Nyugdíj: Soha nem látott szint, vagy játék a számokkal?

2016.07.01 08:30

A Fidesz szerint kiszámíthatóbb és érezhetően jobb a nyugdíjasok helyzete napjainkban, mint hat évvel ezelőtt volt. Az ellenzék szerint viszont a jövő évi emelés az átlagnyugdíjaknál nem éri el az ezer forintot, a minimálnyugdíjaknál pedig egy kiló krumpli árát, miközben a kormánypárt leszavazott minden olyan szocialista javaslatot, amely nagyobb emelést biztosított volna a kisnyugdíjasoknak.

Nyugdíj: Soha nem látott szint, vagy játék a számokkal?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormány álláspontja szerint kiszámíthatóbb és érezhetően jobb a nyugdíjasok helyzete napjainkban, mint amilyen hat évvel ezelőtt volt. A számokat ismertetve elmondta, hogy a nyugdíjak összegszerűen 21,1 százalékkal magasabbak most, mint hat évvel ezelőtt, s az elmúlt időszakban a forint értékállóságának és az alacsony inflációnak az egyik legnagyobb nyertesei a nyugdíjasok voltak.

Hasonló megállapításra jutott egy nem régi elemzésében a kormánypártinak éppen nem nevezhető Policy Agenda is, szerintük ugyanis a kormány nagyon tudatos politikai döntést hozott már a 2010-es kormányzás elején, amikor elhatározta, hogy a törvényi minimumnál is nagyobb mértékben emeli a nyugdíjakat.

    Érthető, hogy megpróbálják elnyerni a kegyeiket, politikailag ugyanis nagyon aktív társadalmi csoportról van szó, ezért a választásokon szükség volt a szavazataikra.

Az elemzőcég számításai megegyeznek a kormányéval: 2010 és 2015 között az átlag öregségi nyugdíjak 26 százalékkal nőttek, és a már nyugdíjasok nyugdíja is 21 százalékkal nőtt. Ez az infláció feletti, azaz reálnövekedést jelent. Erre mondható szerintük, hogy nem csak megőrizte a kormány a nyugdíjak reálértékét, hanem több, mint egy havi mértékben növelte is.

rétvári bence

Rétvári Bence

    Rétvári Bence szerdai tájékoztatóján kitért arra is, hogy ha a fenti számból leveszik a pénzromlás mértékét és csak a vásárlóérték emelkedését nézik, akkor az látható, hogy 8,6 százalékos volt a bővülés a nyugdíjaknál.

Összegzése szerint a nyugdíjak értékállóságára és értéknövekedésére a Fidesz-KDNP-kormány a garancia, hiszen míg a szocialisták idején egyhavi nyugdíjjal csökkentették a juttatást, elvették a 13. havi nyugdíjat, addig azt többszörösen kompenzálta a jelenlegi kabinet a hatéves kormányzása alatt.

Rendesen elszámolták

A vonatkozó törvény alapján a nyugdíjemelés az inflációhoz igazodik, amit 0,9 százalékra vár a kormány. Ha kiszámoljuk, akkor az látható, hogy a legkisebb járandóság – 28.500 forint – esetén ez nem egészen 260 forintot jelent, egy átlagos, 110 ezer forintos nyugdíjnál pedig 990 forint a többlet. A Policy Agenda szerint

    miután a kormány hozzászoktatta a nyugdíjasokat ahhoz, hogy az infláció és a nyugdíjemelés között valójában nem kell összefüggést keresni, sokként érte az embereket az egy százalékot el nem érő mértékű emelés.

A kabinet ezt követően azzal próbálja menteni a helyzetet, hogy az alapvető élelmiszerek áfa csökkentését, ami egyébként minden társadalmi csoportot egyaránt érint, kvázi nyugdíjemelésnek számítják be. A kormány azt nyilatkozta, hogy ez több tízezer forint megtakarítást jelent. A tej, a tojás és a baromfihús áfa kulcsának mérséklése, amennyiben az értékesítési láncban nem tűnik el a csökkenés, a Policy Agenda számításai szerint nem jelent többet havonta, mint 614 forintot. Ez nyugdíjas háztartásra vetítve 840 forint.

