Úgy szórja a pénzt a kormány, mintha nem lenne holnap

2019.04.11 08:34

Miközben az Orbán-kormány több politikusa is egy közelgő gazdasági válságról beszél, amelyre fel kell készülnie az országnak, 2019 első három hónapjában régen látott sok pénzt költöttek el a költségvetési tartalékból - állapították meg a Policy Agenda kutatói.

Fotó: napi.hu

 

A kormány tagjai hónapok óta elkezdték azt a kommunikációt, amely utal arra, hogy egy következő gazdasági válság elkerülhetetlenül érinti a magyar gazdaságot is, emiatt megelőző lépésekre van szükség, amely segít a majdani visszaesést átvészelni.
 
A válságnak már olyan jelei lehetnek, hogy valóban rosszabb gazdasági adatok érkeznek például a német gazdaságból, azután folyik az USA-Kína kereskedelmi háború, valamint nem ismertek még pontosan a brexit hatásai sem. E veszélyekre és a további esetleg bekövetkezőkre történő felkészülés érdekében mindenképpen szükséges feladat a gazdaságpolitikai forgatókönyvek készítése.
 
Az elő-válságkommunikáció politikai értelemben pedig arra szolgál, hogy előállítása a "mi megmondtuk..." hangulatot. Ugyanakkor a kormány és az MNB érdemi lépéseket egyelőre csak ígérnek, de még a versenyképességi programról sem sikerült döntést hozni 
 
- vélik a Policy Agenda (PA) kutatói.
 
Csakhogy a válságkommunikációnak némileg ellentmond, hogy az általános tartalékból az országgyűlési választási évekhez képest is több pénzt költöttek el 2019 első negyedében, mint 2011 óta bármikor. Például 2011-2012-ben még csak 2,8-5,1 milliárd forint közötti összeget vettek ki a váratlan helyzetekre szolgáló tartalékból. Ezzel szemben 2019-ben eddig már 47,3 milliárd forintról született döntés. Ez pedig az általános tartalék 29 százalékát jelenti - hangzik az összegzés.
 
A tartalék elköltése (első negyedév)
ÉV MRD FT
2011 2,78
2012 5,10
2013 21,92
2014 31,70
2015 36,74
2016 27,95
2017 27,61
2018 43,42
2019 47,32
Forrás: PM, Policy Agenda-számítás
 
A költségvetés tartalékát (rendkívüli kormányzati intézkedések című sor) a kormány lényegében szabadon használhatja fel, ehhez ugyanis elegendő egy kormányhatározat. Az összeg nagyságrendjét pedig jól mutatja, hogy az első három hónap döntéseivel ea tartalékból (a parlament politikai értelemben vett megkerülésével):
 
  • több pénzt költöttek el, mint az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására egész évre szánt összeg, illetve
  • pontosan annyit, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási, képzési, szakképzési és felnőttképzési programokra szánt összeg szintén éves támogatása.
 
Természetesen egy esetleges gazdasági válság elleni fellépést főként nem az határozza meg, hogy a 160 milliárd forintos tartalékból mennyit is költenek el az év elején. Ettől ugyanis még lehet sikeres egy kormányzati akcióterv.
 
A problémát sokkal inkább abban látják a PA szakértői, hogy nem tűnik összehangoltnak a gazdaságpolitikai irányítás. Egy elő-válságkommunikációval semmikképpen sem fér össze az, hogy 2011-óta idén költötték el a legtöbb pénzt a tartalékból. Az EU-választási kampány pedig várhatóan újra kinyitja a kormányzati pénztárcát - olvasható a Policy Agenda kutatásában.
 
Domokos László
napi.hu