Őrület, milyen időjárást hozott az október - De van egy rossz hírünk a gázszámlával kapcsolatban

2019.11.02 06:03

Ötéves mélypontra szorította le a magyarországi földgázfogyasztást az október végi nyár. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal napi felhasználási adatai szerint október 19-től egy héten át minden nap rekord alacsony volt a hazai fogyasztás. Miután a mostani hűvös idő csak átmenetinek tűnik, és egy újabb, az évszakban megszokottnál melegebb időszak jöhet, így november első felében várhatóan újra lejjebb lehet majd tekerni a hőfokszabályzókat. A további kilátások bizonytalanok, mindenesetre az ország rekord gáztartalékkal készült fel a fűtési szezonra.

https://previews.123rf.com/images/photopotam/photopotam1504/photopotam150400013/39086375-Senior-woman-prepares-food-on-the-gas-stove-in-her-kitchen-She--Stock-Photo.jpg

 

Az október végi alacsony gázfogyasztási adatok egyáltalán nem meglepőek annak tükrében, hogy október 19. és 24. között minden egyes nap megdőlt az országos napi melegrekord, nem egyszer több mint két Celsius-fokkal. A rendkívüli időszak utolsó napján, október 24-én még a 30 fok is belátható közelségbe került, miután a Hajdú-Bihar megyei Körösszakálon 29,1 fokig melegedett a levegő az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése alapján. Az erre a napra vonatkozó régi rekord 27 fok volt 1923-ból, szélsőséges értékeket tehát régen is mértek, az ugyanakkor, hogy zsinórban öt egymást követő napon dől meg a hőmérsékleti rekord, arra utal, hogy a szélsőségek gyakorisága és mértéke növekszik.
 
A jelenleg rendelkezésre álló fogyasztási adatokból az is kiolvasható, hogy október 8-tól megszakításokkal ugyan, de két héten át fokozatosan csökkent a gázfelhasználás. Ez a nap egyben az elmúlt öt év októbereit tekintve is rekord fogyasztást hozott, és erre a napra szintén esik egy hőmérsékleti rekord: hajnalban ugyanis mínusz 6,2 Celsius-fokot mértek Nyírlugoson, ami több mint 2,5 fokkal múlta alul az aznapra vonatkozó addigi (2002-ben mért) mínusz 3,6 fokos abszolút minimum-hőmérsékletet. További érdekesség, hogy az idén október 7-i gázfogyasztás csaknem kétszerese volt a 2015 ugyanazon napján mértnek.
 
 
A hónap utolsó napjaiban beköszöntött hűvös időben valószínűleg megugrott a fogyasztás, így a teljes havi felhasználás az eddigiek alapján valamivel az elmúlt öt év októberi átlagai felett alakul majd, de a hónap utolsó napjaira vonatkozó végleges adatok egyelőre értelemszerűen nem elérhetők.
 
Körülbelül egy éve a most mögöttünk hagyotthoz hasonlóan szokatlanul meleg időszak következtében szintén az átlagtól jelentősen eltérően alakult a hazai földgáz-fogyasztás. November elején volt olyan nap, amikor a fogyasztás kevesebb, mint fele volt a korábbi évek átlagának. A tavaly november 3-án felhasznált 17,161 millió köbméter nagyjából a korábbi évek szeptember végi fogyasztásának felelt meg.
 
forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
 
A napi középhőmérséklet és a földgázfelhasználás egy bizonyos szintig fordítottan aránylik egymáshoz, azonban napi 17-18 Celsius-fokos középhőmérséklet felett már nem csökken a gázfogyasztás. Ennél melegebb időben a fűtési célú felhasználás gyakorlatilag megszűnik, viszont az ipar, elsősorban a villamosenergia-termelés - , melyben a gáztüzelésű erőművek súlya jelentős - egy viszonylag állandó fogyasztási igénnyel rendelkezik. 27-28 fokos középhőmérséklet felett viszont a gázfogyasztás ismét emelkedik enyhén, ami mögött elsősorban a klímaberendezések hűtési célú áramfogyasztását sejthetjük.
 
forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
 
 
Az idei tél ellátása biztosítottnak tűnik, miután az ország teljesen feltöltött gáztárolókkal vágott neki a fűtési szezonnak. A töltöttség legutóbb a 2000-es éves elején volt hasonlóan magas, de a mostani az akkori 85 százalék körüli szintet is jelentősen meghaladja. A teljes magyarországi gáztárolói kapacitás 6330 millió köbméter, az ország az elmúlt két telet körülbelül 4,6-4,7 milliárd köbméterrel kezdte el. A tárolókból naponta maximálisan 78,6 millió köbméter nyerhető ki. Ez nagyjából megegyezik Magyarország eddigi legmagasabb, 2012 februárjában mért napi 78 millió köbméteres fogyasztásával, ezek alapján szélsőséges esetben pusztán a tárolókból 80 napig lehetne biztosítani az ellátást. Ennél azonban az országos napi csúcsfogyasztás jellemzően jóval alacsonyabb, átlagosan 50-60 millió köbméter körül alakul. Tavaly télen 4,36 milliárd köbméter földgázt használt fel az ország, azt megelőzően időben visszafelé haladva 4,1 milliárd, 4,57 milliárd, illetve 3,78 milliárd köbméter volt a fogyasztás.
 
A kormány idén tavasszal mintegy 20 százalékkal, 1,45 milliárd köbméterre emelte a biztonsági készlet szükséges mértékét, az ezen felül fennmaradó mintegy 4,87 milliárd köbméter a kereskedelmi készlet. A fűtési szezonban többnyire csak a kereskedelmi készletekből fogyaszt az ország, a stratégiai készlet kizárólag kormányzati utasítására módosítható és használható fel, de erre többnyire nincs szükség. A téli fogyasztást rövid távon leghatékonyabban a földgáztárolói - kereskedelmi - készletekből lehet kielégíteni, de az ellátásban az import, és kisebb részben a hazai földgáztermelés is részt vesz. Az év végén azonban lejár az orosz-ukrán gáztranzit-szerződés, ezzel az európai, így magyarországi ellátás zömét biztosító ukrajnai útvonalon érkező szállítmányok sorsa bizonytalanná vált.
 
Az ukrajnai útvonalat is kiváltani hivatott Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat vezeték Közép-Európa felé való meghosszabbítása várhatóan csak 2020-ban és 2021-ben lesz üzemképes. Bár 2020 májusára elvileg elkészül a román-magyar gázhálózati összeköttetés bővítése, a román gáz magyarországi elérhetősége továbbra is bizonytalan. Horvátország és a Török Áramlat szerbiai ága felől egyelőre nem érkezhet gáz, és még folyik a szlovák-magyar összekötő vezeték bővítése is.
 
A kormány tehát az import lehetőségének bizonytalanságaira tekintettel elővigyázatosságból döntött a tárolók töltöttségének növelése mellett. A kabinet az évente közüzemi célra vásárolt négymilliárd köbméternyi gáz felét a szokásosnál korábban beszerezte és a tárolókba juttatta, míg a mennyiség másik fele jövőre Ausztrián át jut Magyarországra. Ez utóbbi útvonal továbbra is működik, de az orosz-ukrán vita, illetve egy esetlegesen kemény tél jelentősen megdobhatja az ebből az irányból történő beszerzés költségeit. Az idei tehát afféle átmeneti fűtési szezon lehet, ahogyan Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára fogalmazott:
 
Minden lehetőségre készülni kell, ezért is fontos a gáztárolók teljes töltöttségi szintje
 
A jelenlegi hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 2021-ben jár le, az ellátásban továbbra is domináns orosz szállítások további sorsa az október 30-i budapesti Orbán-Putyin találkozó napirendjén is szerepelt.
 
Az október végi hűvös időt követően november első napjaiban várhatóan ismét emelkedésnek indulhat a hőmérséklet az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készített prognózisa szerint. A jövő hónap első felében így a sokéves átlagnál jóval melegebb lehet az idő Magyarországon, azt akár 6-10 Celsius-fokkal is meghaladva, ami a fűtési igényt is jelentősen mérsékelheti majd.
 
 
Major András
portfolio.hu