Összeomlóban van a nyugdíjrendszer az egyik legfejlettebb gazdaságban, ami intő jel lehet

2022.01.16 06:24

Az 1990 után született dél-koreaiak nem fogják tudni igényelni állami nyugdíjukat, ha nem kerül sor a jelenlegi nyugdíjrendszer gyors felülvizsgálatára - közölte csütörtökön egy szöuli székhelyű agytröszt. Az országban még relatív alacsony a nyugdíjkorhatár, de a rendszer azért is roskad össze, mert az aktív lakosság járadékbefizetései egyre kevésbé fedezi a nyugdíjasok ellátását. A példa Magyarország szempontjából a rendszerek hasonlósága miatt lehet intő jel.

Fotó: Yonhap

Dél-Koreában az állami nyugdíj esetében a korhatár a többi nagy gazdasághoz képest viszonylag alacsony maradt, és az alapba befolyt pénzösszegek messze elmaradnak a kifizetésektől. A 2055-től nyugdíjban részesülők valószínűleg nem mennek majd inkább nyugdíjba - derült ki a Korea Economic Research Institute jelentéséből, amelyet a Korea Herald foglalt össze.

 
Korea egyik legnagyobb gazdasági agytrösztje elmondta, hogy a jelentés összeállítása során a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) és a Koreai Statisztikai Hivataltól származó adatokat értékelték. A probléma a többi fejlett gazdaság nyugdíjrendszerével összehasonlítva egészen drámai mértékű.
 
Az Ötök csoportjához - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán - képest az állami nyugdíjra való jogosultsági életkor jelenleg 62 év, ami legalább három évvel alacsonyabb, mint az öt gazdaság 65 és 67 év közötti korhatára. Ráadásul míg Dél-Korea azt tervezi, hogy 2033-ban 65 évre emeli a korhatárt, addig az öt nemzet a közeljövőben 67-75 évre tervezi emelni a korhatárt - jegyezte meg a KERI. Magyarországon jelenleg 2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedett.
 
A biztosítási díj - az az összeg, amelyet egy magánszemély vagy vállalkozás évente fizet egy állami biztosítási kötvényért a jövedelme alapján - a koreai állami nyugdíj esetében 9 százalék volt, ami jelentősen kisebb összeg, mint a G5-ök 20,2 százalékos átlaga. Nemzetenként ez a szám az Egyesült Államokban 10,6 százalék, Japánban 18,3 százalék, Németországban 18,6 százalék, az Egyesült Királyságban 25,8 százalék és Franciaországban 27,8 százalék volt. Magyarországon a nyugdíjjárulék 10 százalék.
 
A koreai rendszernél az is probléma, hogy rövidebb ideig kell fizetni a járulékot - vagyis rövidebb szolgálati idő kell -, mint a legtöbb országban: Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában a jogosultsághoz mindössze 20 évnyi befizetés kellett. Ehhez képest a G5 átlaga 31,6 év. Az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban 35, 45 és 43 év volt a jogosultsági idő.
 
A jelentés akkor készült, amikor Korea a közeljövőben szuperöregedett társadalommá válik, valamint az ország az idősek növekvő szegénységével is küzd. A KERI szerint a 65 éves és idősebbek szegénységi rátája itt volt a legmagasabb a 38 OECD-tagállam közül, 40,4 százalék. Az Egyesült Államok 23 százalékkal a második helyen áll, Japán és Nagy-Britannia pedig 20, illetve 15 százalékkal követi őket. Időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, az alábbi ábra szerint a teljes magyar lakosság mintegy 7,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami nagyjából megegyezik a 65 év felettieknél mért aránnyal.
 
Dél-Korea 2025-ben válik szuperöregedett társadalommá, a 65 évesek és idősebbek aránya ekkor 20,3 százalék lesz, és 2045-re eléri a 37 százalékot. Ez a korcsoport a jelenleg itt élő több mint 50 millió lakos 17,3 százalékát teszi ki.
 
A KERI aggodalmának adott hangot, hogy az ország hiányos állami és magánnyugdíjprogramjai és a nyugdíjrendszer reformjának elmaradása komoly terhet jelenthet a jövő generációi számára. Az ország kormányának becslései szerint a jelenlegi körülmények között az állami nyugdíj 2055-re kimerül.
 
"Szükséges a magánbiztosítási és nyugdíjpiac élénkítése a több adókedvezmény és a nyugdíjrendszer átalakítása mellett, hogy felkészüljünk a szuperöregedő társadalomra" - mondta a jelentésben Choo Kwang-ho, a KERI gazdaságpolitikai részlegének kutatási vezetője.
 
A helyzet tanulságos Magyarország szempontjából - még ha az átlagos szolgálati idő több mint kétszerese a koreainak -, mivel sok egyezést mutat a két nyugdíjrendszer. Itthon minden tényező változatlansága mellett 2060-ra 10 aktív korúra 6 nyugdíjas fog jutni. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40 százalék felett lesz. Tehát a beavatkozásra a magyar rendszernél is szükség lehet, amit jól mutat a társadalmi pesszimizmus is: a hazai aktív lakosság 54 százaléka szerint bedől az állami nyugdíjrendszer mire ő beléphetne abba.
 
forrás: koreaherald.com / napi.hu