbség nem tűnik rossznak, de közben ennél nagyságrendekkel nagyobb tételt jelent a tagdíj, a gépkocsi bérleti díj, vagy lízing, a céges költségek, a szerviz és a drosztengedély, stb.

Ennek tükrében látható, hogy még egy olyan szolgáltatói ágban sem lenne méltányos árcsökkentést követelni, mint a személyszállítás. Nem beszélve arról, hogy a taxisok éveken át, a hatósági tarifák bevezetése előtt hónapról hónapra „nyelték be” a magasabb üzemanyagárakat.

Egyelőre nincs deflációs veszély
Bár sem a kenyér, sem pedig a taxi nem olyan áru, illetve szolgáltatás, amely ki lenne téve a defláció okozta kereslet-visszaesés veszélyének, azért óvatosan kell kívánni az árak csökkentését. Képzeljük el, hogy például az autógyártásban, ahol a szállításnak is nagy jelentősége van, elkezd megjelenni az üzemanyagár, méghozzá a szalonok végfelhasználó áraiban. Az a kocsi, amely korábban 5 millió forintba került, hirtelen 4,95 millió lesz, majd egy hónappal később 4,9. Amint ez feltűnik a embereknek, eszük ágában sem lesz autót venni, bízva a további áresésben és akkor bizony visszasírhatjuk a nem túl magas 67 500 darabos újautó-piacunkat.

Szász Péter
mfor.hu