Nyugdíjasok, irány a munkaerőpiac

2015.12.07 18:20

Eddig azt hallgattuk, hogy a nyugdíjasok elveszik a fiatalok elől a munkát. Most ennek az ellenkezőjét találta ki a kormány. Mert bizonyos állásokban szükség lenne rájuk. Na de milyenekben?

Akartak dolgozni, de nem nagyon hagyták

A Fidesz legújabb javaslata szerint arra ösztönöznék a nyugdíjasokat, hogy vállaljanak munkát egyes szakmákban. Érdekes. Az elmúlt évek törekvései épp az ellenkező irányba hatottak. Tavaly például elfogadták azt a jogszabályt, mely szerint tíz év alatt 70-ről 65 évre csökken a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, 2013. január elseje óta pedig a közalkalmazottak nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre.

Pedig az említett területeken az érintettek általában szívesen folytatják a munkát nyugdíj után is, ráadásul a tapasztalatukra, szakértelmükre szükség is lenne. Az álláspont mégis egy határozott nem volt. Tény, hogy amikor kiderült, hogy egy-egy szakmában a nyugdíjas szakemberek elbocsátása veszélyezteti az ellátást – lásd háziorvosok esete –, akkor valamelyes enyhítettek a szigorításokon. Sok más esetben azonban az lett a központi policy, hogy hadd jöjjenek a fiatalok.

Erre most kiderül, hogy ez a hozzáállás sem teljesen helyes, hiszen bizonyos hiányszakmákat a fiatal generáció nem tud, vagy nem akar (!) betölteni.

 

Top 5 hiányszakma

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara listáján országos átlagban az alábbi öt szakma szerepel az első helyen:

1. gépi forgácsoló
2. villanyszerelő
3. hegesztő
4. ipari gépész
5. szociális gondozó és ápolási munkakörök

Ez persze régiónként változik. A megyei lebontásban jól látszik, hogy sok helyen keresnek első helyen ácsot, kőművest, szerszámkészítőt vagy éppen péket, a skála tényleg nagyon széles. Egyvalami közös az állásokban: szinte kizárólag az összes szakmunkás végzettséget igényel. De vajon mennyi annak a realitása, hogy ha valaki hegesztőként dolgozott negyven évig, akkor képes folytatni a munkát? És ugyanezt a kérdést feltehetnénk bármely más hiányszakma esetében is.

Van abban valami végtelenül megalázó, hogy azokba a hiányszakmákba terelnék vissza a nyugdíjasokat, amik a fiataloknak nem kellenek. Ide jók lesznek a nyugdíjasok, akiknek egy része lehet, hogy csak azért vállalna munkát, mert nem tud megélni létminimum-közeli nyugdíjából. Végiggondolták ezt a javaslatot, mielőtt napvilágot látott? Egy ápoló, aki például negyven évig betegeket ápolt – átlagosan havi 90 ezer forintért –, nyugdíj helyett vagy mellett majd továbbra is szívesen dolgozik ugyanabban a fizikailag is megterhelő munkakörben? És ha igen, a nyugdíj mellett az egész fizetését hazaviheti majd? Vagy annak csak egy töredékét? Mert erről már nem szól a fáma.

Nyugdíjasok - irány a munkaerőpiac?

Nem mindegy, hogy kényszerből vagy saját elhatározásból

A KSH 2013-as adatai szerint a magyarok többsége szívesen dolgozna nyugdíjasként is. Ehhez képest kevesebb, mint húsz százalékuknak van munkája, amellyel Magyarország az OECD tagállamok között a legutolsó helyen áll. Sokan azért dolgoznának még, mert erejük teljében érzik magukat, és mert szeretik azt, amit csinálnak.

Mások kényszerből folytatnák a munkát, egyszerűen a megélhetésért. Így van ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, pontosabban csak így lenne. Mert munka, az nincs. Teszárovics Miklós, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint elvileg hatalmas az igény a nyugdíj-kiegészítő lehetőségekre, hiszen a nyugdíjasok nagy része létminimum alatt él, „lerongyolódott háztartásokban”. Természetesen olyan munkaköröket keresnek, amelyek passzolnak az eredeti szakmájukhoz. Vajon hány ilyet találnának a hiányszakmákban?

 

„Groteszk az ajánlat!”

„Nem kérdés, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása meglehetősen aktuális feladat – mondja Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke. – Ebbe az irányba megy minden európai ország, itthon is jelentős tartalékaink vannak. Ez elsősorban gazdasági kérdés, hiszen valahonnan pótolni kell a kiesett adófizetőket. Azonban ezt a kérdést teljesen külön kellene választani a hiányszakmák problémájától. Önmagában már a felvetés is groteszk, hogy a nyugdíjasokkal kellene betölteni ezeket a jellemzően fizikai munkát is igénylő álláshelyeket. Jó lenne, ha ezzel kapcsolatban megegyezés születne, és nem szítanák tovább az amúgy is meglévő feszültségeket a generációk között.”

 

Külföldön megéri

Svédországban, Norvégiában, Észtországban és Hollandiában a nyugdíjasok több mint fele dolgozik – jellemzően persze részmunkaidőben. Pedig valószínűleg meg tudnának élni a nyugdíjukból, csak éppen mindenkinek megéri valamiért. A munkáltatónak azért, mert a nyugdíjas korú alkalmazottak után rengeteg támogatást kap az államtól, a nyugdíjasnak pedig (vélhetően) azért, mert szívesen marad aktív minél tovább.

A kormány javaslatának nyilvánosságra kerülése óta több szakértő is hangoztatta, hogy itthon a nyugdíjkérdést – tévesen – összekeverik a foglalkoztatáspolitikával. A hiányszakmák betöltésére nem a nyugdíjasokat kellene ösztönözni, hanem a fiatalokat. Miért nem az ellen próbál tenni a kormány, hogy egyre többen költöznek külföldre? Ettől persze még a nyugdíjas korú emberek dolgozhatnának. Ha szeretnének. És olyan munkakörben, ami se nem megalázó, se nem megterhelő.

szakszervezetek.hu