Sivataggá válnak Európa termőföldjei

2019.11.06 07:29

Az iparszerű mezőgazdaság nyomán a kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli „sivatagként” funkcionálnak.

Fotó: Mint Images
 
Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik, a riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.
 
Európa vezető kutatói, összesen 2500 tudós ezért nyílt levélben szólítja fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika (KAP) gyökeres átalakítására és a természeti értékek pusztításának megállítására. Az Európai Parlamenthez eljuttatott levélben az aláíró szervezetek állítják:
 
tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával.
 
Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményéből.
 
Iszonyú mértékű a pusztulás
 
A Közös Agrárpolitika támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, ennek legnagyobb része ugyanakkor az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz, víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.
 
Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55 százalékos csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76 százalékkal csökkent.
 
A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy Ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.
 
Hazánkban is egyre rosszabb a helyzet
 
Az MME húsz éve folytatott monitoringtevékenysége – MMM-program, azaz Mindennapi Madaraink Monitoringja – alapján Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is az nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók.
 
A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62százalékának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25 százalékkal
 
– emeli ki Prof. Dr. Szép Tibor egyetemi tanár, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, az MMM program szakmai irányítója.
 
Sivatagok
 
Hozzáteszi, hogy e jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi.
 
Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli „sivatagként” funkcionálnak.
 
A jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (például fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagyteljesítményű gépek alkalmazása.
 
24.hu