Új szabály érik a hazai erdőkben: ezért a húzásért börtön járhat hamarosan

2019.10.30 15:30

Az illegálisan lerakott hulladék és a kirándulók által eldobált szemét hatalmas problémákat okoz a hazai erdőkben. Úgy tűnik, hogy a közelmúltban egyre többen felfigyeltek erre a jelenségre, valamint egyre növekvő számú ember foglalkozik a problémával. Napvilágot láttak egészen nagy horderejű, országos kezdeményezések is, emellett számos önkéntes "hétköznapi hős" lát neki nap mint nap annak a lehetetlennek tűnő feladatnak, hogy megszabadítsa a természetet a végeláthatatlan szeméttől - Duli Gábor eddig például 6000 liter szeméttől tisztította meg a Bükköt. A környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek üdvözlik a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor a probléma megszűnéséhez elengedhetetlen a szigorítás és a szemléletváltás.

Új szabály érik a hazai erdőkben: ezért a húzásért börtön járhat hamarosan

Fotó: Duli Gábor

 

Nem újdonság, hogy a természetben elhelyezett hulladékok hatalmas károkat okoznak az ökoszisztémában, ugyanis több száz év alatt sem bomlanak le. A legnagyobb problémát a szemétben található mérgező anyagok (pl. háztartási vegyszer-maradványok, festékek, gépolaj, hígító, nehézfém) okozzák, melyek éveken át mérgezhetik az erdőtalaját. A méreg a talajból a növényekbe jut, majd a növények levelét és terméseit fogyasztó állatok szervezetébe. A patakokba mosódó szennyezések még sok-sok kilométerre is pusztíthatják a talajt, ezáltal az ivóvíz-készletet.
 
Az erdei szemeteléssel járó problémák azonban nem állnak meg itt: az élelmet kereső vadon élő állatok vagy sétáltatott házi kedvencek is elfogyaszthatnak olyan hulladékokat, melyek mérgezéshez vagy fulladáshoz vezethetnek. Nem beszélve arról, hogy a szeméttel beborított területeken nem tud megújulni az aljnövényzet, ezáltal az őshonos növények folyamatosan kiszorulnak a természet élőhelyükről. A kertből hozott zöldhulladékkal együtt olyan növények magjai is bejuthatnak az erdőbe, amiknek semmi keresnivalójuk sincs ott, ezek az invazív fajok pedig súlyos katasztrófát okozhatnak az erdőben, mivel ott elszaporodva kiszorítják a hazai fajokat.
 
Ezt a problémát felismerve a kormány is súlyosabb szankciókkal sújtaná a környezetkárosítókat, és a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladék-kihelyezés a jövőben bűncselekménynek számítana.
 
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az állami erdőgazdaságok évente több mint 100 millió forintos nagyságrendben költenek az illegálisan lerakott kommunális, zöld és ipari hulladékok felszámolására, az erdők tisztán tartására
 
- mondta Nagy István agrárminiszter. A szemléletformálásban fontos szerepe van az országban működő 10 nemzeti park igazgatóságnak is, ezek az intézmények ismeretterjesztő, környezeti nevelési programjaikkal évente mintegy 200 ezer embert érnek el, feladataik ellátására pedig évente közel 100 millió forintot kapnak az Agrárminisztériumtól. Az agrárminisztérium kezdeményezése alapján a kerületvezető erdészek hatósági jogkört kapnának, ezáltal ugyanis több mint 1100 erdész tudna a rajtakapott illegálisan szemetelők ellen hatóságilag fellépni.
 
A változással járó gyorsabb fellépés és a magasabb büntetési tétel a várakozások szerint elrettenthetik a szemetelőket, ezáltal sikerülhet megfékezni az erdőket fullasztó szemétproblémát.
 
Addig is az eldobált hulladék összegyűjtése az erdő kezelőjének, vagyis a legtöbb területen az állami erdőgazdálkodónak a feladata. Emellett iskolák, civil szervezetek is gyakran szerveznek szemétgyűjtési akciókat, továbbá vannak olyan országos programok is, melyek nagyobb volumennel rendelkeznek, mint például a TeSzedd akció. A magánszemélyek és civil szervezetek mellett a hazai vállalatok is felismerték a felelősségüket a témában, ezért egyre több cég szervez szemétszedéssel kapcsolatos CSR-akciókat. Az egyik legnépszerűbb szemétszedési program a PET Kupa, melyen a résztvevők az elmúlt években több százezer palacktól tisztították meg a Tiszát, ezáltal több mint 30 tonna hulladéktól mentesítették a folyót és az árterét.
 
Harc a szemét ellen
 
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy egyre több helyi kezdeményezés lát napvilágot a szemét elleni küzdelem szellemében. Tiszafüreden például az egyik kenukölcsönző vállalkozás úgy döntött, hogy egy zsák hulladékért cserébe fél napra ingyen lehet kenut bérelni a Tisza-tavon.
 
