Sem bánya, sem vájár nincs elég Orbán tervéhez

2022.07.30 14:36

„Segítenünk kell az embereknek, hogy le tudjanak jönni a gázról ott, ahol erre van lehetőség. Újraindítjuk a Mátrai Erőmű már leállított termelőkapacitásait. A tűzifakivitelt betiltottuk. Meg kell vizsgálni, hogy újra tudjuk-e nyitni a barnakőszén bányáinkat. Az erdőgazdaságoknak pedig előírtuk, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne több tűzifát kitermelni” – mondta Orbán Viktor péntek reggel, a Kossuth Rádióban.

 
Öt-tíz éven belül lehet belőle valami
 
A miniszterelnök láthatóan kiutat keres az elszálló földgázárak jelentette csapdából, erre utal az is, hogy visszanyúlna a fosszilis energiahordozókhoz. Csakhogy a szén és a fa kitermelése közel sem olyan egyszerű, mint iránymutató interjút adni a közrádiónak; a Magyar Hangnak nyilatkozó bányászati szakértők az újraindítás nehézségeire figyelmeztettek.
 
Segítenünk kell az embereknek, hogy le tudjanak jönni a gázról ott, ahol erre van lehetőség. Újraindítjuk a Mátrai Erőmű már leállított termelőkapacitásait. A tűzifakivitelt betiltottuk. Meg kell vizsgálni, hogy újra tudjuk-e nyitni a barnakőszén bányáinkat. Az erdőgazdaságoknak pedig előírtuk, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne több tűzifát kitermelni” 
 
– mondta Orbán Viktor péntek reggel, a Kossuth Rádióban.
 
Öt-tíz éven belül lehet belőle valami
 
A miniszterelnök láthatóan kiutat keres az elszálló földgázárak jelentette csapdából, erre utal az is, hogy visszanyúlna a fosszilis energiahordozókhoz. Csakhogy a szén és a fa kitermelése közel sem olyan egyszerű, mint iránymutató interjút adni a közrádiónak; a Magyar Hangnak nyilatkozó bányászati szakértők az újraindítás nehézségeire figyelmeztettek.
 
Korábbi felvétel
 
Ami a Mátrai Erőmű kapacitásbővítését illeti, Bükkábrányban most is elegendő lignit áll rendelkezésre – több millió tonna – ám ahhoz, hogy az erőmű több áramot termeljen, újabb blokk építésére s szükség lenne. Az pedig nem épült meg, hiába tervezik már vagy 4-5 éve. Emlékeztetőül: az egykor 900 Megawattnyi termelésre létrehozott erőmű most a tervezett mennyiség felét állítja elő, és így biztosítja a magyar energiatorta 16-17 százalékát. Mint a Napi.hu írta, az erőmű épp a közelmúltban állt le teljes napokra; kiesése pedig nem jelentett problémát, a paksi atomreaktorok és a napenergiatermelés kompenzáló hatása miatt.
 
A vájárok és a technikusok képzése talán 3-4 éven belül megoldható, de komoly problémát jelent a tárnákat elöntő víz, különösen az észak-magyarországi bányákban; ezeket mindenképpen vízmentesíteni kellene az újranyitás előtt – ezt már Farkas Sándor Györgyné okleveles bányamérnök, a Miskolci Egyetem docense mondta. Szőkéhez hasonlóan, ő is az újabb bányák megnyitása mellett érvelt, még ha az évekig is eltarthat – a régieket ugyanis betömték, talán csak az Északi-Középhegységben lenne érdemes újra nyitni néhányat szerinte.
 
Jön a nemzeti kályhaprogram?
 
Péntek reggeli beszédében a miniszterelnök kitért rá, hogy elindul az állami kazán- és kályhaprogram, amelynek részleteit Palkovics László miniszter dolgozza ki. Hogy ez a program mit is jelent, arra már nem tért ki, ezért Palkovics tárcájához, a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz fordultunk kérdéseinkkel. Szerettük volna megtudni, hogy a kormány kazán vagy kályhavásárlási pályázatot hirdet-e, és mennyit szánnak erre a projektre, ám kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.
 
Nehéz fába vágta fejszéjét Orbán a favágás nógatásával is: az erdészeteket az elszálló rezsiárak hírére már most megrohanták a lakossági fogyasztók és kereskedők – a Pilisi Parkerdő honlapján is jelezte hogy nem tudnak új megrendeléseket felvenni, a vevőknek meg kell várniuk az őszi kitermelés kezdetét. Ekkor viszont „megnövekedett volumennel”, vagyis vélhetően nagyobb kapacitással tudják majd kiszolgálni a vásárlókat. A fatelepeken akár duplájára is nőtt a tűzifa ára – már ahol még elérhető a tüzelő, hiszen sok helyen kifogytak a készletekből, és akár több száz fős várólistákra veszik fel a leendő vevőket.
 
Megfulladunk, hogy ne fázzunk
 
Az óriási kereslet miatt borítékolhatóan nőni fog a levegőszennyezés aránya – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport. Hogy mennyivel, az még nem megbecsülhető, függ a következő tél szigorától, a széljárástól is, ám a szilárd tüzelés komolyan károsítja majd egészségünket – különösen azokon az elszegényedett vidékeken, ahol fa híján rongyot, gumit, háztartási hulladékot dugnak a kályhába. Magyarországon évente eddig is több mint 12 ezren haltak meg évente a légszennyezettség következményeként; a rég nem tisztított kémények, pult alól vett nedves fa és a hulladékégetés hatására pedig biztosan megnő a szénmonoxid-mérgezéses esetek száma is.
 
Ráadásul, a fokozott fakitermeléssel éppen az életadó levegőt vesszük el magunk elől. „… azok a fák, amiket ,azért égetünk el ebben az évben, hogy melegen tartsuk a szigeteletlen épületeket, 50-70 év múlva nőnek meg újra, s alkotnak ökológiai szempontból is értékes faültetvényt és erdőt” – mutatott rá a Magyar Hang kérdésére a környezetvédő csoport.
 
forrás: Koncz Tamás
magyarhang.hu / napi.hu