Nem akar fizetni a nyugdíjasoknak a kormány, négymilliárdba kerülhet az időhúzás

2016.05.07 12:39

Nem akar fizetni az állam azoknak a nyugdíjra jogosult közszolgáknak, akiket továbbfoglalkoztattak, de közben megvonták a nyugellátásukat. Az emberi jogi bíróság döntése szerint nekik kártérítés jár, de a kormány fellebbezett. Szeptemberre várható a végső verdikt. Ha a kabinet bukja az ügyet, az akár négymilliárdba fájhat.

(korábbi felvétel, illusztráció)

Megtámadta a magyar állam az emberi jogi bíróságnak azt a döntését, amely szerint kártérítés jár annak a közszolgálatban foglalkoztatott nyugdíjasnak, akinek megvonták a nyugellátását – tájékoztatott Grád András ügyvéd. A strasbourgi fórum még tavaly decemberben mondta ki, hogy Fábián Gyula egykori köztisztviselő számára az emberi jogok európai egyezményének megsértése miatt 15 ezer eurót kell kifizetni. A verdiktet azonban egyelőre nem kell végrehajtani, mert a bíróság a kormány kérését akceptálta, és az ügy a Nagykamara elé kerül.

Fábián nyugdíjasként 2012 nyarán helyezkedett el a XIII. kerületi önkormányzatnál. A következő esztendő januárjában életbe lépett törvénymódosítás alapján viszont megvonták a nyugdíját, mert a jogszabály szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett ismét közalkalmazotti jogviszonyba lép. Ő emiatt a strasbourgi bírósághoz fordult, és arra hivatkozott, hogy különböző rendelkezések vonatkoznak a köz- és a magánszférára – a vállalkozásoknál a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok bármennyit kereshetnek –, ráadásul a közszférán belül sem mindenkire érvényes a korlátozás, mert például a parlamenti képviselők vagy a polgármesterek a fizetés mellett is felvehetik a nyugdíjukat.

Miután ennek a megkülönböztetésnek az állam nem tudta a strasbourgi fórum számára elfogadható magyarázatát adni, a testület a panaszosnak adott igazat. A bíróság – a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett – figyelmeztetett arra is, hogy a nyugdíj folyósításának felfüggesztése sérti a tulajdonhoz való jogot, hiszen aki járulékot fizetett, és ezzel jogot szerzett az ellátásra, attól azt nem lehet elvonni.

A kabinet azonban nem nyugodott bele a verdiktbe, és kezdeményezte, hogy vigyék az ügyet másodfokra. Grád András elmondta: a kormány az emberi jogi bíróság egy olyan korábbi döntésére hivatkozik, amelyben elutasították egy román közszolga panaszát, akit nyugdíjasként reaktiváltak, és ugyancsak megvonták a nyugellátását.

A párhuzam viszont igencsak sántít – állítja az ügyvéd. Ebben az esetben ugyanis arról volt szó, hogy a nyugdíj csak bizonyos jövedelemhatár felett nem jár, és ez a korlátozás ott a közszférában megkülönböztetés nélkül mindenkire érvényes, ami Grád szerint nyilvánvalóan nem diszkriminatív. Azt gondolja,

    a kormánynak az az érve pedig végképp nem állhat meg, hogy egy elmarasztaló ítélet négymilliárd forintba kerülhetne a költségvetésnek, hiszen akár ötezer hazai érintettje is lehet a kifogásolt törvénynek.

A jogállamiság nem pénzkérdés – hangsúlyozta.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország a diszkriminatív jogszabály meghozatala óta 215 milliárd forintot költött stadionokra, jelenleg pedig olimpiát szeretne rendezni. Ez szerinte azért különösen fontos, mert a 2011-es román ügyben azért nem marasztalták el Bukarestet, mert az állam jelezte, hogy a gazdasági válság által indokolt kivételes és objektíve elkerülhetetlen intézkedésről volt szó. Azt gondolja, erre Magyarországnak most meglehetősen nehéz lenne hivatkoznia.

Grád András azt is elmondta, hogy nála eddig hasonló panasszal 115 fő jelentkezett. Hozzátette:

    aki a nyugdíjkorhatár betöltése után most is a közszférában dolgozik, annak mindenképpen érdemes Strasbourghoz fordulnia, mert esély van a sikerre. Ha pedig valaki hat hónapon – tehát az elévülési időn – belül távozott a közszolgálatból, ezt szintén megteheti.

Magyar Gábor ügyvéd – aki negyven hasonló ügyben jár el –, megengedőbben fogalmaz. Úgy látja, ha valaki elkésett a panasz benyújtásával, annak érdemes kérnie a nyugdíjfolyósító intézettől a korábban visszatartott nyugdíja visszamenőleges kifizetését. Erre biztosan elutasító választ kap – a hatályos törvény alapján másra nem is lehet számítani –, a hat hónapos elévülési idő viszont ettől kezdve elvileg újraindul. Mindazonáltal óvatosságra int, egy kísérletet azonban a dolog megérhet, mert nem tartja kizártnak, hogy ezt a jogértelmezést Strasbourg is magáévá tenné.

A Nagykamara egyébként várhatóan szeptemberben tárgyalja az ügyet, s mindkét ügyvéd optimista. Álláspontjuk: a szabályozás egyértelműen diszkriminatív, hiszen azonos csoportba tartozó – nyugellátásra jogosult – emberek között tesz indokolatlan megkülönböztetést. Ugyanakkor szerintük a tulajdonhoz fűződő jog sérelme is egyértelműen megállapítható. Ezért úgy gondolják, a kormány veszíteni fog.