Rettegünk a jövőtől, ezért tartunk annyi készpénzt?

2019.10.30 17:58

Már harmadik éve, trendszerűen csökken az OTP Öngondoskodási Index értéke, pedig kissé többen takarítanak meg, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor rekordokat dönt az otthon tartott készpénzállomány, és az egyébként sem túl magas pénzügyi ismeretek még mélyebbre süllyedtek. Továbbra is az államtól várjuk a nyugdíjas korunk megoldását, pedig valójában nem is hiszünk ebben.

 
A 2016-os 38 pontos csúcspont után már harmadik éve csökken, így jelenleg 34 ponton áll az OTP Öngondoskodási Index értéke. Az elmúlt években nőtt az alacsony iskolai végzettségűek, mérséklődött az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek körében. A vagyon szerint is kiegyenlítettebb a helyzet, mint korábban: az index értéke a legkevésbé vagyonosak csoportjában nem változott, a vagyonosabbakéban viszont igen. Kissé enyhültek tehát a társadalmi rétegek közötti különbségek. Biztatónak tűnik, hogy tavalyhoz képest kicsit nőtt (41 százalékról 44 százalékra) a banki, pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya. Ilyen megtakarítással az iskolázottabbak és a vagyonosabbak magasabb arányban rendelkeznek. Ugyanakkor a fiatalok körében rendre jóval alacsonyabb (jelenleg 20 százalékponttal) az átlagosnál a bankban megtakarítók aránya. Az iskolai végzettség és a vagyon alapján mért összefüggések arra utalnak, hogy a jövedelem (a lehetőség) nagymértékben meghatározza, mennyire elterjedtek a pénzpiaci befektetések. A három legnépszerűbb megtakarítási forma az életbiztosítás, a lakás-takarékpénztár és a lekötött betét.
 
Döbbenetes a készpénz
 
A tudatos tervezés és a pénzügyi termékek ismeretének alacsony szintjét mutatja, hogy a megkérdezettek közel fele (45 százalék) legalább időnként otthon tartja a megtakarítását. Ez az arány két éve még csak 32 százalék volt. A kutatás eredményeit alátámasztják az MNB adatai is: jelenleg több mint 6000 milliárd forint a forgalomban lévő készpénzállomány, ebből mintegy 4900 milliárd forint a háztartásoknál van. Hatalmas összegről beszélünk, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez az összeg mintegy negyede a háztartások által betétben és értékpapírban tartott közel 22000 milliárd forintnyi megtakarításnak.
 
Az OTP Öngondoskodási Index komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. Annak érdekében, hogy az eredmények évről-évre összehasonlíthatóak legyenek, továbbra is változatlan a kutatás módszertana: a felmérés országos alapú, 1500 fő megkérdezésével történt, amely reprezentálja a bankszámlával rendelkező 18-70 éves felnőtt lakosságot (ugyanakkor a válaszadók bankkapcsolatát nem vizsgálja).  Az adatfelvétel 2019 szeptemberében készült.
 
A megtakarításaikat otthonukban tartók legnagyobb része, 89 százaléka azért nem fekteti be pénzét, hogy az mindig kéznél legyen, ha valami váratlan esemény következne be. – A hosszú távon készpénzben tartott megtakarítás értéke azonban folyamatosan csökken, inflálódik, akár el is tűnhet, sőt, a könnyű hozzáférhetőség akár meggondolatlan pénzügyi döntésekhez, túlfogyasztáshoz is vezethet – mondta az Öngondoskodási Indexet bemutató sajtótájékoztatón Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
 
Váratlan kiadásra tesznek félre
 
A kutatás szerint a megkérdezettek több mint harmada, 37 százalék rendelkezik váratlan helyzetre félretett megtakarítással. Míg a huszonévesek számítástechnikai eszközeik (főleg telefonjuk) meghibásodásától tartanak, a családalapítás előtt állók (30-45 évesek) a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra szánt összeget tartják maguknál, a 60 évnél idősebbek pedig egészségügyi ellátásukat finanszíroznák az otthon tartott pénzből. A megkérdezettek mindössze ötöde (19 százalék) tudna kifizetni váratlan helyzet esetén legalább félmillió forintot. A folyamatos készenléten túl azért döntenek még a párnaciha mellett a magyarok, mert túl kevésnek tartják a félretett pénzüket ahhoz, hogy befektessék, és nagyon magasak a kamat- és hozamelvárásaik.
 
