Százmilliárd forintnyi élelmiszer landol évente a kukában

2016.11.19 06:24

Idehaza éves szinten körülbelül negyven kilogramm élelmiszert pazarol el egy ember.

Panaszkodunk, hogy drága az élelmiszer, és mi, magyarok, európai viszonylatban nem éppen magas fizetésünk miatt is, hajlamosak vagyunk inkább az árat nézni a hűtőpultnál, és kevésbé figyelünk a minőségre. Eközben azonban elképesztő mennyiségű élelmiszer landol a szemeteskukában évről évre.

– Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék jön létre az élelmiszerláncban – közölte Cseh Balázs, az Élelmiszerbank Egyesület elnöke hozzátéve, hogy majdnem e mennyiség negyede a háztartásokban keletkezik.

A döbbenetes adat egy pénteki, élelmiszer-pazarlás elleni konferencián hangzott el Budapesten. Itt értesülhettünk a globális képről is.

– Minden évben 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a világban, ami az összes megtermelt élelmiszer egyharmada. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy 755 millió ember éhezik a Földön – mondta Thúróczy Áron, a FAO (az ENSZ élelmezéssel és mezőgazdasággal foglalkozó szervezete) európai és közép-ázsiai regionális irodájának munkatársa a tanácskozáson.

Szakemberek szerint a Magyarországon kidobott élelmiszer harmada megmenthető volna, ha nem vásárolnánk feleslegesen vagy tárolnánk helytelenül az élelmiszereket. Az elkerülhető élelmiszer-hulladék évente 100 milliárdos veszteséget okoz a magyar háztartásoknak. Amennyiben a lakosság körültekintőbben vásárolna, ezt a lényegében ablakon kidobott pénzt sokkal jobb minőségű élelmiszerekre költhetné.

Az EU statisztikai adatokon nyugvó becslése alapján idehaza éves szinten 39 kilogramm élelmiszert pazarol el egy ember, ám a valóság ennél is szörnyűbb. A Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös méréseken alapuló becslése szerint 46 kilogramm élelmiszer-hulladékot „termelt” egy állampolgár 2014-ben. Tőlünk nyugatabbra még borzasztóbb a helyzet: az Egyesült Királyságban 137, Luxemburgban 133, Hollandiában 113, Franciaországban és Svédországban 100 kilogramm az egy főre jutó éves élelmiszer-hulladék.

A magyar háztartásokban leginkább a sütőipari termékeket dobjuk ki, majd az otthon előállított, de megromlott vagy „réginek” ítélt ételmaradékok következnek, de sok tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget, nyers húst, felvágottat is a szemétbe dobunk. A Nébih és a Szent István Egyetem felmérése a magyarok szokásait vizsgálva arra is rávilágított, hogy a vásárlók közel negyede tudatos fogyasztó, több mint tíz százaléka azonban rendkívül pazarló. Kimutatták azt is, hogy az idősebbek jobban értékelik az élelmiszert, továbbá, hogy minél gazdagabb valaki, annál többet pazarol, noha végzettségéből adódóan jobban tudatában van a pazarlásának.

Kasza Gyula, a Nébih programvezetője kijelentette: az élelmiszer létszükségletből „eldobható” tömegcikké vált, szórakozás, újdonságkeresés, reprezentáció tárgyává, illetve események, ünnepek, vendéglátások velejárójává. Aláhúzta: száz év alatt ugyanazért a fogyasztói kosárért 9,5 óra helyett már csak 1,7 órát kell dolgoznia egy amerikai állampolgárnak. – Az Egyesült Államokban az elmúlt 100 évben 85 százalékkal csökkent a tojás ára – az emberek értéktelenként kezelik a könnyen elérhető dogokat – állapította meg Zsigó Róbert, élelmiszer-felügyeletért felelős államtitkár.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke rámutatott: a társadalom elvált a vidéki életformától, ezért előtérbe került a tárolás, a hűtés megoldása, a minőség megőrzése, ami összefüggésben van a romlékonysággal és a pazarlással. Ez a jövőben csak fokozódni fog, hiszen a prognózisok szerint 2050-re 9 milliárd ember él majd a Földön, nagy részük városokban. A városiasodással ugyanakkor nő a csomagolóanyag felhasználása is, mert egyre többen vásárolnak félkész, kész élelmiszertermékeket vagy kis adagokat.

