Jelöltek összecsapása a B.-A.-Z. megyei 1-esben - Nincs itt már semmiféle ideológia, csak a Fideszt akarják kiütni

2018.02.15 19:47

Összeeresztette egy vitára a képviselőjelölteket Borsod megye 1-es választókerületében is a Közös Ország Mozgalom. A Gulyás Márton nevével fémjelzett mozgalom itt is 1000 fős mintán készíttet közvélemény-kutatást annak érdekében, hogy kiderüljön, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. A két miskolci választókerületből ugyan a másik került a Csatatér sorozatunkba, de mint a vitán is kiderült, a problémák hasonlók itt is, mint a 2-es választókerületben.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

 

A vitára minden jelölt kapott meghívást, de a fideszes Csöbör Katalin – aki 2014-ben megnyerte a mandátumot – nem jelent meg, így csak a négy ellenzéki jelölt csapott össze:
 
  • a jobbikos Jakab Péter, aki a párt országos szóvivőjeként ismertebb politikus,
  • Debreczeni József, aki DK-s, de az MSZP támogatását is bírja, és közírói munkássága miatt négyük közül biztosan a legismertebb országosan,
  • Csoma László, a borsodi LMP-elnök
  • és Szopkó Tibor, a Momentum megyei elnöke.
 
Mivel a kormánypárti jelölt nem állt ki vitázni, ezért a politikusok ellenállás nélkül szapulhatták az Orbán-kormányt, a NER-t, a korrupciót és a fideszes városvezetést. Valódi vita is csak akkor alakult ki, amikor az került szóba, hogy melyik jelölt lépne vissza valaki más javára – pont úgy, ahogy az a budapesti 1-es körzet jelöltjeinek vitáján történt.
 
Sok a baj Miskolcon, de főleg a Fidesz az
 
A körülbelül kétórás vita nem okozott meglepetéseket, mindenki szállította a szokásos, pártja részéről elvárható szlogeneket. Jakab Péter végig azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, aki kormányváltást akar, rájuk szavaz. Debreczeni József a kis pártokat osztotta azzal, hogyha nem léptetik vissza a jelöltjeiket, akkor a Fideszt segítik. Az LMP-s Csoma László azt taglalta, hogy az elmúlt 28 év pártjai mind rosszak, és az LMP alternatívát kínál, ezért folytat különutas politikát. A Momentum jelöltje pedig azt bizonygatta, hogy hiába alig pár százalékos a támogatottságuk, sok bizonytalan szavazót tudnak aktivizálni és szavazásra bírni.
 
Nem a hatalmi arroganciáról, nem a hatalmi gőgről, nem a korrupcióról, hanem a magyar népről kell szólnia a politikának
 
– kezdte Jakab Péter, amikor arról kérdezték a jelölteket, hogy mi a politikai hitvallásuk. Debreczeni József a miskolci tévét hiányolta, jogosan megjegyezve, hogy a helyi médiának illene tudósítani a választás előtt egy ilyen eseményről. Majd hitvallásaként azt mondta, hogy „a DK az Orbán-rezsim legkérlelhetetlenebb ellenfele.”
 
Szopkó Tibor szerint „a magyar társadalom nem egészséges, amiért a Fidesz hazug, korrupt kormányzása a felelős, de a Momentumban hisznek abban, hogy lehet valódi rendszerváltás.” Csoma László viszont a Fidesz-gyalázás helyett egyből arról kezdett beszélni, hogy Miskolc „elhanyagolt terület volt, minden kormány cserben hagyta a leépülő nehézipar után”, ő ezen szeretne változtatni.
 
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
 
Hogy pontosan min akarnak változtatni a jelöltek, arról szólt a leghosszabb, Miskolc problémáiról szóló blokk.
 