Rettegünk, és ennek a készpénz a gyógyszere
 
Szondy Máté pszichológus, kutató szerint az érzelmeinknek erős hatása van a pénzügyi döntéseinkre, a negatív döntések ebben a tekintetben kiemelten fontosak. Amikor szorongunk, kapaszkodókra van szükségünk, és ilyen kapaszkodó lehet, ha a készpénz ott van a spájzban. A magas szorongásszint csökkenti a hajlandóságunkat, hogy megszabaduljunk a készpénztől.
 
A pénzügyi tervezéshez bíznunk kellene a jövőben, ez a bizalom pedig Magyarországon nem túl magas. Ha pedig nem bízom a jövőben, akkor sokkal kevésbé teszek magamért és a jövőért.
 
Kevesen tesznek a nyugdíjért
 
A kutatás szerint továbbra is rendkívül magas, 76 százalék azok aránya, akik szerint az állam feladata a tisztességes időskor biztosítása. Ez a 2011 óta mért index esetében 2016-ig jóval alacsonyabb, hatvan-valahány százalékos értékeket vett fel. 2016-tól azonban markánsan megnőtt az állam bábáskodását várók aránya.
 
Ugyanakkor 62 százalék azt gondolja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég. Mégsem tesznek félre, hiszen mindössze 21 százalék készül valamilyen öngondoskodási formával a nyugdíjas évekre, ráadásul inkább azok, akik egyébként is úgy látják, hogy elég lesz a nyugdíjuk. 35 százalék nem is képes a napi megélhetés mellett félretenni, 31 százalék pedig nem is akar megtakarítani.
 
Közben a megkérdezettek 37 százaléka azt tervezi, hogy nyugdíjas korában csak a nyugdíjból fog megélni, 21 százalék dolgozni fog a nyugdíj mellett, 12 százaléknak befektetésből lesz jövedelme, 8 százaléknak egyéb jövedelme lesz, 26 százaléknak pedig fogalma sincs, hogy fog megélni.
 
Fontos az edukáció
 
Kovács Antal szerint a magas készpénzállomány, az Öngondoskodási Index folyamatos csökkenése ráirányítja a figyelmet a pénzügyi edukáció fontosságára. Az OTP Bank a Fáy András Alapítvánnyal közösen már 7 éve működteti az OK Oktatási Központokat, ahol mindeddig több mint 100 ezer diák részesült élményalapú pénzügyi oktatásban. Az oktatásnak azért is helye van, mert a felmérés szerint egyszerű, pénzügyekkel kapcsolatos matematikai számításokat egyre kevésbé tudnak elvégezni az emberek. Egy egyszerű felosztást csak 74 százalék tudott elvégezni (A kérdés az volt, hogy ha egy szülő 1 millió forintot akar egyenlően szétosztani a négy lánya között, akkor egy lány hány százalékot fog kapni.) Kamatot mindössze 58 százalék, kamatos kamatot pedig csak 39 százalék tudott számolni.  Ez tavaly még 75 illetve 42 százalék volt.  
 
Hanyagabbak lettünk?
 
Az Index értéke nemcsak az otthon tartott pénzek és a pénzügyi ismeretek hiánya miatt csökkenhetett. Az idei kutatás rávilágított arra, hogy a válaszadóknak a környezetvédelemmel, az egészséges táplálkozással és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban is megváltozott az attitűdje. A szándék megmaradt, de a teljes mértékben tudatos, ezért tenni is hajlandó emberek aránya csökkent a mintában. Egyre kevesebb figyelem jut a szűrővizsgálatokra, az egészségmegőrzésre vagy a tudatos táplálkozásra. Meglepő adat az is, hogy 36 százalékról 29 százalékra csökkent a természeti környezet megóvását kiemelten fontosnak tartók aránya.
 
Lovas Judit
azenpenzem.hu