Sajátjogú egyházat alapított Ferenc pápa a magyarországi görögkatolikusoknak Miskolcon

2015.03.20 19:06

A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház (amely a római katolikus érsekség megfelelője) központjává a hajdúdorogi egyházmegyét emelte debreceni székhellyel, élére pedig Kocsis Fülöp eddigi hajdúdorogi püspököt nevezte ki.

Ferenc pápa ezzel egy időben a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, megtéve a Hajdúdorogi Egyházmegye szuffregáneus, vagyis alárendelt egyházmegyéjévé. Élére Orosz Atanáz püspököt nevezte ki.

Új görögkatolikus egyházmegyét is alapított a pápa: a Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztott területből létrehozta a Nyíregyházi Egyházmegyét, szintén a Hajdúdorogi Egyházmegyének alárendelve. Az új egyházmegyét egyelőre szintén Orosz Atanáz vezeti, mint apostoli adminisztrátor.

A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Elnevezésükben a "görög" szó a bizánci szertartásra, a "katolikus" pedig a római katolikus egyházzal, a Vatikánnal való egységre utal.
A magyarországi görögkatolikusok többsége az ország északkeleti táján él.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 179 ezer ember vallotta magát görögkatolikusnak. (A 2001-es összeírásnál 270 ezren nyilatkoztak így.) A népszámlálásokon a felekezeti hovatartozásról nem kötelező nyilatkozni. A Hajdúdorogi Egyházmegye honlapja szerint ma Magyarországon mintegy 300 ezer görögkatolikus hívő él.
A hajdúdorogi egyházmegyét 1912. május 6-án, a miskolci exarchátust 1924. június 4-én alapították.

 

Régi vágyunk teljesült az önállóvá válással

A görögkatolikusok régi vágya teljesült azzal, hogy Ferenc pápa sajátjogú egyházat alapított Magyarországon - mondta Kocsis Fülöp püspök.

Kocsis Fülöp elmondta: a döntés értelmében a görögkatolikus egyház önálló egyházzá vált, eddig ugyanis az esztergom-budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyház volt. Mostantól közvetlenül a pápa alá tartoznak.

Továbbra is marad némi egyházszervezeti hiányosság, fogalmazott, összehasonlításként a romániai helyzetre hivatkozva. Ott ugyanis két metropólia van, a két metropolita közös vezetője a nagyérsek, és ő tartozik közvetlenül a pápa alá.

A metropoliták alá általában 3-3 egyházmegyés püspök tartozik három egyáházmegyével. Magyarországnak egészen a mai napig csak egy egyházmegyéje volt, a hajdúdorogi. Ferenc pápa pénteki döntése értelmében azonban a magyar görögkatolikusoknak is három egyházmegyéjük lett - hangsúlyozta Kocsis Fülöp.

A Miskolci Apostoli Exarchátusból egyházmegye lett, új egyházmegyként pedig a pápa megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét, amelynek területe Szabolcs-Szatmár megyével azonos. Az ország többi területe pedig a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozik, amely most már metropóliai rangú - tette hozzá.

A leendő metropolita ugyanakkor kiemelte: a görögkatolikus püspökök továbbra is a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, és továbbra is a katolikus egyházhoz tartoznak, hiszen a görögkatolikus egyház sajátossága éppen az, hogy bizánci, keleti rítusú, de a katolikus egyházhoz tartozik.

Az egyház saját fejlődése szempontjából igen jelentős, hogy három egyházmegyéjük lett. A keleti egyházaknak ugyanis sokkal kisebb egyházmegyéik vannak, gyakorlatilag egy nagyváros és a környékén élők tartoznak hozzá. A három egyházmegye tehát megadja lehetőséget, hogy a püspök közelebb kerüljön az emberekhez, és ez nagyon sokat jelent a lelkipásztori életben. Egyelőre továbbra is csak két püspöke van az egyháznak, de várják, hogy lesz egy harmadik püspökük is - fogalmazott.
Kocsis Fülöp beiktatását Ferenc pápa követeként Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa végzi majd hétfőn Hajdúdorogon.

mti.hu