Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon

2015.11.23 09:21

Míg korábban a középmezőnyben tartózkodott, a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása óta hátul kullog Magyarország az OECD listáján a nyugdíjalapokban fekvő lakossági befektetések összegét tekintve. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tagjainak így sincs okuk panaszra: a magyar megtakarítók nyugdíjpénztárai hozták a 4. legnagyobb hozamot tavaly 31 ország közül.

 

Az OECD friss tanulmánya szerint
   Bár 2008 óta folyamatosan nő az OECD-országok nyugdíjalapjainak eszközállománya, komoly problémákkal küzdenek az alacsony növekedési, inflációs és kamatkörnyezetben.

   Az alacsony kamatok eltérően érintik a szolgáltatással (DB) és a befizetéssel meghatározott (DC) nyugdíj-előtakarékossági rendszereket, előbbieknél ugyanis az intézmény szolvenciáját rontja, utóbbiaknál viszont a tagok befizetéshez képest várható nyugdíjának összegét csökkenti az alacsony kamatkörnyezet.

    E környezet arra készteti a nyugdíjalapokat, hogy portfóliójuk kockázatvállalásának növelésével részt vegyenek a túlzott hozamvadászatban, ám ez negatív pénzügyi sokk esetén az említett kedvezőtlen hatások felerősödésével járhat.

   A hozamvadászat előtérbe kerülésére utal, hogy 2004-hez képest 2014-re bizonyos országokban nőtt a részvények és az alternatív eszközosztályok (köztük derivatívok és külföldi eszközök) aránya a portfólióban, illetve a hagyományosabb eszközosztályokban is a nagyobb kockázat felé mozdultak el az intézmények.

   Mindazonáltal 2014-ben (még) bejött ez a stratégia, hiszen kifejezetten erős hozamteljesítményt mutattak a nyugdíjalapok. Az OECD-országokban most először meghaladta kezelt vagyonuk a 25 ezer milliárd dollárt. Ez a szám azt jelenti, hogy az összes nyugdíjcélú megtakarítás 66,8%-át tartották nyugdíjalapban a háztartások.

Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon

A nyugdíjalapok által kezelt eszközök állománya a GDP 84,4%-ára rúgott 2014 végén az OECD országaiban, ami jóval magasabb a tanulmány által kiválasztott nem OECD-országok 36,4%-os átlagánál. Hollandia jár az élen, itt ugyanis a GDP 159,3%-ára rúg a nyugdíjalapok vagyona. Magyarország a 4. legrosszabb helyen áll a nyugdíjalapok GDP-arányos vagyona alapján. Hogy nem állunk még rosszabbul, az az önkéntes nyugdíjpénztáraknak köszönhető, a 4,1%-os érték valahol 15-20% között volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítását megelőzően, amivel a középmezőnybe tartoznánk.

Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon

Az elért hozamok tekintetében már teljesen más helyen található hazánk. Az egyes országok magánnyugdíj-rendszerei egytől egyig pozitív hozammal zárták még a nehéz 2014-es évet is, a nettó reálhozam 1,2%-tól 16,7%-ig terjedt. A Dániától Csehországig terjedő listán Magyarország az előkelő 4. helyet foglalja el. Hollandia nemcsak kiterjedt magán-nyugdíjrendszerére, de annak 2014-es hozamteljesítményére is büszke lehet, szemben Belgiummal, ahol csak a hozamokra igaz ez. Az OECD-országok nyugdíjalapjai átlagosan 5,0%-os nettó reálhozamot értek el 2014-ben, ami nem rossz teljesítmény az általános hozamsivatagban. Annál is inkább, mert az OECD-n kívül csak 1,2%-os átlaghozamot lehetett megfigyelni.

Nyugdíj: menny és pokol Magyarországon

A nyugdíjalapok befektetései az alábbiak szerint oszlottak meg tavaly az OECD országaiban:
    51,3% kötvény,
    23,8% részvény,
    9,6% készpénz és betét.

Míg az OECD-n belül 84,7%, azon kívül 89,6% volt a fenti "hagyományos" eszközosztályok aránya. Bár az OECD-országok csoportjának egészében nem tűnik egyértelműnek a hozamvadászat beindulása, több kisebb országban a részvények, a nagyobbakban pedig az alternatív eszközosztályok előtérbe kerülését figyelte meg a nemzetközi szervezet. Utóbbiakra példa:
    Brazíliában a kockázati tőke,
    Kanadában a föld és az ingatlan,
    Nagy-Britanniában a derivatív instrumentumok,
    Chile nyugdíjalapjainál a külföldi eszközök
nyertek teret a portfólióban. Néhány nagyobb ország kivételével az egyes országok korlátozzák egyébként az alternatív befektetések arányát a nyugdíjalapok portfóliójában, a portfóliók átrendeződése azonban újabb szabályozói beavatkozásokat is hozhat.

portfolio.hu