Sokan hibáznak a gyümölcsfák gondozásakor: ezeket rontják el a legtöbben

2022.06.25 14:12

A gyümölcsfáinkat károsíthatja számtalan gombabetegség, illetve állati kártevők: tetvek, molyfélék, atkák, amelyek nagyban befolyásolhatják a gyümölcsök piaci értékeit. Egy jó kertész mindig éberen figyel, beszédes számára a növény változása, ezért összeszedtük milyen nehézségekkel kell szembenéznie a gyümölcstermesztőknek.

 
Sodrómolyfélék (Almamoly, Almailonca, Szilvamoly, Körtemoly, Kajszimoly, Barackmoly, Keleti gyümölcsmoly)
 
A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák - az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat. A sodrómolyfélék közül eddig 73 faj minősül kártevőnek. Ide sorolható az alma- és a körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly. A nyári nemzedékek kártétele általában súlyosabb, mint a tavaszié, mert a kártevők egyedszáma a tenyészidőszakban nő, viszont a gyümölcsmennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb. Rendszeres védekezés hiányában a gyümölcsmolyok akár 100%-os termésveszteséget is okozhatnak.
 
Pajzstetű
 
A körülbelül gombostűfej méretű pajzstetvek a növények nedveid szívogatják, majd szépen megtelepedve és haladva tovább, felesleges cukros levet - úgynevezett mézharmatot hagynak maguk mögött. A viaszos pajzstetvek által kiválasztott mézharmat tovább súlyosbíthatja a károkat, ugyanis fekete korompenészt tartalmaz, és elősegíti a különböző vírusok elterjedését. A nőstény pajzstetvek a pajzsuk alatt hozzák létre apró és alig észrevehető lárváikat, amelyek a pajzs alól kimászva a növényeken szétterjednek, és letelepednek. Sajnos a fiatal lárvák nagyon könnyen terjednek, és fertőznek meg más növényeket, hiszen akár csak ha hozzáérünk terjeszthetjük, de a szomszédos növényekkel összeérő leveleken is át tudnak mászni. Olajos lemosó permetezéssel rügyfakadás előtt, illetve mechanikus kéregtisztítással, ahol csak lehetséges. Június elején sima rovarölő szerekkel a sérülékenyebb lárvák ellen lehet tenni, amelyek még nem növesztettek pajzsot.
 
Levéltetvek
 
Elsősorban szárazabb időben tavasz végén, nyár elején támadják meg a gyümölcsfák friss leveleit és a zsenge termést. Elszívják a tápanyagot, illetve szúrásaik nyomán más fertőzéseknek is kaput nyitnak. Szívogatásuk hatására a fák levelei összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek. Az új levelek lassabban képződnek, a hajtások növekedésének leállásához is vezethet, a növények kondíciója ezáltal egyre jobban gyengül. A tetvek az általuk ürített mézharmattal szennyezik gyümölcsfáinkat, a mézharmaton megtelepedő korompenész pedig az asszimiláció felületet csökkenéséhez vezet. A korompenész által fertőzött gyümölcsök piaci ára is csökken, így érdemes odafigyelni ezekre az ádáz kártevőkre. Permetezéssel, kontakt- és felszívódó rövarölőkkel lehet védekezni ellenük.
 
Amerikai lepkekabóca
 
Hazánkban viszonylag frissen, Észak-Amerikából betelepült nagyon invazív kártevő. Ürüléke mézharmatos, így a korompenész táptalaja. A bokrokon, fákon augusztustól nagy tömegben megfigyelhető. Jellegzetessége, hogy zavarásra pattanva menekül, majd szárnyra kapva elrepül. Az 1-5 mm nagyságú lárvák a levelek fonákán az erek mentén, frissen növő hajtásokon kolóniákban élnek. Jelenlétüket a lárvákon lévő hófehér viaszszálak és a viaszváladék jellegzetes külleme mutatja. Nehéz ellene védekezni, mivel a rovar viaszos testnedvvel védi magát. A tetvekkel ellentétben nagyon pattogva ugrál, illetve repül is. Május végén tapadássegítő permetezéssel a fiatal egyedeket lehet elpusztítani, illetve kiskertekben a fertőzött telepeket kézzel leszedve megsemmisíteni.
 
