Súlyos jelentést közöltek Magyarországról: ebben csak Romániát előzzük az EU-ban

2022.06.28 18:31

A magyar kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. De hogy állunk valójában a digitalizációval uniós szinten? Ismét a lista végén vagyunk: nyitottak vagyunk rá, de még mindig nem foglalkozunk ezzel eleget.

A vállalkozások számára nagy változást tud hozni a digitalizáció, és az intelligens megoldások, technológiák bevezetése. Abban a magyar vállalkozások is egyet értenek, hogy a fejlődéshez, és a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a digitalizáció. Ezen kívül a mesterséges intelligencia használata, valamint az Internet of Things (IoT) intelligens környezet használata is nagyban hozzájárulhat egy vállalkozás fejlődéséhez.
 
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a gépek számára azt, hogy tanuljanak, és bizonyos fokú autonómiával döntéseket is hozzanak a meghatározott célok elérése érdekében, míg az Internet of Things (IoT) intelligens környezetben a gépek, eszközök, érzékelők vagy rendszerek összekapcsolódnak, és az interneten keresztül kommunikálhatnak egymással. Ez már a digitalizáció legmagasabb foka, ami az Európai Unióban sincs még annyira elterjedve, viszont a digitalizációban a többség jól teljesít - nem úgy, mint mi.
 
Mit tud ez a két technológia?
 
A legfrissebb Eurostat összesítése pont azt vizsgálja, hogy mennyire terjedtek el az intelligens technológiák az unión belül. Vannak országok, ahol jól állnak az okos megoldásokkal, azonban a régiónkban ez a szám nem annyira magas. 2021-ben az Európai Unióban megtalálható vállalkozások mintegy 8 százaléka használta a mesterséges intelligenciát a munkafolyamatok megkönnyítésére, és 29 százalékuk pedig az IoT intelligens környezetet.
 
A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a gépek számára azt, hogy tanuljanak, és bizonyos fokú autonómiával döntéseket is hozzanak a meghatározott célok elérése érdekében, míg az Internet of Things (IoT) intelligens környezetben a gépek, eszközök, érzékelők vagy rendszerek összekapcsolódnak, és az interneten keresztül kommunikálhatnak egymással. Ez már a digitalizáció legmagasabb foka, ami az Európai Unióban sincs még annyira elterjedve, viszont a digitalizációban a többség jól teljesít - nem úgy, mint mi.
 
Mit tud ez a két technológia?
 
A legfrissebb Eurostat összesítése pont azt vizsgálja, hogy mennyire terjedtek el az intelligens technológiák az unión belül. Vannak országok, ahol jól állnak az okos megoldásokkal, azonban a régiónkban ez a szám nem annyira magas. 2021-ben az Európai Unióban megtalálható vállalkozások mintegy 8 százaléka használta a mesterséges intelligenciát a munkafolyamatok megkönnyítésére, és 29 százalékuk pedig az IoT intelligens környezetet.
 
A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.
 
 
forrás: index.hu