Szakértő: Szakítani kell az Orbán-kormány kőszívű nyugdíjrendszerével (+videó)

2022.09.01 08:18

Simonovits András közgazdász szerint ugyanis a rendszer „fenntarthatatlanná lesz”. Mint azt a nyugdíjszakértő az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kifejtette: álláspontja szerint a kulcskérdés a méltányosság, amit például a 13. havi nyugdíjak „kiegyenesítésével”, mindenki számára azonos összeg juttatásával lehetne elérni.

 

Simonovits András közgazdász szerint ugyanis a rendszer „fenntarthatatlanná lesz”. Mint azt a nyugdíjszakértő az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kifejtette: álláspontja szerint a kulcskérdés a méltányosság, amit például a 13. havi nyugdíjak „kiegyenesítésével”, mindenki számára azonos összeg juttatásával lehetne elérni.
 
Bár csak februárban esedékes, Simonovits a 13. havi nyugdíjról szóvá tette: lengyel mintára kaphatna minden jogosult azonos összeget. „Ez sokat segítene a kisnyugdíjasokon, és persze fájna a nagynyugdíjasoknak, de elviselik” – fogalmazott. 
 
Prémium
 
A nyugdíjprémium a szabály szerint akkor jár, ha az országban 3,5 százaléknál gyorsabb a GDP-növekedés. 
 
A szakértő – mint elmondta – nagyon meg lesz lepve, ha az éves növekedés eléri ezt a számot. Ha mégis, reméli, hogy a kormány „gáláns” lesz, ahogyan tavaly is az volt, és mindenkinek biztosítják a maximum 60 ezer forintos prémiumot, annak is, akinek csak ennek fele járna.
 
Korrekció
 
Simonovits András „nevetségesnek” nevezte, hogy a kormány januárban 5 százalékos infláció-előrejelzéssel indított. Júliusban aztán 3,9 százalékkal pótolták az elmaradást, de már akkor 14 százalékos inflációnál jártunk, és, ha az üzemanyag-árstopot teljesen megszüntetik, ez tovább fog emelkedni – vélekedett a közgazdász. De a szakértő szerint a rezsi drágulása is hasonló hatást érhet el. A kormány viszont „hanyag munkát végez” és nem számolja ki, hogyan fogja ez érinteni a különböző fogyasztói csoportokat – nehezményezte Simonovits, és hangsúlyozta: ahogy azt az MNB is közzétette, 20 százalékos infláció is elképzelhető.
 
Élelmiszerek és lakhatás
 
Simonovits András egy táblázatban mutatta meg, hogy a teljes fogyasztásban két cikk: az élelmiszerek és a lakhatás súlya hogyan változik az eltérő jövedelműek között. Míg a legszegényebbek fogyasztásában átlagosan 33 százalékot tesznek ki az élelmiszerek, a leggazdagabbaknál ez 21 százalék, és hasonlóan oszlik el a lakhatás költsége is. 
 
A magas jövedelműek meg tudják fizetni ezeknek a területeknek az áremelkedését és „hitelezni is tudnak a kormánynak”, de a szegényebb rétegben, ahol a létszám sokkal magasabb, „sokan vannak, akik nem tudják kigazdálkodni”.
 
Szerintem a kormánynak kellene a más országokban is használt általános egyszeri segélyt nyújtani. A legegyszerűbb technikailag, hogy minden magyarnak küld egy 100 ezer forintos csekket. És ne mondja azt, hogy nincs pénze, mert most dob ki a Vodafone-ra több száz milliárd forintot” 

– hangoztatta a nyugdíjszakértő.
 
Ezt a juttatást lehetne finomítani úgy, hogy a családnagyságot és anyagi hátteret is figyelembe veszik, de akkor az „adminisztráció poklába kerülünk” – fűzte hozzá Simonovits András.
 
Az egyszeri juttatás mellett a szakértő méltányosabb lakhatási támogatást sürget: szerinte „az elég kőszívű Angliában” is kapnak a szegényebb háztartások lakás- és fűtéstámogatást.
 
„Nem lehet mindent az indexálással elintézni, nem lehet minden nyugdíjasnak úgy növelni a nyugdíját, hogy az pont neki a tavalyi fogyasztását garantálja” – összegezte a szakértő. 
 
Simonovits pontosabb támogatási rendszert tart szükségesnek, amiről „a politikai pártoknak le kéne ülni” egyeztetni, mert ennek hiányában „nagyon nagy baj lehet” – figyelmeztetett.

 

 

atv.hu