Surányi: az MNB tudatosan gyengíti a forintot

2019.09.10 12:42

Minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdőjelet lehet megfogalmazni - állapította meg Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. Véleménye szerint túlságosan prociklikus a magyar gazdaságpolitika, ez idővel inflációt okoz, miközben az MNB tudatosan gyengíti a forintot.

Élénk vita folyik a magyar kormányon belül is arról, hogy aranykorban élünk-e - mondta Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. A közgazdász ebben nem foglalt állást, viszont erős véleményt fogalmazott meg a jelenlegi gazdaságpolitika kapcsán.

Szavai szerint minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdést lehet megfogalmazni
 
Fotó: napi.hu
 
 
Nagy a száguldás
 
A gazdaság egyértelműen száguld: idén a tavalyihoz hasonló, 5 százalékhoz lehet közel a GDP-bővülés üteme, így a magyar fejlettség elérheti az uniós átlag 72 százalékát. A látszólag gyors tempó ellenére azonban a régió elhúzott mellettünk. Például 2010-2018 között a balti államok 17-21 százalékkal zárkóztak fel az európai átlaghoz, a magyar gazdaság viszont csak 7 százalékra volt képes.
 
Kiugróan alacsony a magyar felzárkózási ütem az egy főre jutó fogyasztásban, ott ugyanis csak 6 százalék volt 2010-2019 között a javulás. Hasonlóan rossz a helyzet a termelékenységnél: 2010-2019 között a növekedés mértéke összesen 9-10 százalék, azaz az éves átlag 1 százalék alatti - ez megegyezik a fejlett Európa átlagával -, ehhez képest például a lengyelek bő kétszeres ütemet hoztak össze.
 
Itthon mindenki a gázra lépett
 
A 2018-2019-es magas GDP-ütem a 2,5 százalék körüli potenciális növekedés felett jár. Ennek a fő oka az erőteljes prociklikus gazdaságpolitika, amelyet a fiskális, a monetáris és a jövedelempolitika egyaránt maximálisan segít - állapította meg Surányi György.
 
A jelek szerint a magyar gazdaságpolitika nem fogadta meg az 1995 előtti és a 2001-es időszak fő tanulságát, amely úgy szól: a fenntartható növekedést az exportnak és a magánberuházásoknak kell húzniuk. Ettől az útról látványosan letért a magyar gazdaság az utóbb három évben - miközben az egyensúlyi mutatók nem álltak fejre.
 
Ez az erózió egyelőre nem olyan erős, hogy az veszélyeztetné a jelenlegi gazdaságpolitika fenntarthatóságát
 
- fogalmazott az MNB volt elnöke.
 
Az egyik fontos növekedési alapot az uniós források felhasználása jelenti - ez azonban Surányi szerint nem folytatható a végletekig, főleg mert az unió idővel egyre kevesebb forrást biztosít. Ez ugyanolyan keresletteremtést jelent, mintha a fiskális vagy a monetáris politika lépne.
 
A másik bázist a túlzó költségvetési források jelentik.
 
A harmadik növekedési oldalt a negyedévről negyedévre lazuló monetáris politika jeleneti. A növekvő negatív reálkamatszint ugyanis egyre erősebb hitelezési stimulust jelent. A hozamgörbe hosszú oldalát pedig az MNB művi úton szorítja le az állampapírok hosszú oldalát. Az MNB nemkonvencionális eszközeinek alkalmazása indokolt volt 2013 és 2016 vége között, ma már azonban nem - szól az értékelés. A jegybank akkor stimulálja a hitelezést, amikor már nincs erre szükség.
 
A magyar jegybank tudatosan gyengíti a forintot - jelentette ki Surányi György. Ehhez az egyik fontos eszközt az alacsony reálkamat jelenti.
 
Csakhogy naiv dolog egy kicsi nyitott, gazdaságban megmondani, hogy az árfolyam hova menjen
- mondta a volt jegybankelnök.
 
Az árfolyam befolyásolását a kormány azzal is segíti, hogy a devizapiac helyett az MNB-nél váltja át az euróban beérkező uniós forrásokat.
 
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jövedelempolitika is prociklikus: a korábbi évek két számjegyű üteme után idén is összejön 7 százalék körüli reálbér-emelkedés.
 
Nem lesz ennek jó vége?
 
Az elmúlt két év gyors gazdasági növekedése nem fenntartható: bár a jelenlegi kormányzat nem szereti a tankönyvre való hivatkozást, de az bizonyos, hogy a tartós túlkereslet nyomán idővel beindul a belső fogyasztás és az infláció. Ez zajlik jelenleg a szemünk előtt - mondta a közgazdász.
 
Bár lehet azt mondani, hogy (az import beindulása miatt - a szerk.) van újra lehetőség az adósság növelésének, ez azonban nem volna szerencsés, különösen a mostanihoz hasonló, nem versenyképes szerkezetben. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, akkor a következő években egyszerűen elfogy az elérhető munkaerő.
 
Jelenleg nincs olyan eszköz, ami megakadályozza az infláció növekedését. Akkor nyomjuk a gázt, amikor már nincs további mozgástér, az élénkítés kikezdi az egyensúlyt néhány év alatt - foglalta össze a helyzetet Surányi György.
 
És eközben a világban
 
A világgazdaságban ami biztos, az a bizonytalanság - mondta a közgazdász. Értékelése szerint a világgazdaság lassul, de recesszió egyelőre nincs. A jó hír az, hogy a recessziók gyakorisága az utóbbi 40 évben csökkent, ezzel együtt bizonytalan a következő eljövetelének ideje. Az is jól látszik azonban, hogy tele van a világ kockázatokkal: a globális kereskedelmi háború és nyomán egy esetleges leértékelési háború, brexit és az olasz helyzet egyaránt veszélyes lehet. Az is igaz, hogy idővel önbeteljesítő lehet egy negatív várakozás - a többségi vélemény jelenleg az,hogy a következő válság valószínűleg kisebb lesz a 208-2009-esnél.
 
Domokos László
napi.hu