Száz magyarból csak négy készít végrendeletet

2017.04.26 11:47

Száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet Magyarországon, pedig tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint.

 
Míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság 45 százaléka végrendelkezik, addig hazánkban ez az arány csupán 4 százalékra tehető – mondta Csillag Attila közjegyző
 
Több százezer magyar végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek. Budapesten százból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb.
 
A MOKK becslése szerint 300 ezer lehet a házilag készült, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeletek száma, melyeket nem látott közjegyző. Ezek jó eséllyel támadhatók. Tipikus hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, nincs minden oldal aláírva, valamint az, hogy olyan tanúval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl.
 
 
Sokan úgy látják időskorig nem kell végrendelkezni
 
– Sokan úgy gondolják, hogy még túl fiatalok végrendelet készítéséhez, ráérnek azzal. Úgy vélik, hogy végrendelkezni akkor kell, ha már életük végéhez közelednek vagy súlyos betegségben szenvednek. Nem gondolnak bele, hogy sok családi konfliktust előzhetnének meg, ha haláluk esetére már előre meghatároznák, mi legyen az általuk összegyűjtött vagyon sorsa. Azzal, hogy végrendelkezünk, nem jelenti azt, hogy meg akarunk halni, bár sokan gondolkodásmódjukban még mindig csak a közelgő halál függvényében készíttetnek végrendeletet. 
 
További oka lehet annak, hogy kevesen végrendelkeznek, hogy a jogszabály is meghatározza végrendelet hiányában az örökhagyó hagyatéka hogyan osztódjon szét az örökösök között, és nem akarják a törvény által felállított rendet befolyásolni. Pedig a jogszabályok is – így az új Polgári törvénykönyv – ma már nem a törvényes, hanem a végrendeleti öröklést helyezik az elsődleges helyre.
 
 
Nem csak természetes személy örökölhet
 
– Elmondható, hogy elsősorban az idősebb korosztály tagjai keresik fel a közjegyzőt, és gyakran előfordul, hogy a halálos ágyhoz hívják – folytatta Csillag Attila. – Ahol nincs közvetlen leszármazó, egyenesági rokon, gyakrabban készül magán- vagy közokiratba foglalt végrendelet. A rokonok nélkül élő idős személyeket szomszédaik, barátaik ápolják. A végrendelkezők a hálájuk jeléül a nekik segítséget nyújtókat teszik örökösükké. Mivel az élettársi kapcsolat nem keletkeztet öröklési joghatást, gyakori, hogy a végrendelkező az élettársát jelöli meg örököséül.
 
Nem jellemző, hogy olyanok végrendelkeznének, akiknek túl nagy a vagyonuk, de megtörtént már, hogy ilyen személy a vagyontárgyait az általa megjelölt rokonok és hozzátartozók között osztotta szét végrendeletével és nem a törvényre bízta e feladatot. Ugyancsak előfordul, hogy a végrendelkezők vagyonukat egyházakra, idősek otthonára vagy meghatározott vagyontárgyaikat közintézményekre (múzeum, önkormányzat) hagyják.
 
 
A megtámadhatatlan végrendelet ismérvei
 
Egyre több hagyatéki ügyben fordul elő, hogy ha a végrendeletet az örökhagyó saját maga készíti, nem veszi figyelembe a jogszabály által előírt formai követelményeket. A Polgári törvénykönyv pontosan meghatározza, hogy milyen alaki és tartalmi kellékekkel kell rendelkezni egy végrendeletnek ahhoz, hogy érvényes legyen. A formai szempontból érvénytelen végrendelet, még ha tartalmában érvényes rendelkezést tartalmaz is, csak nagyon ritka esetben válhat a hagyaték átadásának alapjául. A végrendeletnek számos alaki és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, ami attól is függhet, hogy magánokiratba foglalt vagy közokiratba foglalt végrendeletről van szó. Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvénytelenségének gyakori oka, hogy a végrendelkező nem látta el keltezéssel. A magánvégrendelet minden lapját sorszámozással, aláírással kell ellátni, a más által írt magánvégrendelet érvényességéhez két tanú aláírása is szükséges. A végrendelkező általában minden ingatlan és ingó vagyonáról rendelkezik, de előfordul, hogy az örökhagyó kizárólag a vagyona egy részét juttatja a végrendeleti örökösnek. A leggyakrabban előforduló vagyontárgyak: ingatlan, bankszámla, gépjármű, egyéb vagyoni értékű jogok (szerzői jogok, üdülőhasználati jog). 
 
vilaggazdasag.hu