Óriási maradt a szakadék a gazdagok és a szegények közt

2015.11.02 07:36

Több mint háromszor annyi pénzt költhetnek el a gazdagok fogyasztásra, mint a szegények, és nem is várható jelentős változás a közeli jövőben.

Kissé csökkent, de még mindig óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a társadalom legalacsonyabb jövedelmű húsz százaléka havonta 41 ezer forintot költött el fejenként fogyasztásra az első fél évben, a leggazdagabbaknak viszont közel 135 ezer forintot jutott erre. Ez azt jelenti, hogy 3,3-szeres a különbség a legjobb és a legrosszabbe helyzetűek kiadásai között. Két évvel ezelőtt még 3,6-szeres különbséget mért a KSH. Akkor a különbség nőtt, amiben az is szerepet játszott, hogy az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése miatt nagyot nőtt a szakadék a szegények és a gazdagok között, és azóta lassú ütemben mérséklődik csupán.

Élelmiszerre több mint kétszer annyit (28 ezer forintot) költenek a gazdagok, mint a szegények. A legnagyobb, több mint nyolcszoros különbség a kultúrára és a szórakozásra fordított kiadásokban volt, de kiemelkedőek az eltérések a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásnál, valamint az oktatási kiadásoknál is. A tudás bővítésére a legfelső ötöd egy főre ötször annyit költ, mint a legalsó. De az egészségügyi kiadásoknál is jelentős, négyszeres a különbség.

A legalsó jövedelmi ötödben húsra és húskészítményre 4 ezer, a legfelsőben 7500 forintot fordítottak fejenként. Az élelmiszereken belüli legnagyobb, 3,3-szeres különbség a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb körülmények között élők gyümölcsvásárlási költéseiben volt, de jelentős, több mint kétszeres eltérést mért a hivatal a tej és tejtermékeknél, a zöldségnél és a burgonyánál.

A KSH elemzése kiemelte: az alsóbb jövedelmi ötödökben élők élelmiszer-fogyasztásának erős jövedelmi korlátja van, így ezek a háztartások különösen árérzékenyek, az átlagosnál több olcsóbb és kevésbé egészséges táplálékot – kenyeret és cereáliákat, olajokat, zsírokat vagy burgonyát – fogyasztanak. A leggazdagabbak zöldségből és gyümölcsből fejenként 1,5-1,6-szer, húsból, halból és készítményeikből 1,2-szer többet fogyasztottak, mint a legszegényebbek. A megvásárolt termékek átlagára is jelentősen különbözik. A legfelső jövedelmi ötöd háztartásai sokkal – akár 25 százalékkal is – drágább élelmiszereket vásárolnak. Kenyeret 26, húst és halat 14, zöldségeket 13, gyümölcsöket 10 százalékkal magasabb áron szereztek be a legalsó jövedelmi ötödhöz képest.

Egy átlagos háztartásban 72 ezer forintot fordítottak fogyasztásra az idei első fél évben, az átlagot pedig a főváros húzta felfelé. Magyarország legfejlettebb régiójában, Budapesten ez az összeg megközelíti a 100 ezer forintot, a városokban azonban csak 65, a községekben pedig 60 ezer forintot költhetett egy ember. A régiós bontás ennél is szembetűnőbb szakadékot mutat: a közép-magyarországi 90 ezer forintos összeg több mint másfélszerese az észak-alföldi átlagnak. Észak-Magyarországon is csak 62 ezer forintot költhetett egy ember, a dunántúli régiókban azonban már 70 ezer forint feletti számokat láthatunk.

Szerző: Hornyák József
vg.hu