Debreczeni szerint „a fideszes uralom az első számú probléma”, és szerinte csak akkor lehet érdemben változtatni helyben bármin, ha az országgyűlési választás után a következő évi önkormányzati választáson, 2019-ben sikerül leváltani Kriza Ákos fideszes polgármestert.
 
Majd felsorolt problémaként lényegében minden országos gondot címszavakban az alacsony bérektől, a rossz egészségügyön át, az elvándorlásig.
 
Szopkó az elvándorlást emelte ki elsődleges problémaként, amit szerinte lokálisan nem lehet megoldani. Az LMP-s és a jobbikos pedig a magas munkanélküliséget és az alacsony béreket említette. Csoma és Jakab is konkrét számokat hozott: előbbi azt mondta, ugyanazért a munkáért sok munkakörben 100 ezer forinttal lehet többet keresni Budapesten, mint Miskolcon; utóbbi pedig azt hozta fel, hogy az egészségügyi dolgozók között ez a bérkülönbség akár kétszeres is lehet.
 
Jakab Péter szerint botrányos, hogy a kórházösszevonások miatt mára a megyei kórházra 700 ezer potenciális beteg jut. A többi jelölt is egyetértett a jobbikossal abban, hogy a kórházak centralizációját vissza kell csinálni, mert ez így tarthatatlan.
 
2010 óta 20 százalékkal nőtt az engedéllyel viselt lőfegyverek száma Miskolcon az ORFK statisztikája szerint
 
– terelte ezután a vitát olyan terepre Jakab, ami kényelmes a rendpárti Jobbiknak. Azonban a miskolci közbiztonság nem került fókuszba, Debreczeni jóval később erre csak annyit reagált, hogy Miskolc nem a vadnyugat, nem kell azt éreztetni, hogy itt csak lőfegyverrel a zsebben lehet valaki biztonságban.
 
A Jobbikban és a DK-ban is sok a közös
 
Ezután villámkérdések jöttek. Először a közmunkáról kérdezett Gulyás Márton:
 
  • a Momentum szerint így nem jó, a munkaerő foglalkoztatását tennék olcsóbbá inkább, és a reálgazdaságba segítenék az embereket,
  • DK: a közmunka nem az ördögtől való, de nem is üdvözítő, ahogy a Fidesz alkalmazza, az a hatalmi alávetés rendszere, modern rabszolgaság,
  • LMP: csapdahelyzetet teremt, a legtöbb közmunkás helyzetét csak konzerválja, ebben a formában megszüntetnék,
  • Jobbik: nem átmeneti állapot, ahogy a Fidesz mondja, inkább béremelés kellene, hogy fel se merüljön, hogy valaki nem megy el dolgozni akár egy gyárba, mert nem kapna annyival több pénzt kézhez.
Abban is egyetértés volt a jelöltek között, az LMP-s kivételével, hogy a minimálbér szintjére kellene emelni a közmunkásbért.
 
És abban is, hogy a szociális juttatásokat, a családi pótlékot, és az álláskeresési járadékot emelni kell – ebben a jobbikos mondott mást, aki szerint a gazdaságot kellene felpörgetni, nem a szociális rendszert terhelni.
 
A Modern Városok Program miskolci beruházásairól mind azt mondták, hogy nagy részük nem termelő beruházás, és eddig csak ígéreteket hallottak, nem látják, hogy bármi megvalósulna. Minden jelölt szerint inkább kampányfogás a program, mint valóban Miskolcnak jó beruházás.
 
Ha megkérdezik majd, hogy milyen innováció volt Miskolcon a XXI. század elején, akkor azt mondjuk, hogy hát, mi várat építettünk
 
– ironizált Jakab Péter azon, hogy körülbelül 10 milliárd forintból újítják fel a program keretében a diósgyőri várat.
 
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
 
Ebből a körből csak Debreczeni József jött ki rosszul, aki egyetlen konkrét tervet sem tudott mondani, hogy milyen beruházásokra fordítaná azt a több, mint 300 milliárd forintot, amit Miskolc kap a programban.
 
