Nincs tovább, ilyen lesz a bolygón az élet - kijött az ENSZ-klímajelentése

2019.10.05 11:35

Európai országok válhatnak lakhatatlanná, egyre durvább esőzésekre és aszályokra készülhetünk, teljesen eltűnhetnek a közép-európai gleccserek, gyakrabban lehetnek majd árvizek a Dunán és rengeteg sós víz szivároghat a mezőgazdaság számára elengedhetetlen termőtalajba, ha nem szorítjuk vissza gyorsan és radikálisan a károsanyag-kibocsátásunkat. Az ENSZ új klímajelentése kétségbeejtő, és szinte horrorfilmbe illő képet fest a bolygó jövőjéről.

 

Az ENSZ 31 éve működő Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a New York-i klímacsúcs után megjelentette a harmadik különjelentését, amelyet 195 ország fogadott el - írja a HVG. Ez a dokumentum az éghajlatváltozás óceánokra és a krioszférára mért hatásait vizsgálja, tehát az óceáni élővilág, illetve a Földön található összes hó- és jégtakaró jelenlegi és várható állapotáról ad jelentést. A jelentés 7000 tanulmány alapján vetíti előre, hogy mi lesz a sorsa a partvidékeknek, a sarkvidékeknek, a hófödte magashegységeknek, a jégpajzsoknak, a jéghegyeknek, a gleccsereknek, a befagyott tavaknak és folyóknak, illetve a tartósan fagyott talajnak, a melegedő tengereknek és óceánoknak, ha nem állunk le a környezetszennyezéssel.
 
Az óceán a levegőből hőt és a szén-dioxidot nyel el, ám minél jobban “igénybe vesszük” ezt az elraktározó képességét, annál melegebb lesz, egyre savasabbá válik, a felső rétegében található oxigén mennyisége pedig akár 80 százalékkal is csökkenhet. Ennek következménye az lesz, hogy a tengeri élővilág sokszínűsége mérséklődni fog, így nem lesz elegendő hal, amit kifoghatnánk. A túlhalászás és a fajok kipusztulása miatt a század végére a halászat maximális fogási potenciálja akár 24 százalékkal is csökkenhet.
 
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának eredményeként eddig 16 centiméterrel emelkedett a tengerszint, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Magas károsanyag-kibocsátás esetén a tenger szintjének növekedése száz év múlva már négyszer olyan gyors lesz, mint napjainkban. 2100-ra a tengerszint a mostanihoz képest 84 centivel nőne, azaz várhatóan 1,1 méterrel lenne magasabb (2300-ra már 5,4 méterrel emelkedne meg). Ha viszont radikálisan csökkentjük az emissziót, akkor a tengerszint emelkedése ebben a században körülbelül 43 centire korlátozódna.
 
 
A tengerszint és az óceánok élővilágának változása miatt néhány szigetország lakhatatlanná válik majd. Korábbi dokumentumok alapján az évszázad végére arányaiban Málta szenvedheti el a legnagyobb szárazföldveszteséget az európai államok közül - az ország szárazföldi területének 12 százaléka kerülhet víz alá, míg Görögországnak 3,5 százalékát öntheti el a tenger. A növekvő tengerszint káros következménye lehet az is, hogy a sós víz beszivárog a talajba és az ivóvízbe, a szikesedés így a partmenti mezőgazdaságot és a vízbiztonságot is fenyegetheti, akár Európában is. 
 
Már napjainkban is tapasztaljuk, hogy az ember okozta kibocsátások eredményeként a ciklonok hevesebb esőzéseket, és erősebb szeleket hoznak. Az El Niño és a La Niña - amelyek a Csendes-óceán szokatlan felszíni hőmérsékletét okozzák, növelik az aszályok számát és a heves esőzéseket az egész világon -, például sokkal szélsőségesebbé válnak.
 
 
A felmelegedés következtében a grönlandi és az antarktiszi jéglemezek olvadnak, ezáltal pedig évente több mint 400 milliárd tonna víz keletkezik. Az Északi-sarkvidék hóval borított területe nyaranta több mint 13 százalékkal csökken, ha a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor várhatóan néhány nyár után teljesen eltűnik a jég- és hótakaró erről a területről. Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, akkor a közép-európai gleccserek hamarosan teljesen eltűnhetnek majd. A klímajelentés szerint a gleccserek a tömegük több mint egyharmadát elveszítik a század végére, ha a kibocsátások nem csökkennek; alacsonyabb kibocsátások esetén ez a veszteség viszont a felére csökkenhet. Ha például az Alpokban rohamosan olvad majd el a hó és a jég, akkor azoknak a folyóknak - Rajna, Duna - amelyeket a lánchegység táplál, komolyan megváltozhat a vízhozama, gyakrabban lehetnek árvízek télen és fokozottabb aszályos időszakok nyáron.
 
