Nyugtalanító jelentés a magyar földekről: a túlélésért küzdenek a növények

2020.05.23 06:07

Az őszi kultúrák mellett a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a jelentős csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal, írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési helyzetjelentésében.

 

A folyamatosan jelenlévő aszály és szárazság jelentős veszteségeket okozhat a szántóföldi növénytermesztők számára. Az ország egyes részein a kisebb-nagyobb mértékű csapadék sem volt elegendő a több hete tartó aszály negatív hatásainak kompenzálására, olvasható a NAK oldalán. Az abiotikus tényezők között súlyosbító hatású az erős szél, mely talajaink még intenzívebb száradását okozza. A jelentős csapadékhiány rendkívül szembetűnővé válik egy-egy határszemle során. A búzatáblák a gyengébb vízgazdálkodású területeken foltokban, több esetben jóval térd alatti szárral és gyengén fejlett kalásszal láthatóak.
 
Bizonyos helyeken az erőteljes vízhiány következtében a kalásztengely felső részén fejlődő gabonaszemek töppedtek, hasonlóan a poloskaszúrt léha kalászkezdeményekhez, a fehéredést leszámítva. A félig hasban maradt kalászkezdemények felső részében a mikrospóra, pollen fejlődése megáll, így steril pollentömlő alakul ki, melynek csírázása gátolt, így a felső kalászrész steril marad, míg a kalász alsó részén található részt a légköri aszály nem károsítja, így ott kitudnak fejlődni a szemek. Egyre több helyről tapasztalható, hogy a szárazság következtében fokozottabb a vetésfehérítők megjelenése a kalászos gabonák levelein, a táplálék mellett a vízszükségletük kielégítése céljából is mértéktelen mód hámozgatják a leveleket a kártevő lárvái az árpacsigák.
 
Főként a táblaszéleken jelennek meg nagy egyedszámban, de a hőmérséklet emelkedésével együtt nő a tábla benépesítése a kártévő által. Az imágók ellen a tömeges betelepedés idején védekezni kell, ha a szegélyzónában az ember több mint 8 bogarat talál 1 négyzetméteren belül. Eredményesen védekezni csak a fiatal lárvák ellen lehet, de általában akkor szükséges beavatkozni, ha felső levelek 20%-án megjelennek a lárvák ismert hámozgatási csíkjai, és még tojásokat is lehet találni a területen. Az ellenük hatékonynak működő készítmények még rendelkezésre állnak a gazdák számára, általában a kontakt taglózó hatású piretroidok költséghatékony és eredményes védelmet adnak. Elszomorítóbb a látvány, ha az ember a repce táblákat vizsgálja, ahol az aszály nyomai ugyancsak erőteljesen felfedezhetők az állomány habitusán. A szárak rendkívül gyengén fejlettek, kevés oldalelágazással, valamint a becők mérete és alakja is elmarad a várttól.
 
 
A repcetermesztők számára a hektikus időjárás mellett a következő vegetációs periódusban további kihívásokkal kell szembenézniük. Sajnos a repcetermesztés technológiai alapköveként szolgáló klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok kivonásra kerültek, így bizonyos kártevők jelenesetben a szárormányosok és repcebolha elleni védekezés hatékonysága jelentős mértékű korlátokba ütközik. A neonikotinoid tartalmú csávázószerek kivonását követően jelentős mértékben növekedet a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyag tartalmú készítmények felhasználása, mely szélesebb hatásspektrumának és tartamhatásának következtében volt eredményes. A növénytermesztők esetében látható az a tendencia, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszer-hatóanyagok folyamatosan szűkülő választéka jelentős mértékben rontja a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságát. Jelentősen megnőhet a piretroidok felhasználása a repcetermesztésben, és mivel kevés helyettesítő más hatásmechanizmusú készítmény áll rendelkezésre ez sajnos a rezisztencia kialakulását eredményezheti.
 
Az őszi kultúrák mellett a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a jelentős csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal. Az ország számos részen eredménytelenek voltak a preemergens védekezések, mivel a kellő mennyiségű csapadék több régióban is elmaradt. Rengeteg erősen gyomos kultúra látható a földeken, ahol elengedhetetlen lesz a sorközművelés és a post gyomirtás. Számos részen a csíranövényeket károsító barkók gyengítették az állományt, mely a száraz talajból vontatottan tudott csak előbújni. Ellenük többen kénytelenek voltak védekezni.
 
Megkezdődött május utolsó harmada, és amennyiben az időjárás nem lesz kegyes a gazdákhoz, és nem éri a földeket jelentősebb csapadék, úgy több helyen jelentős veszteségek alakulnak ki az egyes kultúrák esetében. Az biztos, hogy így is egy gyengébb terméssel kell majd számolnia a gazdák többségének.
 
agrarszektor.hu