Nem csak az élelmiszereket érezzük a zsebünkön – Mutatjuk, hogy szálltak el az árak Magyarországon

2022.01.15 07:31

Kellemetlen meglepetést okozott, hogy decemberben sem csökkent az infláció a KSH friss statisztikája szerint, a novemberi 7,4 százalékon stagnált az áremelkedési ütem. Mivel éves adatról beszélünk, ezért érdemes kicsit több kitekintést tenni, ráadásul külön pikantériát ad a világjárvány két éve és a kormány árstopja néhány alapvető élelmiszer esetében.

 

Szinte minden fronton támad az infláció
 
Decemberben 7,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, ez megegyezett az egy hónappal korábbi ütemmel, vagyis
 
A VÁRAKOZÁSOKKAL ELLENTÉTBEN EGYELŐRE NEM TETŐZÖTT AZ INFLÁCIÓS RÁTA.
 
 
Ráadásul az elemzők szerint a január még tartogathat újabb csúcsot, hiszen az év eleji átárazások miatt kiemelt kockázatok övezik az év első hónapját. A kormány által a héten bejelentett árstop néhány alapvető élelmiszer esetében csak februártól lesz effektív, így valóban jöhet még emelkedés.
 
Ez pedig azért különösen kellemetlen, mert ha még hónapokig tolódik az infláció tetőzése, akkor utána a csökkenés is lassabb lehet, vagyis akár a teljes inflációs pályát átírhatja a mostani adat. Arról nem is beszélve, hogy az árak befagyasztása ugyan átmenetileg hoz majd egy kis fellélegzést tavasszal, a három hónapos átmeneti idő letelte után viszont a szabadjára engedett árak újra okozhatnak majd meglepetést.
 
Tavaly az év első felében még azt mondhattuk, hogy néhány termékkör egyedi hatásai okozzák az inflációt, elsősorban az üzemanyagárak emelkedésére és a dohánytermékek jövedéki adójának növekedésére lehetett gondolni. Az év végére azonban már sokkal szélesebb bázisú lett az infláció, decemberben már az üzemanyagárak csökkenése és a jövedéki adó-emelés első körének eltűnő hatása mellett sem tudott csökkenni az index. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen megugrott az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára, így ma már szinte csak a háztartási energia, a ruházkodás és a szolgáltatások drágulnak átlag alatti mértékben. Ezek közül a rezsicsökkentésnek köszönhetően az energiaárak várhatóan nem is fognak jelentősen emelkedni, a ruházkodási cikkek esetében viszont a tartósan gyenge forint és az év eleji átárazások szintén elindíthatnak egy inflációs folyamatot. A szolgáltatások területe azért speciális, mert a koronavírus miatt a külföldi kereslet kiesett elsősorban a turizmusban és a vendéglátásban, ezt pedig a hazai fogyasztók nem tudják teljesen kompenzálni, így a szolgáltatóknak is sokkal nehezebb árat emelni a növekvő költségek mellett is.
 
 
 
Ősszel durvult be az áremelkedés
 
Magyarországon elsősorban az őszi hónapokban lett téma az infláció, augusztusban még 4,9 százalékos volt az áremelkedés, majd ez kúszott fel novemberre 7,4%-ra. Ez persze nagyrészt külső hatásokkal magyarázható, a világ nagy részén az utóbbi hónapokban láttunk intenzív emelkedést. Ősszel például jött az energiaárak durva ugrása, ami ugyan a háztartások rezsiköltségében nem jelenik meg itthon, viszont az ipari termelők és a mezőgazdaság költségeit egyértelműen emeli.
 
Éppen ezért lehet, hogy az elmúlt három hónapban indult be az élelmiszerek árának emelkedése. A KSH nyers adatai szerint voltak egészen kiemelkedő ugrások, például az uborka majdnem 55%-os vagy a zöldpaprika 38%-os áremelkedése. Ezeknél a termékeknél azért érdemes kicsit óvatosabban kezelni az ilyen rövidtávú változásokat, mert természetes egy éven belüli szezonalitás, amikor épp van olcsó termés, akkor a fogyasztói árak is alacsonyabbak, míg szezonon kívül magasabb az áruk.
 
A lista élén található uborka kilónkénti átlagárát például 923 forintra mérte decemberben a KSH, így jött ki szeptemberhez képest az 55%-os áremelkedés. Ha megnézzük 2020 hasonló időszakát, akkor a szeptemberi 505 forintról 731 forintra ugrott az év végére az uborka átlagára, vagyis akkor is volt majdnem 45%-os áremelkedés. A rossz hír, hogy utána 2021 elején ezer forint felett is volt a zöldség ára, csak áprilistól kezdett meredeken csökkenni, vagyis valószínűleg most is látunk még ennél is drágább uborkát a boltokban.
 
 
A szezonális termékeket kiszűrve is egyértelműen látszik a listában például a liszt és a rétesliszt jelentős áremelkedése, aminek eredményeként a fehérkenyér és a félbarna kenyér is felkerült a legnagyobb drágulást tartalmazó toplistára. Emellett a tej és a tejtermékek esetében látszott komolyabb áremelkedés, amit szintén nem lehet szezonalitásra fogni.
 