Szintén nagy baj, hogy a tartósan fagyott talaj is olvad, ami óriási mennyiségű szén-dioxidot és metánt (erős üvegházhatást okozó gázokat) szabadíthat fel a légkörbe. Kibocsátás-csökkentés nélkül pedig ez is tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
 
agrarszektor.hu
 
 
 
 
Az ENSZ 31 éve működő Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a New York-i klímacsúcs után megjelentette a harmadik különjelentését, amelyet 195 ország fogadott el - írja a HVG. Ez a dokumentum az éghajlatváltozás óceánokra és a krioszférára mért hatásait vizsgálja, tehát az óceáni élővilág, illetve a Földön található összes hó- és jégtakaró jelenlegi és várható állapotáról ad jelentést. A jelentés 7000 tanulmány alapján vetíti előre, hogy mi lesz a sorsa a partvidékeknek, a sarkvidékeknek, a hófödte magashegységeknek, a jégpajzsoknak, a jéghegyeknek, a gleccsereknek, a befagyott tavaknak és folyóknak, illetve a tartósan fagyott talajnak, a melegedő tengereknek és óceánoknak, ha nem állunk le a környezetszennyezéssel.
 
Az óceán a levegőből hőt és a szén-dioxidot nyel el, ám minél jobban “igénybe vesszük” ezt az elraktározó képességét, annál melegebb lesz, egyre savasabbá válik, a felső rétegében található oxigén mennyisége pedig akár 80 százalékkal is csökkenhet. Ennek következménye az lesz, hogy a tengeri élővilág sokszínűsége mérséklődni fog, így nem lesz elegendő hal, amit kifoghatnánk. A túlhalászás és a fajok kipusztulása miatt a század végére a halászat maximális fogási potenciálja akár 24 százalékkal is csökkenhet.
 
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának eredményeként eddig 16 centiméterrel emelkedett a tengerszint, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Magas károsanyag-kibocsátás esetén a tenger szintjének növekedése száz év múlva már négyszer olyan gyors lesz, mint napjainkban. 2100-ra a tengerszint a mostanihoz képest 84 centivel nőne, azaz várhatóan 1,1 méterrel lenne magasabb (2300-ra már 5,4 méterrel emelkedne meg). Ha viszont radikálisan csökkentjük az emissziót, akkor a tengerszint emelkedése ebben a században körülbelül 43 centire korlátozódna.
 
A tengerszint és az óceánok élővilágának változása miatt néhány szigetország lakhatatlanná válik majd. Korábbi dokumentumok alapján az évszázad végére arányaiban Málta szenvedheti el a legnagyobb szárazföldveszteséget az európai államok közül - az ország szárazföldi területének 12 százaléka kerülhet víz alá, míg Görögországnak 3,5 százalékát öntheti el a tenger. A növekvő tengerszint káros következménye lehet az is, hogy a sós víz beszivárog a talajba és az ivóvízbe, a szikesedés így a partmenti mezőgazdaságot és a vízbiztonságot is fenyegetheti, akár Európában is. 
 
Már napjainkban is tapasztaljuk, hogy az ember okozta kibocsátások eredményeként a ciklonok hevesebb esőzéseket, és erősebb szeleket hoznak. Az El Niño és a La Niña - amelyek a Csendes-óceán szokatlan felszíni hőmérsékletét okozzák, növelik az aszályok számát és a heves esőzéseket az egész világon -, például sokkal szélsőségesebbé válnak.
 
A felmelegedés következtében a grönlandi és az antarktiszi jéglemezek olvadnak, ezáltal pedig évente több mint 400 milliárd tonna víz keletkezik. Az Északi-sarkvidék hóval borított területe nyaranta több mint 13 százalékkal csökken, ha a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor várhatóan néhány nyár után teljesen eltűnik a jég- és hótakaró erről a területről. Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, akkor a közép-európai gleccserek hamarosan teljesen eltűnhetnek majd. A klímajelentés szerint a gleccserek a tömegük több mint egyharmadát elveszítik a század végére, ha a kibocsátások nem csökkennek; alacsonyabb kibocsátások esetén ez a veszteség viszont a felére csökkenhet. Ha például az Alpokban rohamosan olvad majd el a hó és a jég, akkor azoknak a folyóknak - Rajna, Duna - amelyeket a lánchegység táplál, komolyan megváltozhat a vízhozama, gyakrabban lehetnek árvízek télen és fokozottabb aszályos időszakok nyáron.
 
Szintén nagy baj, hogy a tartósan fagyott talaj is olvad, ami óriási mennyiségű szén-dioxidot és metánt (erős üvegházhatást okozó gázokat) szabadíthat fel a légkörbe. Kibocsátás-csökkentés nélkül pedig ez is tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
 
agrarszektor.hu