Tetű a joghurtban, fűrészpor a sajtban

2015.11.09 05:15

A vörös húsok fogyasztásával növekvő rákkockázat sokakat megdöbbentett. Persze a WHO jelentését figyelmeztetésként jó szem előtt tartani, de az ételek más összetevői gyakran veszélyesebbek lehetnek.

Óriási felháborodást keltett az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése, amely szerint a feldolgozott húskészítmények – például a kolbász, aszalámi – rákkeltőek, a vörös húsok – marha, sertés, birka – fogyasztása pedig emeli a rák kialakulásának kockázatát. Való igaz, nagyon oda kell figyelnünk, mit eszünk, viszont a kutatásokkal is csínján kell bánni.

Andrássyné Dr. Baka Gabriella, a Kaposvári Egyetem docense szerint az egészséges táplálkozással kapcsolatosan rengeteg tudományosnak tűnő információ lát napvilágot, azonban ezek az információk sokszor nem hiteles forrásokból származnak, ezért mindig érdemes utánanézni az állítások valóságtartalmának. A WHO-jelentés esetében egy rákkutató központ értékelése alapján született meg az állásfoglalás, amit 10 ország, 22 szakértője készített el, 800, a témára vonatkozó kutatási eredmény alapján, vagyis érdemes odafigyelni rá. Ez azonban nem arról szól, hogy a vörös húsok olyan károsak lennének, mint a dohányzás, mindössze arról, hogy akárcsak a dohányzás, úgy a mértéktelen húsfogyasztás is rizikófaktor. A vörös húsok, de főként a belőlük készült feldolgozott termékek fogyasztása a WHO tanulmánya szerint egyes daganatos betegségek kialakulásának esélyét növeli.

Natur Compagnie Bio Instant Gombakrémleves 40g

Nem mindig rossz, ami mesterséges
Az adalékanyagok közül a tartósítószerek a legveszélyesebbek, de ezeket nemcsak húsokban és nemcsak a vörös húsokkal fogyasztjuk. Levesporokban, sütőipari termékekben, konzervekben éppúgy benne van, mint a húskészítményekben, de ezek esetében is sok a legenda. „Adalékanyagokkal kapcsolatosan is sok a félreértés – mondta Andrássyné Dr. Baka Gabriella. – Felháborodást okozott, hogy egy tetű fajta páncéljából nyert anyaggal festik meg a tejkészítményeket, holott egy természetes anyagról van szó, ami sokkal jobb, mint a mesterséges ételfestékek. Nagy volt a felháborodás az élelmiszerekbe került szennyezett guargumi miatt is. A fogyasztó már a neve hallatán is megrémül, holott valójában a guarbabból állítják elő, amely természetes anyag és kedvező élettani hatásai vannak azon túl, hogy állományjavító. Persze van ellenpélda is: a karamell például – hiába tűnik ártatlannak – olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek károsabbak lehetnek, mint egy mesterséges festék.

A szakember szerint éppen ezért érdemes tájékozódni ahelyett, hogy az első rémhírnek hiszünk. Az élelmiszer-iparág hatalmas üzlet, rengeteg érdek mozgatja és nagyon sokszor csak marketing célból is elterjed néhány tudományosnak tűnő állítás. Emlékezzünk csak a jótékony margarinokról vagy a veszélyes tojásról szóló, azóta cáfolt állításokra. Egy biztos, minél kevésbé feldolgozott terméket használunk otthon, annál nagyobb az esélye, hogy egészséges lesz a belőle készült étel.

Ám ha a túlzott húsfogyasztás veszélyes is, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Legyen bármi a női magazinokban, vagy az internetes oldalakon, sem a szénhidrát, sem a liszt nem méreg, és a hús sem veszélyes. A táplálkozás tudománnyal foglalkozó szakemberek szerint a szervezetnek a kiegyensúlyozott táplálkozás kedvez leginkább. Szükség van húsokra is. Az ideális eset az, ha arányaiban egy nap szénhidrátokból kerül legtöbb a tányérra, ami nem cukrot, hanem teljes kiőrlésű gabonákat, barnarizst, gyümölcsöket jelent. Ezt követik a vitaminok, nyomelemek, legjobb forrásai a zöldségek, gyümölcsök. Ezután jön a minőségi fehérjéket tartalmazó, tejtermékek és hús, majd a hozzáadott zsírok és olajok.

Tóth Éva táplálkozási szakértő azt mondta: régóta mondjuk, hogy a túlzott húsfogyasztás, főleg a vörös, feldolgozott termékek esetében nem egészséges. Sokkal nagyobb figyelemmel kell eljárni az elkészítésnél, füstölt árút csak alkalmanként és nem rendszeresen fogyasztani és aki teheti változatosan fogyassza a húst. Válasszon inkább sokkal több halat, nyúl húst, baromfit, vörös húsból keresse a minőséget, felvágottak helyett inkább húst vegyen és készítse el otthon, kíméletes hőkezelési eljárásokkal. Nem félni kell a vörös húsoktól, hanem ezután tudatosabban dönteni. Ez ugyanis rengeteget számít, ahogy az aktív életmód is, ha a rák kockázatairól van szó.

