Orbán belátta yolna kudarcát, s önként lemond a költségvetés vétójáról?

2020.11.24 16:17

Orbán Viktor vállalná, hogy lemond a vétóról, az Európai Unió érdemi késedelem nélkül elfogadhatja a költségvetést! – jelentette ki a német külügyminiszter a berlini külpolitikai fórumon. 

Heiko Maas szerint napokon belül meglesz a pénzügyi csomagról szóló egyezség, elmaradhatnak a vég nélkül húzódó viták. Létre jöhet a megállapodás a jogállam és a költségvetés összekapcsolásáról. A kompromisszum lényege, hogy a jogállami vitákról, illetve a pénzügyi szankciókról az Európai Bíróság dönthetne. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint erre az érvényben lévő szabályozás szerint is lehetőség van, de a tény deklarálása némileg mérsékli Orbán Viktor nyilvánvaló kudarcának és vereségének látszatát. Latman is aláírta azt a nyílt levelet, amely Magyarország helyét az unióban jelöli meg.
 
– Szenzációnak számít, hogy megállapodás közelében van az a javaslat, amely szerint, ha jogállami problémák letiltják egy ország uniós támogatását, akkor a döntést bíróságon meg lehet támadni. Mit szól hozzá?
 
Lattmann Tamás
 
– Ez olyan kompromisszum lenne, amelyet a vitában ellenérdekű felek egyaránt győzelemként tudják értékelni. Az unió 25 tagállama épp úgy, mint a költségvetési vétóra készülő Orbán vagy Kaczynski. De egyébként is jó megoldásnak látom a javaslatot, szemben a 7 cikkely szerinti eljárással, amely tisztán politikai eljárás volt. Ez a javaslat viszont a jogállamisági eljárásba behozná az Európai Bíróságot is, ami jogi kontrollként jelenne meg, s ez hitelessé tenné az ügyet. Tehát üdvözlendőnek tartom a javaslatot.
 
– A javaslat egyébként Orbán Viktortól származik, s ezzel a felvetéssel beismeri, hogy megvan a jogállam törvényi definíciója?
 
– Természetesen, ez nem is kérdés. Ennek kialakult gyakorlata már rég jelen van a luxembourgi bíróság döntéseiben, de a strasbourgi törvényszék praxisa is irányadó lehet. Miután elsősorban a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséről van szó, az ügy elég konkrét ahhoz, hogy a bírák dönteni tudjanak. Vagyis a jogi alapok egyértelműen rögzítettek, a bírák jogértelmezéssel kitölthetik a joghézagokat.
 
– Ugyanakkor tudjuk, hogy a magyar jogállam kritikáját megfogalmazta már a Tavares jelentés és a Sargentini riport is, de ugyancsak bírálta a magyar kormányt a Velencei Bizottság. Mindezt Orbán kormánya eddig figyelmen kívül hagyta. Gondolja, hogy a luxemburgi bíróság döntését majd tudomásul veszi?
 
– Azt nem hiszem, hogy Orbán Viktor bárkitől elfogadna kritikát – ez következik a politikája minőségéből. Viszont az is tény, hogy politikai, vagy jogi kritikával tele van a padlás. Magam is a kormány bírálói közé tartozom, s természetesen a mi véleményünket vissza is lehet utasítani. A luxemburgi bíróság döntését azonban végre kell hajtani. Ha más nem, akkor a Bizottság leállíthatja a pénzek kifizetését. A vitákról tehát az Európai Unió Bírósága dönthet majd.  
 
Azt egyébként szeretném jelezni, hogy az összes eddigi kötelezettségszegési eljárásban is ez történt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kormánnyal szemben kritikus jogi álláspontokat erősítette meg a luxemburgi bíróság. Nem lehet ez másként a jogállamisági problémák esetén sem.
 
– Vagyis azt mondja, hogy az Európai Unió Bírósága már eddig is kimondta  – amit Tavares és Sargentini –, hogy Magyarországon komoly bajok vannak a jogállamisággal?
 
