Több százmilliárd forintba kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek

2022.01.26 18:52

A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.

 

Költségvetési fék, majd szilveszteri tőkeemelés
 
Az energiaárak többszörözése mellett egyre inkább kirívóan alacsonyak a magyar lakossági áram- és gázárak Európában – írtuk le több alkalommal decemberben, de már idén is A mostani elemzésünkben pedig azt számszerűsítjük, hogy a rezsicsökkentés (azaz a piaci ár alatt történő egyetemes szolgáltatás fenntartása) mekkora veszteséget jelent az egyetemes gázpiacon „egyeduralkodó”, az egyetemes árampiacon pedig dominánsnak mondható állami tulajdonú MVM Zrt. számára.
 
EZ A VESZTESÉG UGYANIS VÉGSŐ SORON KÖLTSÉGVETÉSI, TEHÁT ADÓFIZETŐI TEHERKÉNT CSAPÓDIK LE.
 
Erre utalt egyébként már az, hogy a tavaly december elején elrendelt 350 milliárd forintos államháztartási kiigazítás után szilveszter este kiderült: 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a magyar állam az MVM-ben. Ez a komoly tőkeemelés egyébként éppen egy évvel követte a 2020 végi hasonló, 210 milliárd forintos tőkeemelést. Amint az alábbi ábrán láthatjuk: ezzel az MVM jegyzett tőkéje a 2019-es 337 milliárdról 2021 végére 797 milliárd forintra ugrott úgy, hogy a 2018-as enyhe, 12 milliárdos adózott veszteség után 2019-ben közel 47 milliárdos, 2020-ban pedig közel 55 milliárdos adózott nyereséget termelt az állami cég.
 
 
Miért volt szükség hivatalosan az újabb komoly tőkeemelésre?
 
Mivel az energiaárak tavaly nyártól több ok miatt elszálltak és mivel a most szilveszteri MVM tőkeemelésnek nem volt megjelölve a célja a határozatban (a 2020 véginél beruházásokra hivatkoztak), ezért megkérdeztük az MVM-et, illetve az azt felügyelő tárca nélküli minisztériumot, hogy melyek a 208 milliárdos tőkeemelés konkrét okai és céljai. Azt is megkérdeztük, hogy mi a kapcsolat az egyetemes szolgáltatás nyomán az MVM-re háruló potenciális veszteség (amire Orbán Viktor kormányfő is utalt a december 21-i sajtótájékoztatón) és a tőkeemelés között, illetve azt is, hogy ez hogyan illeszkedik az uniós állami támogatási szabályrendszer kereteibe, továbbá az MVM Budapesti Értéktőzsdére menetelének milyenek a kilátásai a rezsicsökkentés fenntartása mellett.
 
Az MVM Kommunikációs Igazgatósága a Portfolio-nak küldött összegző válaszában úgy fogalmazott: „Az MVM Zrt. tőkeemelése a cégcsoport kiemelten fontos stratégiai beruházásai finanszírozására szolgál. Az MVM tőkepiaci jelenlétének további megerősítése érdekében végzett folyamatok továbbra is zajlanak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az MVM Zrt. 2021 második felében végrehajtott két sikeres – egy forint és egy euró alapú – kötvényaukciót, amelyek következtében az MVM Zrt. kötvényei a Budapesti Értéktőzsdére, illetve a Euronext Dublinra bevezetésre kerültek.” 
 
A Nemzeti Vagyon kezeléséért felelős Tárca Nélküli Minisztérium (NVTNM) Sajtóosztálya a fentinél kicsit bővebb összegző választ küldött: „A tőkeemelés az MVM Csoport elfogadott stratégiájában megfogalmazott célok elérését, a finanszírozási mozgástér bővítését, illetve a hazai energetikai infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások finanszírozását szolgálja. A tőkeemelés teljes mértékben összhangban van az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. Az MVM Zrt. első állami vállalatként 2021 szeptemberében 55 milliárd forint névértékű kötvényaukciót hajtott végre a Növekedési Kötvényprogram keretében, amelynek eredményeként a társaság által kibocsátott kötvények bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsde által működtetett XBond rendszerbe. Az ezt követően, 2021 novemberében végrehajtott – az MVM Csoport történetében első – nemzetközi kötvényaukció keretében pedig 500 millió euró összegű, 6 éves lejáratú kötvény kibocsátására került sor, amely a nemzetközi tőkepiacokon is megalapozza az MVM Csoport jelenlétét. A hivatkozott két kötvényaukcióval az MVM Zrt. sikeres tőkepiaci megjelenést hajtott végre, a most megvalósított tőkeemelés pedig hozzájárul a cég stabilitásának további növekedéséhez.”
 
