Nyugdíj és részmunkaidős munka - hogy is van ez jogilag?

2022.07.26 14:37

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik - olvashatjuk az ado.hu portálon.

illusztráció
 
Bár különböző okokból, rövidebb, vagy hosszabb ideig, de sokan dolgoznak részmunkaidőben.
 
Gondoljunk csak arra például, hogy olyan munkajogi lehetőségek is választhatók a kisgyermekes szülők által, hogy átmenetileg részmunkaidőben dolgozzanak a kisgyermekre tekintettel. A gyermek négyéves koráig, három, vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő (nyolc óra) felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz köteles a részmunkaidős foglalkoztatást lehetővé tenni. (lásd: Munka Törvénykönyve 61.§ (3) bekezdés)
 
Hogyan számít be a részmunkaidő a nyugdíj kalkulációjába?
 
Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegének meghatározásához.
 
Az öregségi nyugdíj összege:
 
- a szolgálati idő hosszától, és
 
- a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíj járulék köteles keresetektől függ.
 
Ismeretes, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban egyik fontos meghatározó tényező a szolgálati idő hossza, ezért nem közömbös, hogy hány év szolgálati idő alapján kerül sor a nyugdíj összegének kiszámítására.
 
Példa: ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka.
 
Ha ez a személy negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már nyolcvan százaléka, és minden további szolgálati idő év után további két százalékkal nő ez a mérték, mely növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.
 
Nézzük meg, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén mi történik a szolgálati idővel.
 
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
 
Amennyiben azonban a nyugdíj járulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már nem ez a helyzet.
 
A szolgálati idő hossza ugyanis két ponton is lényeges tényező, egyrészt a nyugdíj jogosultságnál (azaz kaphat-e nyugdíjat a személy), másrészt a nyugdíj mértékénél (azaz az összegénél).
 
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39.§-ában foglaltak szerint, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért nyugdíj járulék alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából.
 
Ez arányos számítás pedig azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj mértékénél (összegénél) rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. A példánál maradva, a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben - olvashatjuk az ado.hu szakcikkében.
 
forrás: ado.hu