Nők40: nagy átverés vagy kiváló lehetőség?

2019.08.06 14:24

„Nagy átverés” – egyöntetűen ez a nyugdíjszakértők véleménye a Nők 40 nyugdíjról. A téma időről-időre előtérbe kerül, s az utóbbi időben már egyre gyakrabban esik róla szó – miként egyébként a nyugellátások több más anomáliájáról is. Súlyos összegektől foszt ugyanis meg nők százezreit az első ránézésre vonzó lehetőség – s ez mind nyilvánvalóbbá válik az elmúlt esztendők kétszámjegyű évi bérnövekedésével.

 

Képtalálat a következőre: „korózs lajos atv https”

Ugyan a Nők 40 lehetőségének a kihasználásával az igénybe vevők valóban szabadságot vásárolhatnak maguknak, de utóbb nagyon rosszul járnak a nyugdíj összegét illetően” 
 
– fogalmazott Korózs Lajos, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának szocialista elnöke. A hivatalos adatok szerint 254 ezer nő vette eddig igénybe a Nők 40 kínálta lehetőséget, évente 30 ezren választják ezt a lehetőséget.
 
Augusztus 5-én közöltünk átfogó interjút Simonovits Andrással, s ebben a közgazdász, nyugdíjszakértő röviden kitért a Nők40 program negatív hatásaira is, mégpedig az elmúlt időszakban felgyorsult béremelkedés okozta aránytalanság kapcsán és azzal összefüggésben. Mint mondta, ez „a legsúlyosabban a Nők 40-nél ütközik ki, amely Magyarországon immár az utolsó lehetőség a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra...
 
A kormányzat hallgat a kockázatairól, miközben minden Nők 40-es nyugdíjkérelmezőt külön ki kellene értesíteni, hogy vigyázat, komoly tízezreket veszíthet, ha nem halasztja el 1-3 évvel a nyugdíjigénylését”.
 
Szerinte egyébként az Orbán-kormány a lehetőség megnyitásakor nem is gondolta végig, hogy ez mivel járhat, de most, amikor a dinamikus bérnövekedés három éve tart, egy egyszerű számítással belátható, hogy egy átlagos hatvanéves nő, ha nem vette volna igénybe, hanem 2016 helyett 2019-ben ment volna nyugdíjba, akkor jó hogy három évvel kevesebb ideig kapná a nyugdíját, mondjuk összesen 20 év helyett 17 évig, de minden egyes évben 37 százalékkal nagyobb lenne reálértékben a nyugdíja, vagyis tömegében 17 százalékkal nagyobb ellátást kapna.
 
Ennél is keményebben fogalmazott a közelmúltban Korózs Lajos, aki szerint ez „az évszázad átverése”, miután a kormány csak azt felejti el tudatni a lehetőséget fontolgatóktól és azt igénybe vevőktől, hogy ezzel hosszabb távon rosszul járnak. Hozzátette: „vitathatatlan ugyan, hogy aki előbb el tud menni nyugdíjba, az vásárol ezzel magának valami fajta szabadságot, de ha nem korhatárral vonul vissza, akkor nagyságrenddel alacsonyabb lesz az ellátása, mint annak, aki ugyanannyi szolgálati idővel tette ezt; ráadásul minél tovább él valaki, a rárakódó emelések miatt még inkább érezhető lesz ez a különbség”.
 
Némileg árnyaltabban fogalmazott portálunknak Barát Gábor, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója, aki korábban arról beszélt, hogy nem érzi ugyan becsapásnak a Nők40 programot, de „a kormányzati tájékoztatás nem teljeskörű. Nem bontják ugyanis ki a teljes igazságot, azt nem „reklámozzák”, hogy milyen kárt szenvednek azok, akik a nyugdíjkorhatár előtt igénybe veszik a lehetőséget, azokkal szemben, akik kidolgozzák az idejüket a korhatárig.
 
Szerinte tudatni kellett volna, hogy alaposan fontolja meg az, aki nem kényszerből veszi ezt igénybe. Azok számára volt ez jó lehetőség, akik olyan élethelyzetbe kerültek, hogy nem volt más választásuk, de ez az igénybevevőknek legfeljebb csak a fele. S nem csak arról van szó, hogy a korhatár előtt megállapított nyugdíj jelentősen elmarad a korhatárral nyugdíjba menőkétől – bár az is jelentős különbség tud lenni –, de az is nagy hátránya, hogy a nyugdíjas egész életében cipeli magával ezt a lemaradást, s az olló idővel egyre inkább tágul.
 
Már nyugdíj előtt is szívnak a nők
 
Korózs Lajos egy további – nem csak a Nők40-eseket, s még csak nem is csupán a nyugdíjas nőket – érintő hátrányra is felhívta a figyelmet: a nemek közti jövedelmi különbségre. Ez annyiban érinti a nyugellátásokat, hogy a nyugdíj a bér nagyságától is függ. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a férfiak átlagbére pedig 20 százalékkal magasabb, mint a nőké. A növekedés is nagyobb a férfiak körében, ez tavaly május óta 11,4 százalékos volt, miközben a nőknél csak 9,5 százalékra rúgott.
 
Érdekes képet fest az idei első negyedéves, a teljes munkaidőben, kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereseteket mutató adatsor: a férfiak nettó átlagos keresete az első negyedévben 256 087 Ft/hó/fő volt, míg a nőké 212 814 Ft/hó/fő. Tehát a kettő közötti különbség: 43 273 forint mínusz a nők kárára – emlékeztet Korózs.
 
NVZS
hirklikk.hu