Nem fosztogatnak, hanem tovább osztogatnak Orbán Viktorék

2022.05.02 13:05

Nem olvasható ki az ellenzéki képviselők által még a választások előtt belengetett megszorítás szándéka a régi-új kormány által beterjesztett legfrissebb, 2026-ig szóló konvergenciaprogramból. Éppen ellenkezőleg, folytatódhat a választók többségének tetsző költekezés.

Az Európai Unió tagországainak minden év április 30-áig be kell számolniuk arról, gazdasági, költségvetési szempontból hogyan is képzelik el a következő éveiket. Így tett természetesen Magyarország is, amelynek helyzete ezúttal speciális. 
 
A nyugdíjasok is megnyugodhatnak
 
Fotó: Depositphotos
 
Kormánya éppen kvázi interregnumban van, miután a negyedik kabinet az április 3-ai választások óta ügyvezető – az ötödik megalakítására éppen mai kap felhatalmazást az újonnan megválasztandó Orbán Viktor, aki a május 16-ai héten mutathatja be új csapatát. A másik különlegesség, hogy a konvergenciaprogramban kötelezően felvázolt időtartam (2022-26) egybeesik a következő kormányzati ciklussal.
 
Az idei konvergenciaprogramot a szokásosnál is érdekesebbé teheti Ujhelyi István választások előtt mintegy másfél héttel tett bejelentése. Az MSZP európai parlamenti képviselője nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktorék brutális megszorításra készülnek, ha megnyerik a választásokat.
 
A végeredményt ismerjük. Ám azt követően Orbánék már több fórumon – egyebek mellett a kormányfő a szokásos, az ezúttal a voksolás után három nappal megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatóján, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfókon – is kizárták a megszorítást. Igaz, Varga Mihály pénzügyminiszter annyit azért elismert, hogy költségvetési kiigazításra lesz szükség, ami akár a Fidesz szótárából hiányzó megszorítást is takarhatná.
 
Ám, ha így is lenne, a megszorítás szándéka a mostani konvergenciaprogramból egyáltalán nem olvasható ki. Sőt. Az eddigi vívmányok csaknem teljes egészében megmaradhatnak, miközben még újabb könnyítésekre is sor kerülhet.
 
A teljesség igénye nélkül:
 
  • az újonnan vásárolt vagy építtetett lakások áfája 27-ről 5 százalékra csökken bizonyos esetekben (ezeket nem konkretizálja a program),
  • a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételével vásárolt ingatlanok 2026 végéig bizonyosan visszterhes átruházási illetékmentességet élvezhetnek, 
  • a 25 év alatti fiataloknak sem kell aggódniuk, az ez év január 1-jétől nekik biztosított személyijövedelemadó-mentesség megmarad,
  • mint ahogy a 13. havi nyugdíj is, továbbá a 3,5 százalékot meghaladó növekedés esetén járó nyugdíjprémium,
  • folytatódik az orvosok 2021-ben indult és több évig tartó bérfejlesztési programja, 
  • növekednek a honvédelemre fordítható GDP-arányos kiadások, 
  • az előző évekhez hasonlóan jelentős infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor, egyebek mellett közúti és vasúti fejlesztésekre, ipari parkok kialakítására, területfejlesztésekre,
  • folytatódik a Magyar Falu és a Modern Városok Program, 
  • további beruházásokra kerül sor az Egészséges Budapest program keretében, 
  • miközben turisztikai és egyéb gazdasági fejlesztések is lesznek.
 
Mindezek mellett a közszférában – többek közt az egészségügyben és az oktatásban – dolgozók bére emelkedhet – más kérdés, hogy a kormány szerint „dinamikusan növekvő” gazdaság miatt a munkavállalói jövedelemre fordított GDP-arányos összeg 1,2 százalékponttal mérséklődhet 2023 és 2026 között. (A dokumentum 2022-ben 4,3, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot.) 
 
Bár Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón már kész tényként jelentette be, elhárultak az akadályok azelőtt, hogy Magyarország is megkapja a maga részét az EU Helyreállítási Alapjából (amit a kormány szerint az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt stopolt Brüsszel), ezt Veerle Nuyts szóvivő cáfolta.
 
Mindenesetre arra, hogy még Budapest sem tartja lefutottnak az ügyet, a konvergenciaprogramban lehet nyomokat találni. Abban ugyanis Orbánék azt írják, hogy „a GDP-arányos összes bevétel az uniós támogatások nélkül 2023 és 2026 között 1,8 százalékponttal mérséklődhet, míg az uniós támogatások nélküli kiadások ennél erőteljesebben, 4,3 százalékponttal szorulhatnak vissza”.
 
Csabai Károly
mfor.hu