Simán elbukhatja a nyugdíját: sokan nem ismerik ezt a szabályt

2016.01.24 11:43

Bár idén januártól emelkedik a nyugdíj összege, a legtöbb esetben ez még mindig csak éppenhogy elég a megélhetéshez. Jövedelemkiegészítésként ugyan sokan próbálnak meg a nyugdíj mellett munkát vállalni, idősebb korban már kevesebb a lehetőség, ráadásul az erre vonatkozó a jogszabályok között sem könnyű eligazodni. Amit érdemes tudni a nyugdíj melletti munkavállalásról.

 

Idén januártól az átlagos öregségi nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedik, így a tavalyi 107 836 forintos öregségi átlagnyugdíj összege 109 561 forintra nő. Az emelkedés minden területet érint, tehát 1,6 százalékkal növekednek a hozzátartozói nyugdíjak és rokkantsági járadékok is. Ez azonban a legtöbbeknek még mindig csak a megélhetésre elég, így sokan próbálnak meg munkát vállalni a nyugdíj mellett.

Épphogy elég a megélhetésre
A háztartás-statisztikai adatok szerint az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő családokhoz képest nem tekinthető kedvezőtlennek, hiszen a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani azt is, hogy a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásánál magasabb a rezsi aránya.

A KSH adatai szerint a nyugdíjasok gyógyszerekre a jövedelmük 6 százalékát költik, míg az aktív keresőknél ez az arány kevesebb, mint 2 százalék. Jellemzően kevesebbet költenek ruházkodásra és tartós fogyasztási cikkekre, ugyanis a nyugdíj összege legtöbbször csupán elsődleges szükségleteik kielégítésére elég.

Ráadásul szakemberek szerint a helyzet nem igazán fog javulni, ugyanis míg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt, addig a következő évtizedekben folyamatosan nő majd az idősek aránya.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2060-ban már két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre a mai néggyel szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik, és valószínűleg az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkeni fog a következő évtizedekben.

 

Sokan dolgoznának, keveseknek sikerül
A ténylegesen munkát végző nyugdíjasok száma lényegesen elmarad attól, mint ahány nyugdíjas dolgozni szeretne. A megkérdezettek felének az elképzelései között szerepel, hogy nyugdíjasként is vállal munkát valamilyen formában, de a teljes vagy részmunkaidőben visszatérni szándékozók közül csak kétharmaduk tudja megvalósítani elképzeléseit: a nyugdíj mellett kötetlen munkaidőben dolgozni szándékozó férfiak 40, míg a nők 36 százalékának sikerül újra bekapcsolódnia a munkaerőpiacra.

Azoknak az embereknek, akik röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszítik el a munkájukat, kevés lehetőségük van a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésre.

Tapasztalati úton szerzett információnk alapján mondom, hogy az ilyen emberek lehetetlen helyzetbe kerülnek. Az utolsó, nyugdíj szempontjából fontos évek jövedelme lecsökken, a járulékbefizetés úgyszintén, ez lényegében ellehetetleníti a helyzetét - és nem csak aktuálisan, hanem a jövőre nézve is

- mondta Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke.

A KSH adatai alapján európai összehasonlításban az itthoni idősek foglalkoztatási aránya különösen alacsonynak számít, és lényegesen elmarad az európai átlagtól.

 

Milyen lehetőségei vannak a nyugdíjasoknak, ha dolgozni akarnak?
Magyarországon például a közszférában az alkalmazott szabályok miatt kötelező a korhatár betöltésekor nyugdíjba menni, de vannak egyéb lehetőségek is, ha valaki a nyugdíj mellett szeretne munkát vállalni.

Ahol az aktivitás, a munka anyagi előnyökkel jár, ott nyilván a gazdálkodó, vállalkozói szféra adhat lehetőséget, de tudomásunk van egy jó kezdeményezésről: a diákmunka-szövetkezetek mintájára szerveznek nyugdíjas munkaszövetkezeteket. Információink szerint most "próbaüzem" van, a vállalt munkaterületek: beteggondozás, gyermekgondozás, ipari szakmunkák, kertgondozás, intelligens ügyintézés. Emellett pedig  a közösség, a család körében végzett önkéntes munka jelentőségét is hangsúlyozni kell

- fejtette ki Némethné Jankovics Györgyi.


Idén indul el a Nők 40+ program, amellyel elősegítik az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem bíró nők foglalkoztatását, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzését. A programban azok a legalább 1 hónapja álláskeresőként nyilvántartott nők vehetnek majd részt, akik 60. életévüket betöltötték, esetükben a jogosultsági idejüket nem veszik figyelembe. Beléphetnek továbbá az 55. életévüket betöltöttek is, nekik azonban rendelkezniük kell legalább 37 év jogosultsági idővel. Azoknak a munkaadóknak, akik vállalják, hogy a program keretében foglalkoztatják a célcsoportba tartozó nőket, a munkabér és a ténylegesen kifizetett szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 százalékát téríti meg az állam. A munkaerőpiaci program 2016. január 1-jétől 2016. április 30-ig tart.

 

Ki és hogyan dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett?
Az ellátás szüneteltetése nélkül és a kereset mértékétől függetlenül nyugdíj mellett dolgozhatnak:

  •     azok az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akik többek között nem állnak közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban
  •    azok az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülő személyek, akik nem Magyarországon vagy más EU/EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény területi hatálya alá tartozó országban folyatatnak keresőtevékenységet


Milyen járulékokat kell fizetni?
A nyugdíjas a keresőtevékenységéből eredő járulékfizetési kötelezettség alól nem mentesülhet. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ha pedig szünetel a nyugdíj folyósítása, akkor 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak nyugdíjjárulékot, illetve a társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF).

 

Kikre vonatkozik a keresetkorlátozás?
Azoknak, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.  Mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2016-ban 111 000 forint x 18 = 1 998 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti.

Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell - tudatta a Pénzcentrummal az ONYF.

Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásának folyósítását szüneteltetni kell akkor is, ha közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban áll. A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő személynek pedig bejelentési kötelezettsége van az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága felé.

 

Bónusz és büntetés is járhat
Abban az esetben, ha a korbetöltött személy nyugdíjának megállapíttatása nélkül tovább dolgozik, és szolgálati időt szerez, bónuszt kaphat, amelynek mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ugyanakkor akik korhatár előtti ellátás mellett feketén dolgoznak, és nem jelentik be az adóhatóság felé a keresőtevékenységüket, akkor a nyugdíjfolyósító nem fizeti többé az addig megállapított nyugdíjat, ráadásul a megszüntetés után az ellátott már nem kaphat sem korhatár előtti ellátást, sem pedig szolgálati járandóságot.

penzcentrum.hu