Romlott a korrupció Magyarországon, már Jordániával és Romániával vagyunk egy szinten

2017.01.25 13:37

Magyarország az 57. a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentését bemutatva szerdán Budapesten.

Képtalálat a következőre: „korrupció magyarországon”

 

Gyenge teljesítmény

Martin József Péter kiemelte: tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye "szembetűnően visszaesett" az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül.

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50 pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán - magyarázta.

Megjegyezte: ahogy a korábbi években, 2016-ban is a skandináv országok, Új-Zéland és Svájc áll a ranglista élén, a lista alján pedig a korábbiakhoz hasonlóan Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália.

A TI magyarországi szervezetének vezetője elmondta: Magyarország a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül - tette hozzá.

Az élen megint többnyire észak-európai országok végeztek.

Az első tíz helyen ők állnak:

  1. Dánia, Új-Zéland (90 pont)
  2. Finnország (89 pont)
  3. Svédország (88 pont)
  4. Svájc (86 pont)
  5. Norvégia (85 pont)
  6. Szingapúr (84 pont)
  7. Hollandia (83 pont)
  8. Kanada (82 pont)
  9. Németország, Luxembourg, Egyesült Királyság (81 pont)

A lista végén sincs nagy változás:

  1. Szomália (10 pont)  
  2. Dél-Szudán (11 pont)
  3. Észak-Korea (12 pont)

 

Gond van az intézményrendszerrel

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet.

    A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése - jelentette ki.

Ellenőrizetlen költések és pénzek

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy "a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon".

Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot jutatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen - vélekedett.

tozsdeforum.hu