Nyugdíj nélküli nyugalom (Vélemény)

2015.08.14 10:55

Feloldhatatlannak látszik az ellentét a férfiakat 40 év munka után pihenni küldő szakszervezet és a korai nyugdíj bevezetése miatt költségvetési katasztrófát vizionáló pénzügyi szakértők között.

A szakszervezetek véleménye egy szempontból érthető. Negyven év iszonyú sok. Egyszerűen nem reális, hogy egy kőműves, ács vagy pincér hatvanon túl is pörögjön napi nyolc órában. Az más kérdés, hogy az érvelés – a gazdaság fehéredéséből lehetne forrást találni a korai nyugdíjra vagy emeljük meg az szja kulcsát – demagóg. Hiszen nem az a kérdés, hogy technikailag van-e pénz, hanem hogy akarunk-e erre áldozni. A sehol sem lévő források elosztása már önmagában értelmetlen, ráadásul az esetleges pluszpénzt a nyugdíjrendszer enyhítése helyett ugyanilyen jó okkal egy sor másra is lehetne költeni, például az egészségügyre vagy közoktatásra.

Évi 200 milliárd forint nem fordítható pluszban nyugdíjcélra. Különösen akkor nem, ha a demográfiai trendek inkább az irányba tolnak, hogy a jelenleginél is feljebb tornázzák a korhatárt, miközben a vitatott intézkedés hatására akár 60 év alá is csökkenhet az átlagos nyugdíjba vonulási idő. Ugyanez áll a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazására is. A kettő 400 milliárd forint költséget jelentene, és a korai nyugdíj a járulékfizetést is csökkenti. Tehát egyik oldalról nehezen tartható, hogy hatvanon túl még éveken át nyomják a férfiak (és nők) teljes erőbedobással, másik oldalról azonban nem engedhető meg, hogy az állam nagyvonalúskodjon a korhatárral.

A megoldás csak az lehet, hogy dolgozzanak ugyan akár 65 éves korukig mind a férfiak, mind a nők, ám a magas kort méltányolni kell. A dolgozók számára lehetővé kell tenni a könnyített munkát: 55 éves kor felett nem feltétlenül lehet elvárni a korábbi fizikai állóképességet, így a munkaadó biztosíthatna könnyebb munkát. Az úgynevezett védett korban indokolt a munkaidő csökkentése. A rövidebb munkaidő valamelyest fel is készít arra az időszakra, amelyben rengeteg szabadidő szakad az emberre. Így a munkavállaló kitölti a kötelező öregségi korhatárt, de az utolsó tíz évben a munkaadó méltányolja a korát.

Persze milyen munkaadó venne fel, tartana meg olyan alkalmazottat, akivel kivételezni kell? Ez ingyen nem is várható el. Ám már ma is jelentős összeget áldoz az állam a munkahelyvédelmi akciótervre: az 55 év feletti dolgozók után jelentős járulékkedvezmény jár. A teljes program évi 200 milliárd forintba kerül, javát az 55 év felettiek munkában tartása viszi el. Vagyis a forrás megvan. Az új rendszerben nem járulékkedvezményt adna az állam, hanem a szabályozás okozta bevételkiesést pótolná. Nem menne egyik évről a másikra, és a kisebb cégek számára konfliktusos lenne az átállás. De egy átfogó és a munkavállalók számára hasznos reform megéri az erőfeszítést. Ha nem november 29-én nyújtják be egyéni módosító indítványként és zavarja le az egész vitát a ház két hét alatt még a karácsonyi szünet előtt, hanem szakmai egyeztetés és többéves lépcsőzetes bevezetés kapcsolódik az átalakításhoz.

F. Szabó Emese
nol.hu