Nagyon sok devizahiteles várt erre a bejelentésre

2014.12.10 05:19

Újabb rendeletet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizahitelek elszámolásáról. A jegybank sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy mennyi jár majd vissza egy átlagos adósnak, és kiderült, milyen jogorvoslati lehetőségük van az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank elfogadta a devizahitelek forintosításának negyedik rendeletét - tudtuk meg Bethlendi Andrástól, a jegybank Fogyasztóvédelmért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatójától. A rendelet kapcsán ismerhettünk meg egy általános devizahitel adatait, illetve az elszámolás és a forintosítás menetének részleteit tudtuk meg. A szakértő szerint az elszámolásnak köszönhetően a tőketartozás 20 százalékkal, míg a törlesztőrészlet mintegy 29 százalékkal csökkenhet.

A példában egyébként egy 2007 júniusában felvett, 5,6 millió forintos értékű, 20 éves tartamú, 5,71 százalékos kamatú hitelről beszélhetünk. A "tisztességtelen kamatemelés" mértéke két százalékot tett ki.
Az úgynevezett tisztességtelen árfolyamrés mértéke a válság előtt 1,25 százalék volt, azután pedig 1,7 százalék-ra nőtt átlagosan.

Az elszámolást követően a példahitel kamata visszaáll az eredeti szintre, a tőketartozás pedig nagyjából 5,7 millió forint lesz. A forintosítás során viszont a kamatszint további csökkenésére lehet számítani, így az 5,71 százalékos kamatszint tovább csökken, mintegy 5,25 százalékra.
Így a példahitel végleges törlesztőrészlete az MNB számításai szerint 52 ezer forintra csökken.

Az ügyfelek tájékoztatása is kiemelten fontos lesz, a negyedik MNB rendelet pontosan arról szól, hogyan kell a bankoknak és a jegybanknak tájékoztatnia az ügyfeleket. A rendelet által meghatározott információk még nem ismertek, azokat a közeljövőben fogják közzé tenni.

 

Mi lesz az elszámolásban?
Az elszámolásról szóló levélben az alábbi információkat találják majd az adósok:

    A "tisztességtelen" elvonás összegét (árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés)

    Az elszámolás előtti és utáni hiteladatokat

    A hitel korábbi adatait évekre lebontva

    Jogorvoslati lehetőségeket

    Felmondási jog feltételeit

    A jövőbeni törlesztőrészleteket

    A szerződésmódosulás feltételeit (fair bank törvény szabályozza)

Az elszámolás során az adósnak és a hitelezőnek együtt kell működnie - mondta Freisleben Vilmos, az MNB Fogyasztóvédelmi igazgatója.

Az ügyfeleknek be kell jelentenie:

    A lakcímét (ha változott)

    A bankszámlaszámát (ha változott és pénz várható)

    Az MNB a következő módon segíti az adósokat és a bankokat:

    Az elszámolás folyamatának ellenőrzése

    A bankok számára iránymutatás

    A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), mint jogorvoslati fórum lehetősége

    Közérdekű keresetek indítása ("igazi" devizahitelek és forinthitelek esetén)

Lényeges, hogy a PBT döntése után is van lehetőség további jogorvoslatra, a felek bírósághoz fordulhatnak, ha nincsenek megelégedve az ítélettel.


Más szabályok vonatkoznak a kedvezményes végtörlesztőkre, nekik 2015 márciusa során kérelmet kell beadniuk arról, hogy szeretnék az elszámolást kérni. Ennek lehetnek költségei, erről a jegybank később ad majd tájékoztatást.

 

A kamatfelár periódust három, négy, illetve öt évben határozza meg a törvény, a kamatperiódust (a BUBOR-hoz kötött a törlesztőrészlet) pedig háromhavonta változhat. Ez azt jelenti, hogy a kamatunk és a törlesztőrészletünk három havonta változhat, a jegybanki alapkamattól függően.

A követeléskezelőknek átadott ügyek esetén a követeléskezelőnek és a banknak együtt kell működnie. A hitelezőnek el kell számolnia a fogyasztóval, majd ezután az adós a követeléskezelőhöz fordulhat, akivel szintén el kell számolniuk. Így gyakorlatilag két elszámolása lesz annak az adósnak, akinek az ügye követeléskezelőhöz került.

penzcentrum.hu