Nem sokra ment a Fidesz a beígért elszámoltatásokkal

2015.05.20 06:14

Nokiás és whiskys doboz, Sukoró, MALÉV, MTV, Posta. A 2010-ben bejelentett elszámoltatásoknak csak a töredéke valósult meg, Papcsák Ferenc és Budai Gyula pedig már rég nem kormánybiztos. A napokban kiderült, hogy Simon Gábor elkerülheti a börtönt. Az ő ügye kapcsán összeszedtük, milyen konkrét esetekben próbált meg az igazságszolgáltatás olyan baloldali politikusokat elszámoltatni, akik 2002 és 2010 között vezető beosztásban voltak.

Két ügy van, amely nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól- közölte 2010 márciusában Orbán Viktor. Azóta második ciklusát tölti kormányfőként a Fidesz elnöke és, bár számos eljárás indult, feljelentések, vádemelések történtek, katartikus eredménye nem igazán lett az elszámoltatásnak.

Simon megúszhatja a börtönt
Mivel a Gyurcsány Ferenc ellen indított eljárást 2012-ben bizonyítottság hiányában megszüntették, az elmúlt öt év egyik legnagyobb elszámoltatási ügyének Simon Gábor százmillióinak ismeretlen eredete ígérkezett. Ráadásul az MSZP akkori elnökhelyettesét pont a tavalyi országgyűlési választások kampánya során vitték el bilincsben. A szocialista politikus két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetbe helyezték. Az okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott nyomozás most zárult le lényegében, rövidesen megkezdődik az ügyben az iratismertetés- számolt be róla a Napi Gazdaság.

A lap információi szerint a nyomozóknak nem sikerült kideríteniük, hogy honnan származik a politikus eltitkolt több mint 200 milliós vagyona. Mivel Simon az eljárás során 128 millió forintnyi adóhátralékot befizetett, ezért a költségvetési csalás gyanúja esetén a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel korlátlanul enyhíthető. Így a lap szerint elképzelhető, hogy az MSZP volt elnökhelyettese egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig kerül börtönbe, ráadásul a bécsi bankszámláján maradt több mint 100 millió forinttal minden további nélkül rendelkezhet majd.

Gyurcsány meggyanúsítása
2011 őszén a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferencet a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, miután az Országgyűlés döntött a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A volt szocialista kormányfő gyanúsítotti kihallgatásakor több százan tüntettek az ügyészség épülete előtt. Az ügyet végül majdnem egy évvel később bizonyítottság hiányában megszüntették, öt ember ellen ugyanakkor vádat emeltek.

A sukorói telekcsere
Bár a nyomozás még a Bajnai-kormány idején indult, az Orbán-kormányok egyik fontos kommunikációs „fogása” volt a sukorói telekcsere-ügy korrupciós gyanújának az emlegetése. Az ügyben többek között Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára ellen emeltek vádat. A büntetőper 2013 januárjában indult, legkorábban júliusban hozhat ítéletet a Szolnoki Törvényszék.

Juhász és a whiskysdoboz
Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jelentette be Budai Gyula még 2011-ben a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) még a szocialista kormányok idején történteket. Az elszámoltatási kormánybiztos büntetőfeljelentést is tett Fapál Lászlónak, a HM egykori államtitkárának ingatlanszerzése ügyében. Budai arról is beszélt még 2011-ben, hogy a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok beismerő vallomást tett, amely szerint a Fapál Lászlóval történt egyezség alapján egyik alkalommal a tábornok 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy whiskysdobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, ami Juhász Ferencet jelentette. Majd az államtitkár elment a dobozzal, és anélkül jött vissza. Juhász közölte, hogy soha nem kért és nem fogadott el pénzt, nem tudott visszaosztott pénzekről, és "népmesei elem" a whiskysdobozról szóló teória. A Budapesti Katonai Ügyészség végül tizenhét ember - köztük három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes és egy őrnagy - ellen emelt vádat bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség szerint a vádlottak 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. 2013 tavaszán a 17-ből 15 vádlottat felmentettek a tábornokperben.

