Nehéz elhinni és elérni, hogy a magyarok EU-s életszínvonalon éljenek

2022.05.01 15:47

Bár a tendencia jónak tűnik, a fejlődés üteme egyelőre inkább azt mutatja, hogy az Orbán Viktor és Matolcsy György által is megemlített 2030-as céldátum sokkal inkább az uniós életszínvonal megközelítéséről, mint eléréséről fog szólni.  

A választási győzelem utáni első Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elbüszkélkedett azzal, hogy egy bizonyos uniós fejlettségi rangsoron Magyarország megelőzte Portugáliát is, míg a lengyelek épphogy megelőzték hazánkat. Bár a tájékoztatón a miniszter nem nevezte meg konkrétan, a mutató, amelyre gondolt, nem más, mint az Eurostat által közzétett, egy főre jutó bruttó hazai össztermék vásárlóerő-paritáson számolva. Ez azért jó indikátor, mert azzal, hogy az alapadatot vásárlóerő-egységben (PPS) teszik közé, kiküszöbölhetők az országok közötti árszínvonalbeli különbségek, és jobban látható az egyes országok vásárlóereje.
 
Nehéz lesz behozni a magyar lemaradást
 
Fotó: Pixabay
 
De mégis mennyit közeledtünk az elmúlt nyolc évben az európai életszínvonalhoz?
 
Az Eurostat számai egyértelműen azt mutatják, hogy még lenne hová fejlődni: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP továbbra is jócskán elmarad az uniós átlagtól, míg a V4-eken belül csak Szlovákiát előzte meg Magyarország 2021-ben ebben a tekintetben: a hazai adat az EU-s szint 76, míg Szlovákiában 68 százalékát tette ki.
 

Az olyan tehetős országok, mint Luxembourg, ahol a mutató 277-re ugrott, továbbra is elérhetetlenül messze vannak, azonban az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy Magyarország közelebb került az Európai Unió átlagos életszínvonalához. Ennek elérése lenne az Orbán Viktor által kijelentett, majd Matolcsy György által ismételten megerősített cél. A jegybankelnök a legutóbbi kamatdöntés után tartott tájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az MNB üdvözli a miniszterelnök jövőképét, és lehetségesnek tartja annak elérését.
 
Ahogy az a fenti grafikonunkon is látszik, az tehát egyértelmű, hogy az elmúlt években fejlődés történt ezen a területen, hiszen 2014-ben a hazai reál GDP az uniós átlag 69 százalékát tette ki – ez a mutató néhány év stagnálás után 2018-tól folyamatos növekedésnek indult, így elérve a már említett 76 százalékot. Érdekesség ugyanakkor, hogy egyelőre nem tűnik úgy, hogy a jelenlegi fejlődés ütem fenntartása elegendőnek bizonyul majd a 2030-as cél eléréséhez, hiszen 2014 és 2021 közt Magyarország 7 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz – 2022 és 2030 ennél jóval nagyobb fejlődést kéne produkálni az átlag eléréséhez.
 
Magyar siker, vagy portugál bukta?
 
Magyarország a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében tehát az Európai Unión belül a lista második felében szerepel, hiszen a 27 tagállamból csak Bulgáriát, Görögországot, Lettországot, Horvátországot, Romániát és Portugáliát előzte meg a hazánk. Portugália leelőzése volt az, amivel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón külön is elbüszkélkedett, csakhogy az elmúlt évek portugál adatait látva úgy tűnik, hogy ez az előzés nemcsak magyar siker, hanem portugál bukás is: az ország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai összterméke ugyanis visszaesett.
 

 
Mennyire tudnak költekezni a magyarok az EU-s átlaghoz képest?
 
A tényleges egyéni fogyasztás (AIC), a háztartások által ténylegesen elfogyasztott összes árura és szolgáltatásra vonatkozik. Ebből a szempontból is érdekes megnézni Magyarország helyzetét az Európai Unió más tagállamaihoz képest – igaz, ezen mutató esetében a legfrissebb adatok 2020-ból származnak.
 

Ahogy az a grafikonunkon is látszik, a 2013 és 2020 közötti nyolc évben az uniós átlaghoz legközelebb Szlovákia került, Csehország is folyamatosan fejlődik ezen a téren, míg a magyar háztartások fogyasztása évek óta az EU-s szint 60 százaléka körül stagnál. Azaz a hazai lakosság kevésbé tud költekezni, mint például a szomszédos Szlovákiára jellemző – még annak ellenére is, hogy a fentebb már említett egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP esetében Magyarország Szlovákia előtt van. Az eltérés hátterében állhat, hogy Szlovákiában euró a fizetőeszköz, ami nagyobb stabilitást ad, mint a forint idehaza.
 
Egyre kevesebb magyart fenyeget a szegénység, de…
 
Az életszínvonal felméréséhez érdemes végül megnézni a szegénység által fenyegetettek arányát a régióban, hiszen ez az egyik olyan mutató, amely az Európai Unió által 2030-ra kitűzött célok között is szerepel – e szerint legalább 15 millióval kell csökkenteni a probléma által érintett személyek számát a határidő leteltéig. Az Eurostat definíciója alapján a szegénység által fenyegetett személyeknek számítanak mindazok, akik jövedelme a szociális juttatások után nem éri el a szegénységi küszöböt (ez 2020-ban Magyarországon havi 116 158 forint volt). Veszélyeztettek a súlyos anyagi nélkülözésben és az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők is.  
 

<

 
A 2030-as uniós célok elérésének méréséhez használt módszertan szerint 2015 és 2020 közt egyértelműen fejlődés történt Magyarországon ezen a téren, hiszen lényegesen csökkent a szegénység által fenyegetett személyek aránya a társadalomban 30,7 százalékról 19,4 százalékra. Ugyanakkor arányosan a 2020-as adatok alapján a Visegrádi Négyek országai közül még mindig Magyarországon fenyeget a legtöbb embert az elszegényedés réme.
 
Út 2030-hoz
 
Az egyértelmű, hogy nem lehet kizárni, hogy valóban sikerül elérni 2030-ra az uniós életszínvonalat az orbáni álom szerint, hiszen a számok is azt mutatják, hogy a jelenlegi irány jó. Csakhogy ha a fejlődés az elmúlt 8-10 évben megismert ütemben halad tovább, akkor nem fog sikerülni a teljes felzárkózás.
 
Kollár Dóra
mfor.hu