– Igen, ilyen volt a lex CEU, vagy a Stop Soros esete, illetve a határvédelemről szóló döntés – csak hogy a legújabbakat említsem. Ezek mindegyikében előkerültek jogállamisági problémák. Ezekben az ügyekben a bíróság egyértelműen arra a következtetésre tudott jutni, hogy Magyarországon gond van a jogállammal.
 
Miután azonban ezeket a kötelezettségszegési eljárásokat konkrét célhoz kötötten tudták lefolytatni – CEU, Soros, határvédelem – ezért az állam egészének működését nem vizsgálták, de jelezték a jogállami probléma jelenlétét. Például a határvédelemről szóló törvényben a hatóságok elzárták a menedékkérő lehetőségét, hogy kérvényt nyújtson be a hatóságokhoz. Ami sérti a tisztességes eljáráshoz, a bírósághoz forduláshoz való jogot. Valamint más jogállamisági érték hiányát mondta ki a bíróság.
 
– Vállalkozhat arra az európai bíróság, hogy egy ország jogrendszerét demokráciának vagy diktatúrának minősítsen?
 
– Természetesen, hisz' egyébként ebben az esetben is konkrét céllal vizsgálódnak. Azt kell elemezni, hogy a közpénzek felhasználása megfelel-e a jogállamisági követelményeknek, vagy sem. Ha végül bíróság dönt erről, akkor a politikai érvek nélkül képes ezt megtenni.  
 
Nem szeretnék ünneprontó lenni, de elvileg erre ma is van lehetőség, de kétségtelen: egy külön erre a célra dedikált eljárás azért sokkal látványosabb. Ráadásul mindenki sikerként tudja tálalni.   
 
– Ebben az esetben a vétóról is lemondhat a magyar kormányfő, a pénztől sem esik el, mindenki jól jár?
 
– A politikai úgy működik, hogy a kétségbeesett helyzetekben is próbál eredményeket produkálni.
 
– A német külügyminiszter úgy vázolta az egyezséget, hogy ha rövidesen elfogadják a két pénzügyi csomagot, érvényben marad a jogállamisági mechanizmus is. Ha találnak jogállamisági problémákat, akkor irány a bíróság. Csak az a kérdés, hogy a döntésig folyósítják-e az uniós pénzt vagy sem.
 
– Az alapkérdés valóban ez, tehát a bírósághoz fordulás jelenti-e a pénzek automatikus felfüggesztését vagy sem. Ha ugyanis Mészáros Lőrinc vagy a többi magyar stróman és oligarcha a bírósági eljárás alatt is felveszi az euró-milliárdokat, akkor az egésznek semmi értelme.
 
– Mert úgy képtelenség visszaszerezni a pénzt?
 
– Az eljárások elhúzódása esetén, biztos nem tudnák visszafizetni. Ha pedig a magyar állam vállalná ezt a garanciát, az azt jelentené, hogy ezek után a gázszerelő nem az uniós pénzből, hanem a magyar államtól, tehát a honi adófizetők forintjaiból gazdagodna tovább. Tehát az a logikus, hogy a kifizetéseket fel kell függeszteni.
 
– Ön is aláírta azt, a jogászok által aláírt nyílt levelet, hogy Magyarország maradjon az Európai Unió tagja. Ezt hatott?
 
– Alig hiszem. Egyébként én a vétót nem vélem ördögtől valónak. Ebben az esetben azonban a létező kudarc beismerésének tartom. Végül is a jogállamisági mechanizmus létrejött és működésbe is fog lépni. A vétó és Orbán nem tudta megakadályozni.
 
A magyar kormány politikája szerintem úgy unió-ellenes, hogy nincs mögötte meggyőződés, csupán a politikai kommunikáció miatt – mindenféle kamu indokok alapján – csinál Orbán Viktor az Európai Unióból ellenséget. Érzésem szerint, komoly a veszélye, hogy ezzel a társadalmat mondvacsinált ürügyekkel Európa ellen hangolja. Az pedig végzetes lehet az ország számára.
Kardos Ernő
hirklikk.hu