A Juhász Ferenc és Fapál László ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt indult perben első fokon felmentő ítélet született, azonban a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, mondván, hogy katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia. A per ezért újra fog indulni. Ebben az ügyben a vád szerint Juhász Ferenc megszegte a vagyonkezelési szabályokat, amikor közigazgatási államtitkárának engedélyezte, hogy 66 millió forint helyett 27 millióért vegyen meg egy zuglói lakást.

Hunvald-ügy: 8 és fél év a volt SZDSZ-es politikusnak
A VII. kerület egykori szocialista polgármesterét is az előző érában gyanúsították meg, majd le is tartóztatták, de a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt politikust leginkább a fideszes politikusok emlegették az „elmúltnyolcév” korrupciós ügyeinek egyik emblematikus alakjaként. Hunvald éveket töltött előzetes letartóztatásban, végül hivatali visszaélés miatt egy év börtönt kapott, a hűtlen kezelés vádja alól felmentették, a valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések ügyében pedig két és fél évre ítélték. Mivel az ítéleteket összbüntetésbe kell foglalni, ezért az egykori polgármesternek nem kellett börtönbe vonulnia, mert büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. A hivatali visszaélés ügyében ugyanakkor Gál György volt szabad demokrata önkormányzati politikus nyolc és fél év börtönt kapott.
    
Molnár Gyula és Lakos Imre ügye
A vád szerint 2006-ban Újbuda szocialista polgármestere és Lakos Imre szabad demokrata alpolgármester egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. A vádlottak tagadták bűnösségüket, és a 2010-es önkormányzati választás napjaiban megindult eljárás politikai motívumait hangsúlyozták. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben, első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, de másodfokon Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakost pedig hat felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték. A harmadfokon eljáró Kúria végül tavaly májusban jogerősen is felmentette a két politikust a hivatali visszaélés vádja alól. Molnár Gyula jelenleg önkormányzati képviselő Újbudán.

Hagyó: nem is volt nokiás doboz?

Az „elmúltnyolcévezés” és a szocialista kormányok korrupciós ügyeinek egyik központi alakjaként Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest állította be a fideszes kormányzat kommunikációja. A vádirat szerint Hagyó Miklós bűnszervezetet vezetett a városházán 2007 januárjától 2008 augusztusáig és 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Ezért folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével is megvádolták. Bár a politikus pere még mindig tart, az több mint jelzésértékű, hogy az elhíresült nokiás dobozos pénzátadásról vallomást tevő Balogh Zsolt negyedrendű vádlott nemrég visszavonta a Hagyóra tett súlyosan terhelő vallomását.


A 2010-es kormányváltás után először Papcsák Ferencet, majd Budai Gyulát nevezték ki az elszámoltatást koordináló kormánybiztosnak. Lázár János azt is bejelentette, hogy kezdésként 11 ügyet biztosan meg fognak vizsgálni, többek között a BKV körüli botrányokat, a kormányzati negyed ügyét, a sukorói telekcserét, a bábolnai állami földek eladását, az MTV- és a Posta-székház eladását, valamint a Budapest Airport és a MALÉV privatizációját is. Bár Budai megbízatása csak később járt volna le, 2012 nyarára egyértelművé vált, hogy nem halad olyan ütemben az elszámoltatás, ahogy azt remélték, ezért a fideszes politikust augusztusban felmentették. A kormány ennek ellenére azt kommunikálta, hogy sikeres volt a több mint két éves időszak, hiszen több mint 1400 esetet vizsgáltak, 61 konkrét ügyben feljelentést is tettek, néhány esetben pedig vádemelés is történt. A volt elszámoltatási kormánybiztos később arról beszélt, hogy ténykedésük nyomán mintegy százmilliárd forint került vissza a költségvetésbe.

atv.hu