Csoma László azt nehezményezte, hogy nem kérdezték a miskolciakat, mire költenék ezt a hatalmas összeget. Szopkó pedig azzal viccelődött, hogy
 
az Isten óvjon meg egy települést attól, hogy a Fidesz költsön el nála 340 milliárd forintot,
 
amivel arra utalt, hogy szerinte úgyis ellopják a pénz nagy részét.
 
A momentumos jelölt inkább megújuló energiára és turizmusra költene, Csoma szintén főleg előbbire, Jakab pedig kizárólag termelő beruházásokra.
 
Az elvándorlásról is nagyon hasonló véleményen volt mindenki: béreket kell emelni, és akkor majd nem akarnak elmenni az emberek, lényegében mind a négyen ezt cizellálták. Jakab állt elő a legkonkrétabb tervekkel, szerinte azt a fojtogató légkört kell megszüntetni, amit az okoz, hogy „a haverok kapnak munkát”, a kis- és középvállalkozások pedig emiatt haldoklanak, miközben ha olyan támogatásokat kapnának, mint a multik, akkor virágozhatnának is.
 
Külön szóba hozta moderátorként Gulyás az avasi lakótelepet. Itt is nagy volt az egyetértés abban, hogy a Fészekrakó-programmal rengeteg „problémás” lakó költözött a lakótelepre, amit meg kell oldani –
 
ami még a baloldali jelölteknek is azt jelenti, hogy ki kell költöztetni innen a főleg cigány fészekrakókat.
 
Ezen kívől azt hangsúlyozták nagy egyetértésben, hogy energetikailag korszerűsíteni kell a lakótelepet, hogy csökkenjen az itt élők rezsije.
 
És akkor végre egymásnak estek
 
A nagy egyetértésnek akkor lett vége, amikor konkrétan a választásról kellett beszélni. „Mindent meg szeretnék tenni a NER lebontása érdekében” – kezdte óvatosan a momentumos jelölt, majd kikerülte a választ, hogy visszalépne-e, ha ezzel tudna ezért a legtöbbet tenni. Azt mondta, ez majd márciusban derül ki pártja és számára is.
 
Az LMP nem köt elvtelen kompromisszumokat
 
– mondta Csoma László, mire Debreczeni József fanclubja fújolni kezdett, de az LMP-s nem tántorodott el, és folytatta, hogy szerinte koordináció nélkül is verhető Miskolcon a Fidesz, miután már az összes DK-s hangosan hőbörött.
 
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
 
A jobbikos Jakab Péter szerint „nem a leszerepelt pártoknak, hanem a népnek kell összefognia.” Ezután azt fejtegette, hogy nem hisz a közvélemény-kutatásoknak, legutóbb is alig kapott ki Csöbör Katalintól, most majd megveri. Neki a felméréseknél fontosabb indikátor, hogy őt és a Jobbikot sározza a Fidesz, szerinte azért, mert tőlük félnek, és ezt a szavazók is felismerik majd, ezért rá és a Jobbikra fognak szavazni, mint a potens Fidesz-kihívóra.
 
A politika csapatjáték, nem szépségverseny
 
– dobott be Debreczeni egy bon mot-t, majd előadta, hogy mindenkinek össze kellene fognia, vagy legalábbis koordinálnia. Elsősorban úgy lehetett érteni a szavait, hogy annak örülne, ha egyedül ő indulna Csöbörrel szemben, de kérdésre elárulta, hogy visszalépne ő is, ha erre kérné pártja. Erre azért, kimondhatjuk, hogy zéró esély van.
 
Debreczeni József legszórakoztatóbb pillanata az volt, amikor Szopkó Tibor arról beszélt, hogy a Momentum 3-4 százalékon áll, erre a DK-s azt mondta, inkább 1-2 százalék lesz az. A momentumos még próbálkozott egy „az én ismereteim 3-4 százalékról szólnak”-kal, amit Debrecezni annyival semmisített meg: „Elavult ismeretek.”
 