Tiszafüred neve egy másik szemétgyűjtő akcióval is a köztudatba került: néhány hónapja egy budapesti, 32 éves pincér felmondott a munkahelyén, majd leköltözött a Tisza-tóhoz szemetet szedni. Párdy Bence a PET Kupa résztvevőjeként tapasztalta, hogy milyen elképesztő mennyiségű hulladék van a természetben, ezért elhatározta, hogy mindenképp szeretne tenni a környezetéért. A fiatal önkéntes először a félretett pénzéből finanszírozta az akcióját, most pedig adományokból tartja fenn magát. A helyiek segítségével Bence kapott egy kenut is, napi 5-6 kilométernyi evezéssel pedig már több mint 700 zsák szeméttől tisztította meg a tavat. Bence példája azonban nem egyedi eset, ugyanis egyre többen figyelnek fel a problémára.
 
Duli Gábor idén tavasszal kezdett egy magánjellegű szemétszedési akcióba a Bükkben. Ahogy fogalmazott, sokat túrázik ott, és már nagyon zavarta a jelenség, ezért feltette magának a kérdést: mit tehet a környezetért, egyedül? Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy megtisztítja a hegységet a szeméttől, így összesen már
 
100 zsák szemetet szedett össze a tavasz és az ősz folyamán egyedül a Bükkben, mely 6000 liter hulladékot jelent.
 
A marketing menedzserként dolgozó önkéntes szemétszedő elárulta, hogy az összegyűjtött hulladékot nem az erdő közepén hagyta, hanem a kukák mellé helyezte el, ahonnan az illetékesek továbbszállították a megfelelő helyre. A Bükkben a Majális parkot, a Szinva egy nagy részét és a Csanyikot és környékét teljesen sikerült megtisztítania – ezeken a területeken nem csak a nagyobb, szemmel látható szemeteket szedte össze, hanem a legapróbb műanyag darabokat is összegyűjtötte, de volt rá példa, hogy a talajból ásott ki több éve otthagyott zacskókat és palackokat.
 
A hegység szélein található, nagyobb forgalmú túraútvonalak környékén a legsúlyosabb a helyzet. Fotó: Duli Gábor
A hegység szélein található, nagyobb forgalmú túraútvonalak környékén a legsúlyosabb a helyzet
 
 
Kevesebb felesleges, egyszer használatos dolgot kellene vásárolnia az embereknek és nem a materializmustól remélni a boldogságot. Többet kellene lenni a természetben, és természetesebben élni
 
- mondta Duli Gáboraki bízik benne, hogy a példája másokat is inspirálhat, és megmutathatja, hogy egy ember is sokat tehet a környezetért. Nem tervezi azt, hogy Bencéhez hasonlóan csak a szemétszedésnek éljen és adományokból tartsa fenn magát, a hulladékgyűjtésre is inkább csak hobbiként tekint, de a környezetvédelem továbbra is fontos szerepet játszik az életében. Saját elmondása szerint idén lett igazán környezettudatos: miután ráébredt a helyzet súlyosságára, tenni akart valamit. A szemétszedés mellett biciklivel közlekedik, kevés dolgot vásárol és minimalistán él, így próbál tenni a mindennapokban a környezetért.
 
Gábor szerint a bükki szeméthelyzet közepesen súlyos, mivel a hegység belsejében az igazi túrázók nem nagyon szemetelnek, inkább az autóval érkező családokra jellemző, hogy egy rövidebb túra vagy erdőszéli sütögetés alkalmával maguk mögött hagyják a szemetüket. A túrázó szerint éppen ezért főleg az erdő szélén, a települések közelében jellemző a sok szemét, de a hegység belsejében már nem.
 
Szemléletformálás a kulcs
 
A Pilisi Parkerdő szerint sem a túrázók miatt fulladnak bele az erdők a szemétbe, mivel a természetjárók sokat fejlődtek az elmúlt években a környezettudatosság terén. A Pilisi Parkerdő az elmúlt években sok figyelmet és energiát fordított a kirándulók és a túrázók szemléletformálására, melynek köszönhetően egyre kevesebb eldobált hulladékkal találkoznak az erdőgazdaság munkatársai – folyamatosan növekvő látogatószám mellett. Szakemberek szerint
 
a hazai erdőkben található illegális hulladék két főbb forrásból ered, főként a vállalkozásoktól és a háztartásoktól származik.
 
A vállalkozásoktól származó szemét főként építési törmelékek, ipari melléktermékek és maradványok formájában kerül a természetbe, míg a magánemberek kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli háztartási hulladékot és kertekből származó zöldhulladékot helyeznek el az erdőkben.
 
Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés!
 
