Rosszul járnak a nyugdíjasok

2015.11.11 07:05

Az ellátásra szoruló idős emberek állapotának és az ágazatban működő intézmények munkájának felülvizsgálata végén, jövő márciusig kidolgozzák az idősgondozás új szerkezetét és a 2017-es költségvetésben már az ehhez szabott finanszírozás jelenik meg. Egy tegnapi szakmai konferencián a szociális államtitkár megerősítette, hogy ezen a területen megmarad az állam ellátási kötelezettsége.

Az idős emberek számára a jövedelmi biztonságuk megtartása a legfontosabb, amellett, hogy vagyonuk, valamint emberi méltóságuk megőrzése is olyan alapfeltétel, amiben az állam, vagy a család támogatását várják. A helyzetelemzést Czibere Károly szociális államtitkár adta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által szervezett tegnapi idősügyi konferencián, hozzátéve, hogy a kormány a nyugdíjrendszerrel képes megadni az idős embereknek a vágyott jövedelmi biztonságot. Néhány adatot érdemes felidézni ezen a ponton, amely rámutat, hogy a hétköznapokban milyen ennek a rendszernek a hatékonysága.

Képtalálat a következőre: „kisnyugdíjas”

A sikerpropagandával ellentétben a magyar nyugdíjasok fele nem éri el az átlagos idei 117 ezer forintos ellátást. A társadalmi szakadék a plafon eltörlése óta még nő is, hisz ebbe az átlagba januártól az 1,3 millió forintra jogosult is beletartozik. Meg az a 75 ezer idős, akinek a havi ellátása nem éri el az 50 ezer forintot. (A 28 500 forintos minimálnyugdíjnál alig valamivel nagyobb havi juttatások megemelésére tett ellenzéki javaslatot a múlt héten söpörte le az asztalról a parlament népjóléti bizottságának kormánypárti többsége.)

Hosszú távon az sem kedvez a jövedelmi biztonság megőrzésének, hogy a kormányzati költségvetési tervezés évek óta nem képes pontosan megmondani az infláció, és így az ehhez kötött nyugdíjemelések mértékét sem. A hibák miatt ugyan az utóbbi években nem egyszer nagyobb emelést kaptak a nyugdíjasok, mint amennyi a tényleges infláció volt, de miközben tavaly nem volt érdemi áremelkedés, valójában sok, az idősek számára alapvető termék és szolgáltatás ára nagyobb mértékben nőtt. 2014-ben például a háztartási energia ára 5,4 százalékkal csökkent ugyan, de a szén 1,3 százalékkal, a tűzifa is 0,8 százalékkal lett drágább. Ennél is fontosabb, hogy az egészségügyi kiadások ára több mint 7 százalékkal ugrott meg.

Ha bejönnek a Nemzeti Bank és a független elemzők várakozásai, akkor jövőre még az sem kizárt, hogy a beígért 1,6 százalékos nyugdíjemeléssel szemben a tényleges infláció eléri a 2,5 százalékot, és akkor egy év múlva az ellátások nagyjából 2 ezer forinttal nőhetnek , a legolcsóbb helyen ennyiért már meg lehet venni egy nagyobb flakon mosószert.

Az „Időskor méltósága” című konferencián az alapvető jogok biztosa elmondta, az idén kiemelten foglalkoznak a korosztály helyzetével, cél, hogy a nyugdíjasok, valamint a róluk gondoskodó családtagok és szakemberek jogi ismeretei gyarapodjanak. Székely László emlékeztetett rá, a magyar helyzetértékelés része egy két és féléves, 20 országot átfogó nemzetközi munkának, amelyben az Európai Bizottság választ akar kapni, hogy milyen az idősellátás színvonala. A bentlakásos intézményekben végzett vizsgálatok mellett szakemberek segítségével összegzik az otthonukban élő idősek szociális, jogi és közbiztonsági helyzetét, egészségügyi ellátásuk tapasztalatait.

A szociális államtitkár a konferencián hangsúlyozta, mindenkinek az az érdeke, hogy az idős emberek minél tovább saját otthonukban maradhassanak, akár úgy, hogy az őket gondozó családtagok munkáját az eddigieknél jobban elismeri az állam. Czibere Károly hozzátette, egyértelmű, hogy az időskori nehézségekre sem az érintettek, sem a környezetükben élők nincsenek felkészülve, ezen változtatni kell. Az egyedül lakók biztonságérzetét növelő jelzőrendszerhez ma mindössze 21 ezer ember tud kapcsolódni, de megkezdték a rendszer bővítésének előzetes felmérését és az idősek lakásának akadálymentesítésre is többet akar költeni a kormány.

A bentlakásos idősotthonokban 52 ezer férőhely van, ez arányaiban megfelel az európai normáknak. Az utóbbi években háromszorosára nőtt a házi segítségnyújtásban részesülők száma, most 144 ezren vannak. Azért kell még az idén minden bent lévő állapotát felülvizsgálni – utalt a sokat kritizált új pontozási rendszerre Czibere, mert pontosan szeretnék látni, hányan szorulnak csak segítségre és hányan gondozásra, netán ápolásra. A feladattípusok szétválasztása az időskori ellátórendszer új szerkezetének kialakítását készíti elő. Várhatóan 3-4 szintet dolgoznak ki a szükségleteknek megfelelő ellátásokban és 2017-től már ehhez az új struktúrához határozzák meg a felhasználható forrásokat.

A minőségi ellátás felé akarják terelni az intézményeket, januártól módszertani fejlesztéseket vezetnek be, ezeket pedig a most is zajló ellenőrzések alapozzák meg. A minőségi munka elismerésére akár a szállodákhoz hasonló csillagba sorolása is elképzelhető az idősotthonoknak, de a pontos javaslatokkal csak tavasszal állnak a nyilvánosság elé. Feszített a tempó, már csak azért is, mert a 2017-es költségvetést el akarják fogadni a parlament tavaszi ülésszakának végén, vagyis neki márciusban javaslatot kell tennie a az új struktúra finanszírozására.

A szociális államtitkár hangsúlyozta, hogy az állam kötelezettsége biztosan megmarad a szociális ellátásában, ha egy alapítványi, önkormányzati vagy egyházi intézmény bajba kerül, az állam átveszi. A korábbi híreknek megfelelően valóban vizsgálják a nagyobb egyházi szerepvállalás lehetőségét, de 2012 óta egyház nem vett át új idősgondozó intézményt és ezt nem is erőltetik.

A béremelésért harcoló szakszervezeteknek azt üzente, jövőre még marad a bérkiegészítések és pótlékok átláthatatlan rendszere, életpálya jó esetben jövő év végén, de leginkább csak 2017-től várható.

nepszava.hu