Elolvadt a puffer és a hitelminősítőkre is figyelni kell
 
A fentiek részben utalnak a tőkeemelés tényleges hátterére, de a Portfolio szakmai forrásai ezt érdemben kiegészítették. Eszerint a rezsicsökkentés jócskán elkezdte rontani a cégcsoport eredménytermelő képességét, az pedig elkezdte kifeszíteni az MVM Csoport teljes finanszírozási portfólióját is, így ahhoz, hogy a cégcsoport frissen megszerzett hitelminősítéséhez fontos célértékek javuljanak, illetve a meglévő külső forrásokat fent lehessen tartani és újakat is be lehessen vonni, szükség volt a tőkeemelésre.
 
Emellett azért is szükség lehetett a tőkeemelésre, mert
 
AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN TÖBBSZÖRÖZŐDŐ GÁZÁRAK MELLETT LÉNYEGÉBEN ELFOGYOTT AZ A JELENTŐS, DURVÁN 250-300 MILLIÁRDOS MÉRETŰ PÉNZÜGYI PUFFER A CÉGCSOPORTNÁL, AMIT KORÁBBAN FELHALMOZOTT AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN.
 
Miből volt eddig a puffer?
 
Ez a puffer két főbb tételből eredt. Egyrészt abból, hogy a 2014 óta rezsicsökkentéssel meghatározott gázárhoz képest olcsóbban is tudott energiát beszerezni a cég, másrészt pedig az olcsó paksi villamosenergiából.
 
Amint az alábbi ábrán láthatjuk: a 2018-as évet leszámítva jellemzően a rezsicsökkentett árnál alacsonyabb volt az irányadó holland TTF gáztőzsde gázára, ami referencia volt a korábbi évek gázbeszerzésénél.
 
 
 
A valóságban még a fenti ábrán jelzettnél is olcsóbban juthatott gázhoz az MVM az egyetemes szolgáltatáshoz, mert a tavaly lejárt orosz-magyar gázszerződés árazási képletében még az olajár is benne volt. A 2021. októberben elindult új szerződés képlete viszont információink szerint már nem tartalmaz olajár-indexálást, hanem kizárólag a megelőző hónapok TTF átlagárát veszi figyelembe. Erre, a tisztán tőzsdei indexálású új orosz szerződésre is utalt Orbán Viktor kormányfő a december 21-i sajtótájékoztatón.
 
Az eseményen egyébként a Financial Times újságírója rákérdezett, hogy az akkori 1800 dollár körüli piaci árral szemben igaz-e, hogy "csak" 225 dollár/ezer köbméteres áron kapja az ország az orosz gázt azért cserébe, hogy a magyar állam nem ad el az ukránoknak gázt. Az árszintet nem erősítette meg a kormányfő, hiszen a szerződés és a képlet pontos tartalma üzleti titok, így csak azt rögzítette, hogy a magyar állam valóban nem ad el gázt az ukránoknak. Ha abból indulunk ki, hogy az orosz gázszerződésről az elvi egyezséget június 3-án kötötte meg a kormány, a végső kereteket pedig augusztus 30-án rögzítették, akkor nagyjából reális lehetett a szerződés 2021. októberi induló hónapjára a 225 dolláros ár a megelőző hónapok TTF-ára alapján, ami aztán elszállt az égbe, így vele párhuzamosan a gázbeszerzés költsége is. Éppen ezért romlott drasztikusan az MVM helyzete.
 
Mi az alábbi számításunknál az egyes hónapokra azt vettük figyelembe, hogy mennyi volt a megelőző három hónap átlagában a TTF gázár és így azt kaptuk, hogy 2021 elejéig szinte végig alacsonyabb volt a piaci ár a rezsicsökkentett árnál. Ez pedig az alább bemutatott kétféle elemzői megközelítés köztes sávjaként kiadja a fent említett 250-300 milliárdos pénzügyi puffer nagyobb részét; a kisebb, évi 70 milliárd forint körüli rész pedig az árampiacról származik (lásd alább). Az egyik megközelítés szerint ha mindig az előző 12 havi összesített becsült MVM gázpiaci nyereséget nézzük, akkor ennek mértéke 2020-ban a 100-150 milliárd forintos sávba emelkedett. Ha pedig 2014 elejétől az összes becsült nyereséget együtt nézzük, akkor ennek mértéke 2020-ban átléphette az 500 milliárdos tartományt.
 
Az alábbi ábra arra is rámutat, hogy a TTF gázár szárnyalása, a gyenge forint és a rezsicsökkentés fenntartása együttesen az utolsó hónapok MVM-eredményére drámai negatív hatást gyakorolt. Ezzel függ össze az a következtetés, hogy a 250-300 milliárdos pénzügyi puffer elolvadhatott.
 
