Népegészségügyi program buktatókkal

2016.03.26 06:12

A kormány új népegészségügyi programot ígér, ellenzéki szakértők szerint azonban a szegénység csökkentése nélkül ezen a területen sem lehet előrelépni. Az intézményrendszer állandó átszervezése mellett az elöregedő háziorvosi kar túlterheltsége is nehezíti az előrelépést.

Az alapellátás népegészségügyi szempontú fejlesztése több mint egy éve központi témája valamennyi egészségügyi konferenciának. Már Zombor Gábor is erre húzott rá minden tervezett fejlesztést és Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár is ezt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak egy néhány héttel ezelőtti konferencián. Legutóbb a Medicalonline számolt be arról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ifjúsági egészségfelmérésének előzetes ismertetésekor, hogy még az idén elkészül a kormány új népegészségügyi programja. A hamarosan nyomdába kerülő jelentés adatai szerint a megoldás keresése már ebben a korosztályban is sürgető lenne, hiszen egyre több magyar 15 éves küzd hangulati zavarokkal, sok köztük a túlsúlyos, a lányok fele nem mozog rendszeresen, kicsit kevesebbet dohányoznak, és ritkábban isszák le magukat, de többen próbálják ki a drogokat, mint négy évvel ezelőtt. A felnőttek körében ennél is rosszabb a helyzet.

Kökény Mihály - aki a hazai népegészségügyi rendszer utóbbi évtizedeinek hibáiról és eredményeiről írta doktori dolgozatát – nem hisz abban, hogy használható program születhet belátható időn belül. Az egykori szocialista miniszter pesszimizmusát arra alapozza, hogy a dohányzás elleni jogszabályok, a chipszadó bevezetése vagy a cigaretta és alkohol jövedéki adójának megemelése ugyan hoztak valamennyi eredményt a második Orbán-kormány első éveiben, de az így keletkezett állami bevételeket nem forgatták vissza a népegészségügybe, azóta pedig semmilyen érezhető lépés nem történt ezen a területen. A szűrőprogramokban nem sikerült előbbre lépni, ez a legfőbb magyarázata a riasztó magyar rákhalálozási adatoknak.

Valahogy mindig minden a régi marad FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Arra a sokszor hangoztatott kormányzati szlogenre, hogy szektorokon átívelő szemlélet vezeti majd ki a gödörből a magyar egészségügyet, az ellenzéki szakpolitikus azt feleli: az irány jó lenne, de a megoldásba bevonni kívánt területek az oktatástól a környezetvédelemig maguk is a humántárca pénz és szakemberek nélkül hagyott mostohagyermekei, a népegészségüggyel foglalkozó háttérintézmények csak időnként működőképesek, sokadik átszervezésük épp ezekben a hetekben indul, ráadásul az elképzelt rendszer alapjait jelentő háziorvosok vannak a legnagyobb bajban.

Komáromi Zoltán sem hisz abban, hogy belátható időn belül elkészülhet egy országos népegészségügyi program. Az Együtt egészségpolitikusa a Népszava kérdésére kifejtette: elavult és az orvoshiány miatt is tarthatatlan a '90-es években kialakult rendszer, amelyben minden orvos munkáját egy ápolónő segíti. Napi 60-80 beteg ellátása mellett sem idejük, sem energiájuk nem marad a megelőzéssel és gondozással foglalkozni – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy a következő években tovább romlik a helyzet, mert nem sikerül megállítani a háziorvosi kör öregedését. Emlékeztetett rá, sok nyugati országban 3-4 ápoló segíti az orvost, vagyis a hazánkban zajló, praxisközösségekre épülő modellkísérletek jó irányban keresik a megoldást, mégsem hisznek a gyors javulásban az alapellátásban dolgozó orvosok, mert hangzatos ígéreteken túlmutató, érdemi javulást nem tapasztalnak, csak azt, hogy egyre több feladatot akarnak a nyakukba sózni. Már felvetődött, hogy komplex egészségfelméréseket kell készíteniük, de Komáromi Zoltán szerint emiatt sok idős háziorvos befejezheti a praktizálást, aki pedig marad, az sablonokat gyárt majd sorozatban, hiszen tudják, hogy ellenőrzésre nem lesz sem ember, sem idő, sem pénz.

Több tucat kistérségben hoztak létre életmód-tanácsadással, állapotfelméréssel és közösségi egészségfejlesztéssel foglalkozó irodákat, de a Medicalonline néhány hónapja még arról számolt be, hogy ezek semmilyen együttműködést nem tudtak kialakítani a terület háziorvosaival. Kökény Mihály szerint egy esetleg mégis megszülető program eleve kudarcra van ítélve a kormány társadalmi egyenlőtlenségeket erősítő, a szegénységet konzerváló politikája mellett, mert a propaganda ötletek ellenére az a valóság, hogy a betegség és a szegénység együtt járnak.

 

Állandó újratervezés
Negyedszázad telt el anélkül, hogy sikerült volna valamelyik kormánynak látható eredményt felmutatni a szorgosan elkészített népegészségügyi programok alapján. Ezek mindegyike hosszabb várható élettartamot ígért, de soha nem érte el a lakosság, a politikusok, de még az ötleteket megvalósító hivatalnoki kör ingerküszöbét sem. Az Antall-Boros kormány az utolsó napjaiban, 1994 áprilisában fogadta el saját programját, a Horn-kormány keretprogramot alkotott, majd az első Orbán-érában, 2001-ben született Mikola István Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programja, amit a kormányváltás után Csehák Judit még kis változtatásokkal megtartott. 2003-ban született az Egészség Évtizedének Egészségügyi Programja, amit 2006-ban felfrissítettek. A második Orbán-kabinet 2011 közepén fogadta el a Semmelweis Tervet, amely térségi szinten akarta átszervezni a népegészségügyet. A kormánytagok nyilatkozatai szerint most készül a következő népegészségügyi program, de azt még senki nem mondta meg, ez mitől lenne sikeresebb, mint elődei.

nepszava.hu