- hívta fel a figyelmet a parkerdő. Tehát a zöldhulladék elhelyezése is illegális és veszélyes a környezetre nézve, az invazív növényfajok elterjedésében is közrejátszanak, valamint az elszáradt növények fokozottan tűzveszélyesek is. A parkerdő szerint a zöldhulladék csökkentése jelenti most a legnagyobb kihívást, a probléma kezelésére pedig egy komplex szakmai program megvalósítását tervezik, melyben partnerként működnének együtt a területen található önkormányzatokkal és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
 
A Pilisi Parkerdő szerint a fő hangsúlyt nem a takarítására, hanem a szemetelés megelőzésére kellene helyezni, mivel „nincs jó üzenete annak, ha az egyre szaporodó illegális hulladékot egyre több önkéntes munkával, de valaki mindig összegyűjti.” A társadalmi felelősségvállalás azonban az illegális hulladéklerakás megelőzésében is fontos szerepet játszhat.
 
Közös fellépés a szemét ellen
 
„Folyamatosan probléma az erdőben hagyott szemét, éppen ezért a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság maga is rendszeresen gyűjti a szemetet a legforgalmasabb tanösvényeken és egyéb kiemelt turistaforgalmú területeken. Sok esetben nemcsak a turisták által szétdobált szemét jelenti a gondot, hanem a zsákokban az erdőkbe kerülő hulladékok is, amelyek a környék településeiről kerülnek leggyakrabban az erdőkbe vagy az erdei utak szélére. A műanyag hulladék nem bomlik le, az eldobált élelmiszer hulladékok pedig azért is veszélyesek, mert a nagyragadozók hozzászoknak a könnyű ételszerzéshez, s hamarabb beszöknek a településekre, a kukákban kutatva az ételek után” – mondta a HelloVidéknek Nagy Júlia, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Kommunikációs és Ökoturisztikai Osztály osztálvezetője.
 
A szakember szerint az illegális hulladéklerakás a Bükkben is sűrűn előfordul, a probléma ellen a helyi önkormányzatokkal, a rendőrséggel és a polgárőrökkel közösen lépnek fel, kameracsapdákkal segítik a munkájukat. A hulladéktelepek felszámolása mellett kiemelt hangsúlyt kap a megelőzés - ennek érdekében lakossági tájékoztatókat és szemléletformáló programokat szerveznek. Ebben az évben önálló, hulladékgazdálkodással foglalkozó erdei iskolai modult is kidolgoztak.
 
Minden olyan kezdeményezés, amely révén az erdeink élhetőbbek lesznek, számunkra támogatandó. Nagyon fontos azonban, hogy az összeszedett hulladék elszállításra is kerüljön, mert néhány nap alatt a zsákokba szedett szemét újból szétszóródik, ha erről nem gondoskodunk. Éppen ezért javasolt felvenni velünk a kapcsolatot egy-egy ilyen program kapcsán. Ugyanakkor a legjobb az lenne, ha nem lenne szükség az ilyen jellegű akciókra, ha a turisták és a lakosság nem dobálná szét a szemetet
 
- mondta Nagy Júlia, aki elárulta, hogy a nemzeti park területén rendszeresen szoktak lenni szemétszedési akciók. Tavasszal például több programot is meghirdetnek, melyek egy része a TeSzedd akcióhoz kapcsolódik. Ezen túlmenően nyáron és ősszel is vannak meghirdetett programok, emellett évről évre egyre több multinacionális vállalat is támogatja önkéntes munkavégzés keretében a munkát.
 
A nemzeti parkok rendkívül fontos szerepet játszanak a környezettudatossággal kapcsolatos szemléletformálásban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának alaptevékenysége a természetvédelem, a BNPI természetvédelmi feladatait három nagy csoportba lehet besorolni: a természetvédelmi kezelés-fenntartás, a természetvédelmi őrszolgálat, valamint a környezeti nevelési munka és az ökoturisztikai kínálat fenntartása és fejlesztése a szemléletformálás érdekében.
 
A környezeti nevelési és ökoturisztikai programokon keresztül igyekszünk szemléletformáló munkát is ellátni, amelynek célja a környezettudatosság növelése a természet szépségeinek megismertetésén keresztül. Ehhez erdei iskolai programokat, iskolai foglalkozásokat szervezünk és ökoturisztikai bemutatóhelyeket működtetünk. Itt kell megjegyezni, hogy a természetvédelemhez szorosan kapcsolódik az a munka, aminek a célja a helyi lakossággal való kapcsolattartás, a helyi zöld vállalkozók piacra jutásának a segítése jelent. Ebben nagyon fontos szerep jut a Nemzeti Parki Termék Védjegynek
 
- fogalmazott az osztályvezető, majd hozzátette: a BNPI a vendégek, kirándulók környezettudatosságának elősegítése érdekében kiterjedt tájékoztató tevékenységet végez, de a túrázók a természetvédelmi őrökön keresztül is megismerkedhetnek a környezetvédelemmel. A természetvédelmi őrök sokrétű feladatköre magában foglalja a természetvédelmi hatósági őrzést, a nemzeti park igazgatóság, mint természetvédelmi szabálysértési hatóság területi ügyintézési feladatait, továbbá a nemzeti park igazgatóság védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos területi feladatainak ellátását is.
 
hellovidek.hu