 
 
A puffer elolvadása még azzal együtt is bekövetkezhetett, hogy az alábbi piaci árazási feltételezések mellett becslésünk szerint az MVM Csoport évente mintegy 70 milliárd forintos nyereséget érhet(ett) el az egyetemes villamosenergia szolgáltatáson.
 
 
 
Megváltoztak a rezsicsökkentés fenntarthatóságának keretei
 
Mivel az MVM Csoportba tartozó Paks I. stabilan nagyon olcsón termeli az áramot, aminek mennyisége meghaladja az egyetemes szolgáltatásban összesen felhasznált volument, ezért eddig megállta a helyét az az üzenet, hogy az olcsó paksi áram adja a magyar áram- és gáz rezsicsökkentés fenntarthatóságának alapját.
 
MOSTANRA VISZONT AZZAL, HOGY A PIACI GÁZÁRAK SOKKAL MAGASABBAK LETTEK A REZSICSÖKKENTÉSSEL VÉDETT ÁRNÁL, EZ A NAGY KÉP TEJESEN MEGVÁLTOZOTT.
 
 
 
Most még kezelhető a helyzet, de jelentős kockázatok látszanak
 
Adataink, illetve ezzel egybevágó információink szerint ugyanis évente durván 400-450 milliárd forintos vesztesége keletkezhet az MVM-nek a rezsicsökkentés változatlan fenntartásából akkor, ha stabilan 360-nál marad az EUR/HUF, illetve egész évben 60 euró/MWh körül ragad a tőzsdei TTF gázár. Utóbbi a mostani helyzetnél jóval kedvezőbb lenne, ugyanis jelenleg 90 euró körül jár a februári kontraktus ára jórészt az orosz-ukrán feszültség miatt, az egyes határidős kontraktusok ára pedig egész évre 80 euró körüli árat vetít előre.
 
 
 
EZ A 400-450 MILLIÁRD FORINT JELENTŐS ANYAGI TEHER, DE RÖVID TÁVON INFORMÁCIÓINK SZERINT NEM KELL AGGÓDNI,
 
ugyanis ezt a helyzetet az említett tőkeemelés és a korábban olcsón betárolt gáz drágább árszint melletti kitárolása teljes egészében képes kezelni az MVM Csoport szintjén a következő hónapokban.
 
A kockázatot és a többlet adófizetői terheket így inkább az jelenti, ha az orosz-ukrán feszültség, illetve az energia átmenet a 60 eurónál tartósan jóval magasabb piaci gázárakat okoz, márpedig éppen erre figyelmeztetett egy energiapiaci szakértő is. A magasan maradó gázárak áprilistól, az intenzív betárolás kezdetétől már egyre jelentősebb pénzügyi kihívást okozhatnak az állami vállalat számára, ugyanis több százmilliárdos plusz összegekre lenne majd szüksége az orosz számlák rendezéséhez.
 
Ha például idén az átlagos TTF gázár tényleg 80 euró lenne 360-as euró mellett (ahogy az a fenti határidős görbe alapján most látszik), akkor éves távon nem 500-550 milliárdos, hanem már inkább 850-900 milliárd forint körüli potenciális vesztesége lehetne az MVM-nek az egyetemes gázpiaci szolgáltatáson (a mostani 90 eurós árszinten ragadó gázár mellett pedig már 1000 milliárd forint feletti veszteség lenne). Ezt a 850-900 milliárdos veszteséget a cégcsoport várható árampiaci nyeresége 70-80 milliárd forinttal mérsékelné, de a kimerült korábbi pénzügyi puffer, illetve az olcsóbb gáz kitárolásából adódó mozgástér már nem segítene, így
 
MINDEZ TOVÁBBI JELENTŐS KÖLTSÉGVETÉSI, AZAZ ADÓFIZETŐI TÁMOGATÁST IGÉNYELNE.
 
 
 
Ráadásul az elemzésünkben még számos egyéb tényezőt nem is vettünk figyelembe, ami a rezsicsökkentés fenntarthatósága kapcsán fontos, így például azt, hogy az MVM decemberben 25%-os tulajdont szerzett a másik egyetemes áramszolgáltatóban, az E.On-ban, így az ott lecsapódó veszteség egy része is az államot terhelné. Másrészt a rezsicsökkentés komoly kihívásokat jelent a távhő- és víziközmű szektorban is. Ennek csupán egyetlen jele volt az, hogy tavaly karácsonykor a távhőszektor felé is dobnia kellett a kormánynak egy 33 milliárdos költségvetési mentőövet. A tartósan magas gázárak és az abból eredő magas áramárak mellett pedig várhatóan újabb komoly segítségre szorulhat mindkét szektor.
 
 
 
 
Weinhardt Attila
portfolio.hu