Orbán: az unió ne akadékoskodjon, csak adja ide gyorsan azt a pénzt (Vélemény)

2020.07.10 14:16

Úgy tűnik: semmi nem változik. Pandémia ide, teljes bizonytalanság a jövőt illetően oda, a kommunikációs kormányzás tovább dübörög. A miniszterelnök rendre kezébe veszi péntek reggelenként az állami rádió mikrofonját. Kritikátlanul dicsérheti kormányát és saját magát. Kontrollkérdések nélkül küldheti ki az éterbe szavait, amelyek mind arról szólnak, hogy Magyarország az egyetlen sikeres ország, Magyarország járja egyedül a helyes utat, amit a járvány számai is visszaigazolnak.

 
A mi veszélyeztetettségünk csak abból áll, hogy bejönnek ide külföldiek, meg olykor a magyarok is utaznak, és behozzák a vírust. Brüsszel persze most is rossz úton jár, most például gigahitelt akar felvenni, amit mi – szintén Orbántól tudjuk – zsigerből elutasítunk, mert mi aztán tudjuk, mit is jelent az adósrabszolgaság. Mégis: meg fogjuk szavazni azt a fránya 750 milliárd eurós hitelfelvételt, mert mégsem mehetünk szembe 26 ország akaratával. Vagyis: az EU 27 tagállamából mi vagyunk az egyetlenek, akik jól látják a helyzetet, akik érzékelik a veszélyt, de hát muszáj… Mit és miért muszáj? Mennyire érdekelte Orbánt eddig a többség véleménye? 
 
Semennyire. Tudjuk, halljuk, látjuk, hogy ócska trükkről van szó. Arról ugyanis, hogy a magyar miniszterelnök, egy korábbi nyilatkozatában – ugyancsak a Kossuth Rádióban – arról beszélt, hogy neki bizony rossz érzései vannak a hitellel szemben, az ösztönei berzenkednek ellene. Nos, erről az ösztönvilágról nem mondhat le hivatalos formában Orbán, de persze mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy szüksége van a pénzre. Neki és Magyarországnak is. Az unió a 750 milliárdból 500-at oszt ki vissza nem térítendő támogatásként, és az így juttatott pénzből bizony rossz lenne kimaradni. A magyar kormány épp arról panaszkodott idáig, hogy az európai közösség semmilyen támogatást nem adott a járvány elleni védekezéshez, ami persze akkor sem volt igaz. Most, amikor ilyen látványos, le nem tagadható lépést tesz az EU, nehéz visszatérni ehhez a retorikához.
 
Nehéz, de Orbán megoldja. Fenntartja korábbi állítását, kollégáit arról beszélteti, hogy nincs ingyen pénz, és mert az unió hitelt vesz fel, amit korábban sosem tett, azt valamikor vissza is kell fizetni, tehát mi is fizetni fogunk. Azt a miniszterelnök gondosan elhallgatja, hogy ez a teher egyelőre azok vállát nyomja, akik nettó befizetői az uniónak, Magyarország nem az, de – ahogy Gulyás Gergely fogalmazott a Klikktv-ben –, hamarosan azok leszünk.
 
Talán igen, talán nem.
 
Az viszont nem talán, hogy most kell a pénz. Mert Orbán ugyan arról beszél, hogy a munkaerő-piac is kezd helyreállni – mi másként tudjuk –, és a nyilatkozat eme részét úgy interpretálja a kormánypárti Origo, hogy magához tért a gazdaság, de azért minden hazugság nem befogadható: nagyon messze vagyunk még attól, hogy bármit jósoljunk a jövőt illetően. Az elemzők változatlanul jelentős – hét százalékos – visszaesésről beszélnek, annak fenntartásával, hogy a második hullám minden kalkulációt elsöpörhet, a mi kormányunk továbbra is szerény, három százalékról küld üzeneteket.
 
Orbán most azt nyilatkozza, hogy félre kell tenni a politikai alapú kritikákat, mindenkinek a gazdasággal kell törődnie, nem pedig a jogállamiságról oktatgatnia a másikat. Ez ügyben, amúgy, bárkivel hajlandó leállni, vitatkozni, még a németekkel is, ahol például az alkotmánybíróság tagjai lehetnek párttagok. (Nálunk ugye nem, elég, ha mindegyikük Fidesz-hívő…) Szóval, ne politizáljunk most, mert „a balliberális hőbörgés alapján, ha a pénz felhasználáshoz politikai szempontokat kötünk, akkor rosszul lesz elköltve a pénz”.
 
Ezt maga Orbán Viktor mondta a rádióban, szigorúan politikamentesen. Amit azért gyorsan értelmezzünk: az unió csak ne akadékoskodjon, ne követelje meg a tagjaitól, hogy tartsák be a jogállami normákat, azokról, ha akarnak, vitatkozhatunk – nagyjából olyan érvekkel, ahogy ezt az imént idéztük az alkotmánybírósággal kapcsolatban –, most adják csak a pénzt, mert arra van szükség.
 
Illetve, nekünk, ebből a mostani mentőcsomagból igazában nem kellene, mert ez hitel, csak azért tartjuk oda a kezünket, nehogy kiszúrjunk a másik huszonhat országgal. Szóval, most is arról van szó, hogy ők mennek szembe az autópályán a forgalommal, de segítünk nekik, hogy ne kelljen megfordulniuk.
 
Másként, térjünk vissza az elejére, változatlan erővel dübörög itthon a kommunikációs kormányzás, és aki ez ellen tiltakozik, netán másként ítéli meg a jelenlegi helyzetet, ráadásul hiányolja a jogállamiságot, az csak egy balliberális hőbörgő.
 
Németh Péter
hirklikk.hu