Rokkantnyugdíj: Pert nyert egy magyar nő Strasbourgban

2015.02.12 06:38

Egy magyar rokkantnyugdíjas nyert pert az emberi jogi bíróság előtt, mert 2010-ben egy jogszabályváltozás miatt elveszítette a nyugdíjjogosultságát.
Két évvel később – egy újabb törvénymódosítás nyomán – ismét kaphatott volna nyugellátást, csakhogy azt hiába kérvényezte.

Az új szabályozás szerint ugyanis az igény benyújtása előtt öt évvel legalább 1095 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal kellett volna rendelkeznie, ami nem volt meg – hiányzott mintegy száz nap –, hiszen két esztendőn át a betegsége okán el sem tudott volna helyezkedni.

Cech András ügyvéd, az asszony jogi képviselője elmondta: a strasbourgi fórum álláspontja szerint a rokkantsági nyugdíj a panaszos esetében a munkaviszonya során befizetett társadalombiztosítási illetékek révén jogos váromány volt. Az ellátásra való jogosultságot tehát már megszerezte, és az állapotában később sem állt be kedvező változás. Így hiába állapították meg az új rendelkezések alapján, hogy a nő munkaképesség-csökkenésének mértéke 67 százalékról ötven alá csökkent, ha az érintett egészsége időközben nem javult. A bíróság kimondta, hogy ilyen esetben az ellátást nem vonhatták volna meg tőle.

Az ítéletben azt ugyanakkor nem vitatták – tette hozzá Cech –, hogy valamennyi állam jogosult a társadalombiztosítási rendszert a saját akarata szerint alakítani. Kifogásolták viszont, hogy olyan adminisztratív feltételeket szabtak, amelyeknek a kérelmező sem tudott eleget tenni, ami egyértelműen aránytalan jogkorlátozás. Ezért kérték a bíróságot, hogy szólítsa fel a magyar államot a jogszabályi környezet módosítására, de a strasbourgi fórum ennek nem tett eleget.

Most meglehetősen érdekes helyzet állt elő az ügyvéd szerint. Az asszony ötezer euró vagyoni és ugyancsak ötezer euró nem vagyoni kártérítésre jogosult – emellett valamivel több mint négyezer eurónyi eljárási költség is megilleti –, s bár a mintegy hárommillió forintnyi összeg az elmaradt járandóságait bőven fedezi, a későbbi megélhetését nem biztosítja. Ezért nyilván ismét kérelmezni fogja a nyugdíjjogosultság megállapítását.

Ha azonban a hatályos szabályokat nem módosítják, Cech úgy látja, hogy az asszony megint csak hiába próbálkozik. Akkor pedig mehet a bíróságra, és amennyiben a bíró úgy látja, az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy állapítsák meg az ügyben alkalmazandó rendelkezések alaptörvény-ellenességét. Ám ha nem ez történik, a nő nyújthat be alkotmányossági panaszt. Korántsem biztos azonban, hogy az alkotmánybírák kifogásolhatónak tartják a szabályozást, és akkor megint lehet próbálkozni Strasbourgban. Ezért egyelőre az ügyvéd sem tudja megmondani, hogy a pórul járt rokkant ember mikor kaphat ismét nyugdíjat. A strasbourgi verdikt ráadásul még nem jogerős, és a magyar állam még fellebbezhet.

nol.hu