Ezután Debreczeni a Csoma Lászlóval is harcolt egyet, amit Jakab Péter ugyanolyan mosollyal hallgatott, mint a DK-Momentum-összetűzést. Az LMP-s a külön indulás előnyeit fejtegette, amire válaszul Debreczeni előhúzta a miskolci önkormányzat lapját, amiben hosszan foglalkoztak az LMP-s jelöltekkel, szerinte azért, mert a Fidesznek tetszik az ellenzék széttöredezettsége.
 
Csoma itt még mondott egy érdekesebbet, miszerint
 
az LMP szívesen együttműködik bármelyik párttal, kivéve, akik az elmúlt 30 évben bebizonyították, hogy bizalomra nem jogosultak
 
– azaz az LMP-s jelölt mind a Jobbik, mind a Momentum felé nyitott, azt is belebegtetve, hogy ezzel a két párttal akár koalíciós kormányt is el tudnak képzelni az LMP.
 
A záróbeszédekben még egyszer mindenki megpróbálta átvinni a hallgatóság fejébe pártja üzenetét:
 
  • a Momentum szerint így nem jó, a munkaerő foglalkoztatását tennék olcsóbbá inkább, és a reálgazdaságba segítenék az embereket,
  • DK: a közmunka nem az ördögtől való, de nem is üdvözítő, ahogy a Fidesz alkalmazza, az a hatalmi alávetés rendszere, modern rabszolgaság,
  • LMP: csapdahelyzetet teremt, a legtöbb közmunkás helyzetét csak konzerválja, ebben a formában megszüntetnék,
  • Jobbik: nem átmeneti állapot, ahogy a Fidesz mondja, inkább béremelés kellene, hogy fel se merüljön, hogy valaki nem megy el dolgozni akár egy gyárba, mert nem kapna annyival több pénzt kézhez.
 
Ezekből is látszik, hogy itt igazából Debreczeni József és Jakab Péter játszik igazából győzelemre. A vitán egyébként előbbi inkább általánosságban beszélt, jól bejáratott közhelyeket puffogtatva, amelyekre rezonálnak a Fideszt gyűlölők. Jakab viszont sok helyi konkrétumot felhozva beszélt, ami annak a számlájára írható, hogy évek óta önkormányzati képviselő a városban.
 
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
 
A vita végén nézők kérdéseire kellett válaszolniuk a jelölteknek. Itt kiderült, hogy az LMP-s jelöltön kívül mindenki szerint lesz mindig valamilyen szintű szegregáció az oktatásban, ami nem is feltétlenül baj.
 
Paks 2-őt csak Jakab Péter támogatja, de csak úgy, ha sokkal átláthatóbbá válik a projekt, a többiek szerint nincs szükség atomenergiára.
 
A főleg cigányok vegzálására kitalált „összevont hatósági vizsgálatokat” mindannyian béna kampányakciónak tartják, de abban egyetértettek, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani, csak Csoma László jegyezte meg, hogy azért nem kellene embereket utcára tenni még akkor sem, ha törvényt szegnek.
 
A légszennyezettséget csökkentenék, a megújuló energiát támogatják, a kkv-k terheit csökkentenék, de ami a legfontosabb: mind elhajtanák a Fideszt és Orbánt bármi áron.
 
Nehéz másra gondolni egy ilyen vita után, hogy igaza lehet azoknak, akik szerint nincs már jobb- és baloldal, nem jelentenek semmit az olyan fogalmak, mint liberális, szocialista, vagy konzervatív. Itt mindenki csak arra játszik, hogy ő legyen, aki két vállra fekteti a Fideszt, a pragmatizmus győzött az ideológiák felett – legalábbis Miskolcon.
 
Kálmán Attila
24.hu