Nyugdijasok(960x640).jpg (nyugdíjasok)

Június közepén azonban kiderült, hogy a kormány nagy valószínűség szerint elszámolta magát,

    a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a tervezett 0,9 százalék helyett 2,4 százalékos inflációt vár, ami ugyanekkora nyugdíjemelést indokolna. Magyarul a tervezett összeg duplájánál is több járna a nyugdíjasoknak.

Az érintettek egyébként mindenképpen megkapják az emelést, hiszen ezt törvény írja elő, de erre csak valamikor év közben – november körül – fog sor kerülni.

Némethné Jankovics Gyöngyi a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke az ATV Híradójának erről úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy egy minimál nyugdíjasnak mindegy, hogy valamit havonta kap meg, vagy majd csak az év végén valamikor. Szerinte felháborító, hogy a költségvetés egy ilyen jelentős tételénél ekkorát hibáztak. „Mi lehet akkor a többi nagyságrendekkel nagyobb tétel tervszámaival” – tette fel a kérdést.

Méltatlanul alacsony nyugdíjak?

„Felháborító ez az egész. Azért háborít fel, mert elemi szolidaritás nincs a kormányban a társadalom eme szegmense irányába” – magyarázta Korózs Lajos MSZP-s képviselő az ATV Start című műsorában, aki szerint a jövő évi emelés az átlagnyugdíjaknál nem éri el az ezer forintot, a minimálnyugdíjaknál pedig egy kiló krumpli árát. A politikus szerint „hókuszpókusz” amiről Rétvári Bence beszél.

    „Nem tudom, honnan veszi ezeket a számadatokat, a közelmúltban tudomásom szerint nem volt ilyen mérés. Egyébként sem hiszek már el a KSH-nak szinte semmit”

– mondta a politikus, reagálva az államtitkár által ismertetett adatokra.

korózs lajos

Korózs Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt 48 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, majd hozzátette, hogy az is hazugság, hogy elvették a 13. havi időskori juttatást. „A szocialisták voltak azok, akik hét éven keresztül plusz egyhavi nyugdíjat tudtak adni a nyugdíjasoknak, mindaddig, amíg volt rá lehetőség” – magyarázta, hozzátéve, hogy a gazdasági válság hatására függesztették fel a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Kevesebb a relatíve szegény nyugdíjas?

Rétvári Bence szerdán arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénység az elmúlt hat évben egyharmadával csökkent, és míg az unióban átlagosan 13,8 százalék, addig Magyarországon 4,5 százalékos. A szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya egynegyedével csökkent, a szegénységi kockázatnak kitettek száma szintén alacsonyabb, ez a szám egy százalékkal van elmaradva az uniós aránytól. Erre a szocialista Korózs úgy reagált, hogy tavaly ősszel a Magyar Nemzeti Akadémia és a Tárki készített egy felmérést, ami szerint

    a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő nyugdíjasok száma közel ötször annyi, mint amit az Emmi államtitkára állít: 19,8 százalék. Szlovákiában ez 13,3 százalék, Csehországban 10,4 százalék.

Korózs egyébként már kétszer is indítványozta, hogy az immár hét éve 28500 forint öregségi nyugdíjminimumot legalább 50 ezer forintra emeljék, de a kormánypártok ezt mindkét alkalommal leszavazták. Elmondása szerint a fideszesek arra hivatkoztak, hogy ebben az ellátásban olyan kevés ember érintett, hogy nem érdemes foglalkozni a kérdéssel.

    Pedig jelenleg 73 ezer ember öregségi nyugdíja és 364 ezer ember nyugdíjszerű ellátása nem éri el az ötvenezer forintot.

atv.hu