EZEK A SZÁMOK PEDIG MÁR RÁVILÁGÍTANAK ARRA, HOGY A KÖZELGŐ VÁLASZTÁSOK MELLETT MIÉRT DÖNTÖTT A KORMÁNY FEBRUÁRTÓL ÉPPEN TÖBBEK KÖZÖTT A LISZT ÉS A TEJ ÁRÁNAK BEFAGYASZTÁSÁRÓL.
 
Valószínűleg úgy számolnak, hogy ha ezeknek az alaptermékeknek megáll az áremelkedése, akkor az átgyűrűzik majd például a tejföl, a sajt vagy a kenyér árába is.
 
 
Mi volt 2021-ben a rekord áremelkedés?
 
Ha a 2021-es áremelkedéseket vizsgáljuk, akkor is láthatunk kimagasló számokat. Apró megjegyzés, hogy itt nem a konkrét termékek árait, hanem a kiadások részletes csoportjainak éves árindexeit hasonlítjuk össze. Nagy különbség nincs a kettő között, a bővebb adatbázis nagyságrendileg 180 termék árának összeírásából áll össze, a részletes csoportok szerint pedig mintegy 140 termékkört regisztrálnak. Viszont fontos, hogy ezek nem nyers adatok, vagyis jobban visszaadják a valódi árváltozást.
 
 
Látszik a grafikonon, hogy az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás közel 40 százalékos áremelkedése vezette a 2021-es listát. Ez szinte teljes egészében a harmadik tételnek volt köszönhető, hiszen 2020 decemberében a járvány miatt ingyenes volt a parkolás, tavaly viszont már nem, így ez az éves árindexben jelentős torzulást okoz. Az ilyen egyedi hatásokkal nem is feltétlenül érdemes foglalkozni.
 
Sokkal fájóbb lehetett a burgonya 30 százalékos drágulása, de az étolaj is majdnem 27%-kal került többe egy év alatt. Kiemelkedő volt az üzemanyagok áremelkedése is, melyre azonban kevés hatásunk van, nagyrészt a világpiaci olajár és a dollár-forint árfolyam befolyásolja.
 
Utána viszont jön 20 százalék feletti áremelkedéssel a liszt, melynél sokat elárul a piaci folyamatokról, hogy ennek a majdnem 24%-os drágulásnak a tetemes részét, 15-20%-ot az év már említett utolsó három hónapjában hozott össze. Szintén húsz százalék felett volt az áremelkedés a margarin és a zsiradékok esetében, ezt szintén elsősorban nemzetközi tényezők okozták.
 
A 10-20%-os sávban érdemes még kiemelni egy termékkört: a lakásfelújítást, illetve a bútorokat. Ebben a körben nem csak a termékeknél, hanem a szolgáltatásoknál is 10% feletti áremelkedést tapasztalhattunk tavaly, ami egyértelműen a kormány otthonfelújítási támogatásának eredménye, hiszen azzal megnőtt a kereslet, ami felnyomta az árakat.
 
Persze nem lenne igazságos, ha nem említenénk meg azokat a termékköröket, ahol árcsökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 2021-es inflációs trendeket jól jelzi, hogy
 
AZ EMLÍTETT 140-BŐL CSAK HÉT ESETBEN MÉRT ILYET A KSH.
 
Ezek közül is kiemelkednek a tankönyvek, melyek majdnem 28%-kal lettek olcsóbbak. Emellett a sertéshús, valamint az abból készült feldolgozott termékek esetében volt minimális csökkenés 2020 végéhez képest, ebben szintén nemzetközi tendenciáknak volt szerepük.
 
Mit hozott nekünk a világjárvány?
 
A harmadik összehasonlításhoz a jelenleg is zajló világjárvány adta az apropót: megnéztük, hogy az utóbbi két év számunkra a fogyasztói árakban, hogyan változott az egyes termékek és szolgáltatások ára 2019 decemberéhez képest. Itt ismét a nyers adatokkal kellett dolgoznunk, hiszen kétéves árindex nincs az egyes termékkörökből.
 
 
A grafikonon látszik, hogy a járvány kitörése óta kiemelkedő volt az öblítő koncentrátumok majdnem 80%-os áremelkedése, de hasonló, több mint 65%-os drágulást tapasztalhattunk az akácméz piacán. Az élelmiszerek közül még a dobogóra sem került fel semmilyen termék, az étolaj 52,8%-os áremelkedése csak a negyedik helyre volt elegendő.
 
Jelentősen emelkedett a szemüveglencsék, a babakocsik vagy például a karikagyűrűk ára, de a top10-be befért a fehér kenyér két év alatt mért majdnem 40 százalékos áremelkedése is.
 
Érdekesség, hogy az elmúlt két év legnagyobb, 9 százalékos árcsökkenését éppen a sertéscombnál regisztrálta a KSH, melynek árát most három hónapra befagyasztja a kormány. A gyümölcsök közül olcsóbb lett a banán és a citrom a járvány kitörése óta, illetve a sertéshús piacán az árak esése a rövidkaraj itthoni fogyasztói árában is megmutatkozott.
 
Beke Károly
portfolio.hu
 
 
 
 
 

 

—————

Vissza