Nincs ok pánikra
A magyar átlagos húsfogyasztás évi 52 kg, s ha ebből indulunk ki, úgy a WHO figyelmeztetése nem is elsősorban nekünk szól. Igaz, hogy van tradíciója a magyar konyhában a vörös húsoknak, főleg a füstölt termékeknek, és érdemes is odafigyelni a jelentésre. Amerikában csak marhahúsból megesznek annyit, mint amennyi nálunk az összes éves húsfogyasztás.

Hazánkban az éves szarvasmarha- és sertéshús fogyasztás megközelítőleg 25-26 kg/fő/év. Ez 365 napra elosztva, 6 dekát jelent naponta, ami éppen WHO által ajánlott értéken belül van, ugyanis 5-7 deka az a mennyiség, ami egészségkárosodás nélkül fogyasztható – mondta Andrássyné Dr. Baka Gabriella. 1987-ben egyébként még 81,3 kilogramm húst ettünk, ebből 40 kiló sertés- 10 kiló pedig marhahús volt.

 

Tévhitek: nem minden egészséges, amit annak mondanak

A legvadabb álmainkban sem gondolnánk, hogy bizonyos esetekben milyen kiegészítők kerülnek az ételeinkbe. De számos tévhit is terjed az egyes egészségesebb alapanyagokként számon tartott cikkekről.

A barna cukor és a nádcukor egészségesebb, mint a fehér cukor - NEM IGAZ!
A nádcukor és a répacukor kémiailag ugyanaz: szacharóz. Akárcsak a barna cukor, ami attól barna, hogy a cukorgyártás során, a technológia végén már nem lehet teljesen megtisztítani a melasztól. Mivel egyre népszerűbb a barna cukor, manapság sok esetben a fehér cukrot utólag színezik melasszal.

A nyírfacukor ugyanolyan cukor, mint a fehér, de egészségesebb és nem is hizlal- NEM IGAZ!
A nyírfacukor először is nem cukor, hanem egy cukoralkohol, szaknyelven xillitol (xillit). Kezdetben valóban a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de annyi nyírfa nincs a világon, amennyire ma szükség lenne belőle, ezért manapság már leginkább kukoricaszárból készül. A glikémiás indexe – ami az egyes élelmiszerek vércukorszint-emelő képességét mutatja – jobb, mint a kristálycukornak, de nem is cukor, hanem egy teljesen más anyag.

A gumicukor marhaagyvelőből készül - NEM IGAZ!
A gumicukrot – sok már összetevő mellett – zselatin alkotja, ez a kötőanyag. A zselatin pedig valóban állati eredetű, általában vágóhídi melléktermékekből (csont, kötőszövetek, ín stb.) állítják elő, az ezekben található kollagén nevű fehérje hidrolízisével.

A surimi egy rákfajta - NEM IGAZ!
Amit a boltokban rákhús, panírozott garnélafarok és más hangzatos néven árusítanak, de a dobozon azt olvassuk, hogy „surimi”, jó ha tudjuk, hogy az nem rák. Az elnevezés egy olyan terméket jelöl, amely aprított halipari melléktermékekből (halfarok, csont stb.), étolajból, keményítőből és mindenféle stabilizátorokból áll, az illúzió kedvéért pedig ételfestékkel és rákaromával teszik vonzóbbá.

Bolha van a joghurtban - IGAZ!
Csak nem bolha, hanem tetű. A vörös, piros és rózsaszín színű élelmiszeripari termékeket gyakran kárminkivonattal színezik. Ez pedig nem más, mint a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porrá őrölt színanyaga. Hivatalos nevén E–120 ételfesték.

A sajtban növény és fűrészpor is van - IGAZ! Sok sajtnak látszó termék található a boltokban, amely nem tej alapanyagból, hanem növényi zsírból és kukoricakeményítőből készül. Ezek az információk olvashatók a csomagoláson, de ránézésre annyira sajtszerűek, hogy gyakran el sem olvassuk. (Ugyanígy a tejszínhabspray-k és dobozos kávétejszínek közt is több a növényi zsírból készült, mint a tejből.) A csomagolt reszelt sajtokban pedig valóban található „fűrészpor”, egészen pontosan finomított cellulóz, ami a sajtdarabok összetapadását gátolja, és mivel természetes anyag, gyakran fel sem tüntetik a zacskón.

A dobozos hús mindig friss - NEM IGAZ!
A dobozba csomagolt, lefóliázott húsok tényleg szépek és a prémium minőséget hirdetik, ám a friss külső megtévesztő. A trükk az, hogy a légmentesen zárt dobozokba magas, körülbelül 70-80 százalékos oxigént töltenek, ami a hús külső rétegét hosszabb ideig frissnek mutatja, így sokáig eladható marad. Elkészítve azonban már gyakran érezhető, hogy mennyire nem friss.

Szerző: Fábos Erika
Vasárnap Reggel