Százmilliós Klapka-örökség: még mindig megy a vita az osztozáson

2019.04.22 18:38

Úgy tűnik, még mindig nem csillapodnak a kedélyek, nem rendeződtek a dolgok Klapka György hagyatéka körül. Bár a két éve elhunyt üzletember hagyott végrendeletet, gyermekei még mindig az osztozkodáson huzakodnak. Végrendelet nélkül vélhetően még nagyobb lenne a káosz.

 

Még mindig nem rendeződtek a dolgok a két éve elhunyt Klapka György hagyatéka körül: az Aranyember családja két, kisebb értékű mellett egy 100 millió forintos ingatlant árul a X. kerületben a Keresztúri úton, és még a zálogház után maradt hátra 50 millió, amelyből fejenként hozzávetőleg 10 milliót kapnak a gyerekei, így a költségek után 125 millión osztozhatnak.
 
A néhai üzletember egyik fia, Dennis például már egyre türelmetlenebb:
 
Se én, se Sandy nem kaptuk meg a teljes összeget, ami járt volna
 
- mondta a Blikknek Klapka György gyereke. A lap megkereste Klapka lányának, Nocole-nak az ügyvédjét, aki azt mondta,
 
mindegyik él, így Dennis is felvilágosítást kapott a jelenlegi helyzetről, hogy a Centrum Zálogház Zrt.-nek január óta folyik a végelszámolása, abból várhatják a testvérek a közel tízmilliós összeget. A végelszámoló cégtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügymenettől függően április végén, május elején várható a végelszámolás befejezése és a meglévő vagyon felosztása, de erre az ügyfelemnek nincs befolyása.
 
Bár tavaly ősszel úgy tűnt, hogy pont került a hagyatéki vita végére, most úgy fest, mégsem csillapodtak a kedélyek. Akkor kiderült: Klapka György felesége a budai villát örökölte, amit nyomban pénzzé is tett; és így járt el a zálogház feletti lakással Klapka legnagyobb fia, Gyuri is. Sandy, Nikol, Christian és Dennis a Vámház körúti üzletházat, és az Osliban található dióültetvényt kapta, ezen ment legtovább a huzavona. A testvérek végül június végén, 320 millió forintért váltak meg az aranyüzlettől, így fejenként 80 millió forint ütötte a markukat. Az ültetvényre is hasonló sor várt, végül azonban Nikol kivásárolta többi testvérét.
 
Ám ezen felül a Blikk forrása szerint van egy 10 ezer négyzedtméteres ingatlan, amit árul a család, emellett Nagymaroson és Kismaroson is hirdetnek egy-egy ingatlant. Szerinte a budapesti 100 milliót is kóstál, de a testvérek közötti elszámolás felgyorsítása miatt már levitték az árát 20 millióval.
 
Végrendelettel sem egyszerű
 

Korábban kiderült, hogy annak ellenére kerekedett ekkora családi perpatvar Klapka György öröksége körül, hogy a néhai üzletember hagyott maga után végrendeletet. Ebből annyi tudható, hogy az Aranyember feleségére hagyta hatalmas családi házukat, ám nem tudni, rendelkezett-e arról, hogy gyermekei mit kapjanak az örökségről.
 
Habár végrendeletet minden magyar állampolgár készíthet, mégis 100 magyarból mindössze 30 tervezi, és csak 7 veti valóban papírra, hogy mi legyen hagyatékának a sorsa - derült ki egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérésből. Pedig a végrendelet létrehozását kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára ajánlott, hiszen a dokumentum nagy segítségére lehet szeretteinknek az örökösödés kapcsán felmerülő bonyodalmak elkerülésében a halálesetet követő nehéz időszakban.
 
A végrendelet kedvezményezettjének bármilyen személyt megjelölhetünk: gyermekeinket, szüleinket, rokonainkat vagy akár ismerőseinket, barátainkat is.
 
Azt azonban kevesen tudják, hogy jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. Állat javára viszont nem lehet Magyarországon végrendelkezni. Ha házi kedvenceinkről szeretnénk gondoskodni, akkor érdemes a végrendeletben egy állatvédő szervezetet megjelölni kedvezményezettnek, amely gondjaira a kis állatot bízzák.
 
Habár kevesen készítenek végrendeletet, azt szinte mindenki tudja, hogy haláluk esetén ki, és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségből, legyen szó ingó- vagy épp ingatlanvagyonról. Végrendelet hiányában a jelenleg hatályban lévő, törvényes öröklési rend érvényesül, amely ezek szerint viszonylag közismert.: Fő vonalakban összefoglalva:
 
először a leszármazók, hiányukban a házastárs, házastárs hiányában a szülők, utánuk a testvérek, majd a távolabbi felmenők örökölnek.
 
A legfontosabb szabályok, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:
 
  • Érvényes végrendeletet több formában is lehet készíteni: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni, és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval hitelesíteni szükséges. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúk alkalmazására akkor is szükség van, amennyiben a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.
  • Nem szükséges viszont tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel továbbá elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen. 
  • A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk. 
  • Magánvégrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet. 
  • Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.
  • Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből. 
  • Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.
 
penzcentrum.hu