Körte levélbolha
 
A körte legveszélyesebb kártevője a körtelevélbolha. Fertőzés esetén a levelek a keletkező mézharmattól ragacsosak lesznek, majd idő előtt lehullanak, a termés pedig nem nő meg rendesen, deformálódik, gyorsan megromlik. A kártétel nyomán másodlagos fertőzések jelennek meg, pl. vírusbetegségek. Gyakran látható a károsodott részeken penészgomba, főleg korompenész, de más Aspergylus fajok is. A körtelevélbolhák imágó alakban telelnek át a kéregrepedésekben, a lehullott levelek alatt, a tömeges tojásrakás után pedig a kikelt lárvák szívogatással károsítanak. Teljes kifejlődésükig öt lárvastádiumon mennek keresztül. Kora tavasztól késő őszig, egészen a fagyok beálltáig aktívak. Évente akár 5-6 nemzedékük is kifejlődhet.
 
Piros gyümölcsfa takácsatka
 
A Piros gyümölcsfa takácsatka is szinte minden gyümölcsfa kártevője, így nem maradhatott ki a listából. Az áttelelő peték csoportokba tömörülve rendszerint a fa érdesebb részein jelentkeznek a fa kérgén, vagy ágak mentén. A peték a rügyezés időszakában jelennek meg. A fiatal takácsatkák virágokkal és levelekkel táplálkoznak. A meleggel egyidejűleg a takácsatkák száma is megnövekszik. Évente akár 6-7 generáció takácsatka is megjelenhet, számuk augusztusban lecsökken. A nőstények augusztusban teszik le a telelő petéiket. Az atka szívása nyomán káros enzimek jutnak a növénybe, a szívás helyén elpusztul a klorofil, így a növények nem tudnak fotoszintetizálni. A szívás helyén fokozódik a párolgás, így a levelek súlya csökken. Az így károsodott levelek idő előtt lehullanak. Az atkának nincs szövedéke, a levél színén és fonákján egyaránt károsít.
 
Lisztharmat
 
A lisztharmat fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken, amely szinte bármelyik gyümölcsfán vagy haszonnövényem megjelenik. Ez nem pusztán esztétikai gond: a növény nem tud kellően fotoszintetizálni, a fertőzött virágok morfológiailag megváltoznak, a szirom-és a csészelevelek is megvastagodnak, a sziromlevelek zöldesekké válnak, a porzók összenőnek, a virágok elszáradnak és lehullanak. A termés erősen károsodhat, bár a növény teljes egészére nézve nem súlyos a kár, mégis a gyümölcs piaci értékének csökkenéséhez vezet.
 
 
Monília
 
Visszatérő probléma a monília, amelyet szinte minden kertész ismer valamilyen formában. Jellegzetessége, hogy a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek, a virágok és a fiatal termések pedig megbarnulnak és elszáradnak. A levelek, illetve a sarjhajtások elfonnyadnak, és a megtámadott gallyakkal együtt elszáradnak. A fertőzött helyeken gyakran indul be a mézgafolyás. Monília ellen virágzáskor kell permetezni. Ez a gombabetegség szinte minden gyümölcsöt megtámadhat. Téli lemosó permetezéssel és az elhullott gyümölcsök összeszedésével sokat tehetünk ellene.
 
Tűzelhalás
 
A tűzelhalás kórokozója egy súlyosan fertőző, a kéreg alatt áttelelő baktérium, mely elsősorban az almát, körtét, berkenyét támadja meg, és akár az egész fa pusztulását okozza. A tűzelhalás ellen nincs védekezési mód, a tünetek megjelenésekor a beteg részeket azonnal el kell távolítani és megsemmisíteni. A metszőollóval való terjedésének megelőzése érdekében a hypos fertőtlenítés mindenképpen szükséges.
 
Tóth Enikő
agrárszektor.hu