Nézze meg, magasabb-e a nyugdíja, mint a megyei átlag!

2016.01.29 17:53

A nők továbbra is kitartóan menekülnek a nyugdíjba. Már 2011 óta kérhetik, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonulhassanak, azóta hónapról hónapra folyamatosan emelkedik az ilyen jogcímen ellátottak létszáma- derül ki a KSH friss nyugdíjelemzéséből.

Az érintetek száma 2013 októberére meghaladta a 100 ezer főt. 2015 elején pedig már 122,5 ezer nőnek, az öregségi nyugdíjban részesülők 6 százalékának folyósítottak ilyen címen ellátást, átlagosan 117,3 ezer forintot. (Az ONYF még újabb adatai szerint 2015. szeptember végén a létszám már meghaladta a 128,8 ezer főt, a kifizetés pedig átlagosan 117,1 ezer forint volt.) Ennél az ellátási formánál is Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlag, 2015 januárjában meghaladta a 140 ezer forintot, míg egy Somogy megyei nő ellátásának átlagos összege alig volt több 105 ezer forintnál.

Az így nyugdíjban lévők száma tovább nőhet, mivel a tavaly év végi bejelentés szerint idén indul a Nők 40+ program, amellyel az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem bíró nők foglalkoztatását, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzését segíti. A programban azok a legalább 1 hónapja álláskeresőként nyilvántartott nők vehetnek majd részt, akik 60. életévüket betöltötték, esetükben a jogosultsági idejüket nem veszik figyelembe. Beléphetnek továbbá az 55. életévüket betöltöttek is, nekik azonban rendelkezniük kell legalább 37 év jogosultsági idővel.

Az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYF) 2015 januárjában 2 727 041 főnek folyósított nyugdíjat, ellátást, járadékot vagy egyéb járandóságot, 2014 januárjához képest 2,6 százalékkal kevesebbnek. Egy nyugdíjas, járadékos vagy egyéb ellátásban részesülő átlagosan 106 462 forintot kapott, 3056 forinttal (+3 százalék) többet, mint egy évvel korábban.

Az ellátások 99 százalékát belföldre utalták ki. Külföldre 31 762 főnek folyósítottak ellátást, 85 százalékuknak öregségi nyugdíjat.

A főellátásként folyósított ellátások legnagyobb része öregségi nyugdíj, az ellátottak 74 százaléka ezen a jogcímen kapott ellátást. A második leggyakrabban folyósított ellátási formát, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást több mint 400 ezer főnek utalták.

A magyar nők 2013-ban 65 évesen átlagosan még 18,4, a férfiak 14,5 további életévre számíthattak. Az EU-tagországok átlagától ezek 2,9, illetve 3,4 évvel maradtak el. Az EU legutóbbi Ageing Reportja 2060-ra a magyar 65 éves nőknek 24,1, a férfiaknak 20,8 további életévet prognosztizál.

Az ellátottak több mint nyolctizede 60 éves vagy annál idősebb. Az ennél fiatalabbak jellemzően a megromlott egészségi állapot miatt szorulnak szociális védelemre, azaz megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy egyéb járadékban (baleseti, rokkantsági) részesülnek. Az 1950 előtt születetteknél szinte teljes körűen az öregségi nyugdíjak jelentik az ellátást, az 1950-es években született nőknél a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj aránya kiemelkedő.

Az öregségi nyugdíjasok aránya az összes ellátott között Budapesten a legnagyobb, 2015 elején megközelítette a 85 százalékot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben nem érte el a 60 százalékot, miközben a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők hányada ugyanitt megközelítette a 30 százalékot, a budapestinek több mint háromszorosát. Jellemzően magas az öregségi nyugdíjasok aránya a fővároson kívül Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Zala és Veszprém megyében.

Forrás: KSH

Az ellátottak teljes körében a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások aránya a Dunántúlon Tolna és Baranya, az Alföldön pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében haladja meg a 20 százalékot. E megyékben a még munkavállalási korú lakosság jóval fiatalabban került ki a munka világából és igényelte az ellátások valamely nyugdíjkorhatár előtti formáját.

 

Kevesebb lett az öregségi nyugdíjas

Az országban 2015 elején 2 022 905 embernek folyósítottak öregségi nyugdíjat, számuk egy év alatt 0,7 százalékkal csökkent. Egy öregségi nyugdíjas átlagosan 118 439 forintot kapott. A férfiak öregségi nyugdíja ennél 10 ezer forinttal több, a nőké 6,2 ezer forinttal kevesebb volt.

Az öregségi nyugdíjak átlagos összege megyénként nagyban különbözik. Ez tükrözi az előző évtizedekben jellemző munkaerő-piaci viszonyok és kereseti lehetőségek különbségeit - magyarázta a KSH elemzése. Budapesten egy ellátottnak átlagosan 140,5 ezer forintot folyósítottak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél 35 ezer
forinttal kevesebbet.

Forrás: KSH

 

A csak öregségi nyugdíjakat kapók harmada 90-120 ezer forint közötti összegből, mintegy kéttizedük 70-90 ezer, illetve 120-150 ezer forint közötti összegből gazdálkodhat.

A területi különbségek szembetűnőek. Az öregségi nyugdíjasok csoportján belül a fővárosban a legmagasabb (36 százalék) azok aránya, akik 150 ezer forintnál is többet kapnak, míg a 90 ezer forint alatti összegben részesülőké 17 százalék. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben ezzel szemben fordított az arány: az ellátottak mindössze 12-13 százaléka kap 150 ezer forint feletti összeget, miközben 90 ezer forint alatti ellátásban 37-39 százalék részesül.

A folyósított összeg a kereseten kívül a szolgálati időtől függ. Az öregségi nyugdíjasok 45 százaléka 30-39 év, 30 százaléka 40 vagy annál több év szolgálati idő után kapta a nyugdíját, és 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik 20 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkeztek. A férfiak szolgálati ideje jelentősen meghaladta a nőkét. Az ország középső és nyugati megyéiben hosszabb szolgálati idővel vették igénybe az öregségi nyugdíjat, mint az ország keleti és déli megyéiben.

 

Öregségi nyugdíjasok száma (2015. január 1., fő)
Kategória Férfi
30 ezer Ft alatt 8 437 9 072
30-50 Ft ezer 12 625 26 569
50-70 Ft ezer 48 811 105 190
70-90 Ft ezer 124 437 245 353
90-120 Ft ezer 202 939 456 931
120-150 Ft ezer 141 472 221 102
150-200 Ft ezer 142 796 144 016
200 ezer Ft felett 79 896 53 259
Összesen 761 413 1 261 492

napi.hu