Thúróczy Áron más problémákra is felhívta a figyelmet. Megemlítette, hogy Bangladesben például a termelők nagy távolságokat kénytelenek megtenni áruikkal a piacokig, ám megfelelő utak, hűtő kapacitás hiányában munkájuk nagy része kárba vész. Afrikában egyes helyeken megpróbálkoztak a paradicsom termesztésével, ám nem tudták a zöldségből nyert pürét tárolni. Később kólás üvegekbe tették a levet, ám a piacon így sem tudták eladni a terméket.

Mentett maradék

Az Élelmiszerbank évente 4000 tonna élelmiszert ment meg, ami „átváltva” egyenértékű 10 ezer tonna széndioxid megkötésével vagy 750 ezer köbméter vízlábnyom kiváltásával, ez egyenlő Keszthely teljes éves vízfogyasztásával.

Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezetője megemlítette: akár az uniós jogszabályok miatt is előfordulhat, hogy valamiből hulladék lesz, mert sok élelmiszer még fogyasztható volna a szavatossági idő lejárta után is. Az EU e témával foglalkozó bizottsága most egy közös uniós mérési módszer kidolgozásán fáradozik.

A szakember szerint ezért a jövőben fontos még a megfelelő csomagolás és a jelölések változása, a címkéken a helyes tárolásra (fagyasztás, kiolvasztás) vonatkozó adatok feltüntetése mellett receptek, felhasználási javaslatok is meg kell majd jelenjenek. Emellett meg kell teremteni az új felhasználási lehetőségeket, az ehetetlen részek, melléktermékek hasznosítását, a termelés optimalizálását, eltarthatóvá tenni a gyorsan romló anyagokat, a feldolgozóüzemek közelebb telepítését a termelőkhöz.

A másik lehetséges, és már létező megoldás az adományozás. Az Élelmiszerbank megmenti a kidobásra ítélt élelmiszereket, a napi lejáratútól az esztétikai hibás csomagolású konzervekig, majd el is juttatja a rászorulóknak. – Évente százezrek igénylik e segítséget. Akadt olyan fiatal nő, aki kilométereket gyalogolt az elosztópontig, majd sorban állás közben összeesett, mert mint kiderült, napok óta nem evett. Egy középkorú férfi arcán pedig földöntúli boldogságot láttunk, amikor kézbe vehette a rég nem látott banánt – idézte fel tapasztalatait Cseh Balázs.

A segítségnek köszönhetően sokan képesek fizetni rezsijüket, kiváltani gyógyszereiket; másoktól az adomány nélkül elvette volna gyermeküket a hatóság. A jóllakottság nyugalmat szül, a nyugalom elégedettséget, ami összességében kevesebb konfliktushoz vezet.

A Nébih most indult Maradék nélkül kampányának célja, hogy a vásárlók passzív szereplőből tudatosabb fogyasztóvá váljanak, ebben a hivatal is segítségükre lesz szemléletformálással. Minden vásárlással hozunk egy döntést, és ez hatással van a termelésre, a környezetre és a jövőnkre – mondta Oravecz Márton. Ezért elsődleges feladat, hogy megelőzzük az élelmiszer kidobását, ha erre nincs mód, akkor használjuk adományként, dolgozzuk fel újra, vagy nyerjünk belőle energiát, s ha ezek egyike sem valósulhat meg, biztonságosan kell elhelyezni.

Velkei Tamás
mno.hu