,,Nem felzárkózunk, hanem leszakadunk" - Petschnig Mária Zita

2017.03.02 13:15

Magyarország nemzetközi versenyképességéről és regionális helyzetéről, fogyasztási adatokról és munkát terhelő adókról is kérdeztük Petschnig Mária Zitát, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát a Reggeli gyorsban.

https://www.atv.hu/thumbnail/772x514/9/07/10000.jpg

A közgazdász elmondta: az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy elősegítse a frissen csatlakozott, és elmaradott gazdasági teljesítménnyel rendelkező tagországok nyugati szinthez való felzárkóztatását. Ez Magyarország esetében azonban a csatlakozás óta eltelt mintegy 13 év alatt nem volt sikeresnek mondható, erről árulkodik az EU frissen közzétett versenyképességi jelentése is, amely az egyes tagországok régióinak teljesítményét és fejlettségét is felmérte. Petschnig Mária Zita az adatokat elemezve elmondta: hazánk nem csak az uniós átlagtól távolodott el, hanem a régiós társaktól, így Csehországtól és Szlovákiától is lemaradt – Lengyelországban a beruházási rátát megduplázták, Szlovákiában 50%-kal növelték 2004 óta A szakértő szerint ez különösen ellenmondásos annak fényében, hogy a 2013 óta a szerény ütemben, de növekvő gazdasági teljesítmény mellett sem a felzárkózás, hanem a leszakadás tendenciája volt megfigyelhető.

 

Képtalálat a következőre: „uniós beruházások magyarországon”

,,Zuhanórepülésben a beruházások"

A rendszerváltás óta nem estek akkorát a beruházások, mint tavaly, idén azonban fordulat lesz, miután az új uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása felgyorsul.

Világgazdaság 2017.03.01.

 

Petschnig Mária Zita reagált a beruházásokra vonatkozó legutóbbi hivatalos adatokra is

Elmondása szerint a rendszerváltás óta nem volt példa ekkora, az összteljesítmény 20%-ra rugó csökkenésre, és csak egyetlen esztendőben volt az utóbbi évtizedekben ezt meghaladó zsugorodás – 1954-ben. A közgazdász az uniós fejlesztési pénzek nem hatékony felhasználása mellett a beruházások alacsony szintjét azzal is magyarázta, hogy az „újraiparosításnak” is nevezett kormányzati gazdaságpolitika lényegében kizárólag az autóipari fejlesztésekre és teljesítményre koncentrál, és nem törekszik arra, hogy több lábon álló szektort hozzon létre.

A közgazdász szerint az idei évi gazdasági növekedést részben elő fogja segíteni az uniós támogatások mértéke, de továbbra is probléma, hogy a támogatások mellett évek óta nem került be a magyar gazdasági szerkezetébe olyan új strukturális elem, ami a versenyképességet növelhetné. Petschnig Mária Zita szerint mindezt úgy sikerült elérni, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó uniós forrás, de ezzel párhuzamosan itt a legrosszabb azok érdemi felhasználása. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy nem sikerült beintegrálni a forrásokat a gazdasági folyamatokba, így a beruházásokat sem sikerül ösztönözni, ennek hiányában sem innovációs kísérletek, sem érdemi továbblépési lehetőség nem merül fel. Petschnig Mária Zita szerint a látványberuházások, mint a stadionépítések, a Várba költözés vagy Liget-projekt a múlt évi 10 százalékos növekedés ellenére nem járultak hozzá a beruházások bővüléséhez.

A közgazdász kitért a költségvetési hiány és a munkabérek kapcsolatára is

Elmondása szerint a 2010-es kormányváltáskor nagy várakozás övezte azt a kampányígéretet, miszerint jelentősen csökkentették volna a munkát terhelő adókat – a tervekből azonban semmi érdemi nem született, az adók és járulékok mértéke lényegében azonos szinten maradt napjainkban is. Petschnig Mária Zita a kormányzat egyik fő gazdasági céljáról, a költségvetési hiány alacsony szintjéről elmondta: a bérre vonatkozó adóterhek és járulékok a munkaadókra terhelésével tudta-tudja a kabinet ezt a célkitűzést teljesíteni.
A közgazdász a kormányzat, a munkaadói és a munkavállalói oldal között megszületett bérmegállapodásra is kitért. Szerinte a szakszervezetek ajánlásánál nagyobb ígérettel a kormány le tudta szerelni a munkavállalói oldalt, de a cégek, leginkább a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét nehezítik meg a 15, vagy akár a 25 százalékos béremeléssel. Petschnig Mária Zita szerint az emelést a multinacionális cégek ki tudják gazdálkodni többek között a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók átsorolásával, de a kis és közepes cégek vagy kénytelenek munkaerejüket leépíteni, vagy a szürke/feketegazdaságba tolják át a munkavállalókat. Ehhez kapcsolódóan kifejtette: fajlagosan nőttek a bérköltségek a cégek számára, a termelés valamivel nőtt, de messze nem annyival, amivel a béremeléseket ki lehetne termelni.

A beszélgetésben kitértek a lakossági fogyasztás elmúlt évekbeli változásaira is

A szakértő szerint a bérek és járulékok aránya lényegesen nem változott az elmúlt években, a fogyasztásnövekedést (amely a 2008-as válság idején esett vissza jelentősen, és 2013-ban kezdett újra nőni) részben a devizaadósok helyzetének részleges rendezése, és jelentősebb mértékben az infláció alacsony szintje magyarázza. Ezek a változások azonban elmondása szerint csak egy szűk réteg, a felső-középosztály helyzetét segítették elő, mint ahogy a családi kedvezmények is elő sorban őket célozták meg. A fogyasztás növekedését az is megalapozza részben, hogy sokan az elhalasztott befektetéseiket pótolják be, azonban mindezek mit sem érnek Petschnig Mária Zita szerint, ha az olyan jelentős tényezők, mint a beruházások növekedése és az uniós források hatékony felhasználása ezt nem követik.

Kormányzati szintű gazdasági tervezés nincs a jelek szerint

Az elemző szerint, ez pedig az alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek további leszakadását hozza magával. A kabinet olyan nagy beruházások húzóerejére számít mint a paksi bővítés, ennek az is feltétele, hogy Brüsszel erre rábólint-e.

A fejlődést a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a korrupció húzza vissza Petschnig Mária Zita szerint, valamint az olyan területek, mint oktatás, az egészségügy és környezetvédelem alulfinanszírozottsága komoly taszítóerőt jelent a gazdasági szereplők számára.
A közgazdász szerint egy generáció problémának is elébe nézünk - az elvándorlás, a beruházások hiánya súlyos problémákat vetít előre az elkövetkező 3-4 éves időtávra is. Egy, a közelmúltban közzétett felmérés szerint a középiskolások kétharmada már külföldre menne, és a felsőoktatási tanulmányaikat is végeznék, így a közgazdász szerint erősen kétséges, hogy visszatérnének-e egyáltalán. Egy párhuzamos felmérés szerint számos, nyugati országban dolgozó honfitársunk alacsonyabb bérért is hajlandó lenne Magyarországra visszatérni, ha lenne megbecsültsége, jövőképe - Petschnig Mária Zita szerint azonban a jelenlegi körülmények között elképzelhetetlen.

klubradio.hu